Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-04 / 78. