Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-04 / 78. szám

1928 április 4. DÉLMA-" VRORSZÁG TAVASZI ÚJDONSÁGOK KS LEGOLCSÓBBAN! a'AATftáűfS FoRbnmm-Szrw/vÁr Tfva'Muts a 131 IM/ér/ kezdtük a háborút és miért küzdünk még most is? Tudják-e maguk? Tudja-e valaki a világon? Miért pazaroljuk el erőink maradékát a háború táplálására? Mit nyerhetünk "azzal, hogy tovább marcangoljuk egymást? Miért vagyunk tehetetlen bábuk koronás bolondok és üresfejű diplomaták kezében? Ha 'eddig némán tűrtük cinikus gazságukat, nsm kiált-e fel fiaink vére az égre, hogy ez az őrület véget érjen? önöknek és nekünk össze kell fognunk, hogy megmentsük azt a pár ártatlan fiút, aki még nem került eddig sonv. 'Be kell szüntetnünk a fiaink lemészárlását. Az ifjak lemászárlása! Valóban, ez a háború lényege! Elpazarlása az örökségnek, eltékozlása a jövendő szórnám gyűjtött anyagiak és életerőnek a gyűlölet és kapzsiság céljaira- A háborút az ostobák és a gazemberek csinálják, politikusok, spekulánsok, egy erkölcsi söpredék, amely az emberek gyanakodó természetéből, gyűlöletre hajló temperamentumából, jóhiszemű lelkesedéséből és gyáva nemtörődömségéből tőkét kovácsol magának. Ezek csinálják a háborút és a békés, lomha tömeg eltűri. De tűrjük-e tovább is 'szótlanul mindaddig, amig az egész kuliura évszázadokon át fáradtságosán összerakott épülete teljesen romba dől? Amikor elkezdtem ezt a levelet, a fiainkról akartam irni csupán De érzem, hogy a gyászunkról nem kell beszélnem: szavak nélkül is értjük egymást. De igenis beszélnem kell arról, hogy a háborúnak véget kell vetnünk mindörökre. Ezzel tartozunk drága, halottaink Iemlékének. Hiszen a háború már nem is emberi A fiam szemén ment be a golyó. Aki a golyói küldte, nem is látta a fiamat soha. Tudja, mit jelent ez? A háború ma már nem is birkózás vagy verekedés. Háborút kezdeni annyit jelent, mint égő fáklyát dobni egy dinamit-ralctárba. Arra kérem, hogy hallgasson meg végig türelmesen. A háború előtt nem tudtunk türelmesen beszélni egymással, mert idegessé tett a fejünk fölött lebegő rém. De ma már nincs mitől rémüldöznünk többé. .4 legrosszabb már megtörtént. Halottaink sírján ülve olyan türelmesen hallgathatunk, akár a hegyek. Meg kel mondanom egyszerűen, hogy Németországot tartom a háború főokozójának. 1871-ben, Franciaország leverése után Németország rossz útra tévedt. Nem bánt nemesen a legyőzött ellenséggel és azóta sem kereste más nagyhatalom barátságát: ebből lett a háború. Németország győzött és rátaposott a legyőzöttre. Csúnyán megalázta. Azután rossz lelkiismeretétől fenyegetve, megkezdte a háborús készülődést szárazon és vizén. Hadianyag-gyárakat szerelt fel, stratégiai vasutat épített, nagy csatahajókat bocsátott vizre sorra, fenyroetőzésetvel kényszeritctle a többi államokat is arra, hogy lépést tartsanak vele a fegyverkezésben A többi európai nemzet számára csak egy választás maradt: háború vagy behódolás a német akaratnak. Ezellen fellázadt minden ember igazságérzete. A német akaratot rideg zsarnoki szellem hatotta át Nem is akarta jogara alatt egyesíteni az egész világot, mint a többi hódítók, mert ez talán még menthető lelt volna. Egyszerűen rá akarta tenni csizmás lábát a szétforgácsolt Európa nyakára, rákényszeríteni a nem-liberális, reakciós, katonai szel emet. A saját kultúráján kívül más kulturát nem akart elismerni. Ezt akarták maguk cs ebbe nem lehetett beletörődni. Bocsásson meg, hogy azt irtani: »Maguk«. Tudom, hogy ön épolyan kevéssé felelős Németországért, mint én... Sir Edward Grey tetteiért. De így történt és maguk tűrték, hogy ilyen színben lássa hazájukat a világ, miként mi is tehetetlenül tűrtük a mi lelketlen izgatóink handabandázásait.. Amikor Németországot vádolom, eszembe sem jut Anglia igazát hangoztatni. A háborúban dicstelen szerepe volt Németországnak, Angliának és Oroszországnak egyaránt. Hősies becsülettel csuk Franciaország harcolt és Belgium és Szerbia. Ezek az országok egyszerűen a saját szülőföldjük határaiért és szabadságáért küzdöttek. Védekeztek. És tiszta szívből kívánom nekik, hogy épen kerüljenek ki a szörnyű vérfürdőből. Anglia harcában nem volt glória és Oroszország helyzete nagyon hasonlít Angliáéhoz. Mindkét nép óriási birodalmon uralkodik. Mindkettőnek importált idegen dinasztiája és saját nemzeti egyháza van, mely megmérgezi az uralkodó osztály nevelését. Mindketten hagyományosan utáljuk a tudományt és a haladást. Mindketten régtől fogva elnyomunk másokat, mi például az Íreket, ők a lengyeleket. Politikailag a brit birodalom egy véletlenül kialakult otromba tömb. Nincs okunk a büszkeségre. Országunk ugy keletkezett, mint egy hegylánc vonala vagy egy burgonya alakja. Az angol nép tömegei számára India és Egyiptom és ezek a dolgok nem jelentenek semmit. Világkereskedelmünk olyan szövevény, amihez nem értenek, hires gazdagságunk olyan kincs, amelyből nem kapnak osztályrészt. Az egyszerű angol ember zavarosan látja csak a politikát bölcsőjétől a sirjáig. De miként Oroszországban, nálunk is vannak nemcs-törekvésü, intelligens emberek, akik haragosan nézik hazájuk politikai irányát, de nem jutnak még szóhoz. A demokrácia még gyermekcipőben jár. Fiatal, uj és gyenge. Kifejlett patkány meg tud ölni egy emberi csecsemőt és az uj világszellem is kétségbeesett önvédelmi harcot folytat a mult fojtogató patkányaival. Akik nálualc emberileg gondolkoztak, még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy uj irányt szabjanak Anglia utjának és megakadályozzák ezt a gaz háborút. Valamikor azt hittem, hogy a militarizmus erőtlen középkori kisértet, most azonban látom, hogy még mindig hatalma' sjibb, mint bármely más eszme a világon... VI. Ettől a mondattól kezdve Mr. Britling jegyzetei mind kuszábbak és töredékesebbek lettek. Bizonyos irány fele haladtak tovább is a gondolatai, de nem mentek logikusan egyik eszme-láncszcmröl a másikra. Nem volt energiája mindent lerögzíteni és átugrott sok mindent, amin átvillant a gondolata. Csüggedten látta, hogy nem tudja megcsinálni azt, arait akar. Nem tud ugy irry a bánatos pomcrániai öregeknek, ahogy szerette volna. A levélből hosszú elmélkedés lett. — Nem is lehet más, mint elmélkedés. — mondta magában. Nem szabad visszariadni félúton. Amig olyan emberek, mint mi, hallgatunk, ahelyett, hogy kezünkbe ragadnék a dolgok irányítását, addig mindig lesz háború és fiaink feláldozása sohafem fog véget érni... Tovább olvasta a levél-tervezetet: (Folyt, köv.)' Felelős szerkesztő: l'ASZTOK JoZsEFNyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap-és Nvomduválialal Rl. kffnvvnvomdá|Abao. minőségű törköly és különféle pálinkák, rumok, likőrök kisebb és nagyobb mennyiségben kaphatók Gárgyán Imre és Fia szőlőbirtokos, konyak, rum és likőrgyár, bor, szesz 6a pálinka nagykereskedő Szeged. KórQáz ucca 13. — Telefon 11—45. Arany és eztlsl érmekkel kílUníclve. 127 Safáí érdekében íekinlse meg kirakatainkat! Férfi kalapok meglepő olcsó árban Habig, lía, Borsalino, Hückel, GyuMcs gyártmányú nyúlszőr 'kalapok, azonkívül kül- és belföldi gyártmányú gyapfu kalapok rendkívül nagy választékban, a legdivatosabb formákban és színekben, óriási választékban kaphatók >i és cég deiall üzletében KáSiay Alberí (Hid) ucca sarok. Évti&edele óta. a ilexeiö vil&gmúrlca Dunlop Qummllc. Alkatrészek. Javtíó mUQely. 488 EgvddOD vezerRépvlselöseg: Mmm írógépek. Poriabel írógépek Gramofonok Kedvező részletfizetés. SzegeS, Káras* ccca ts. yf. Lffjp i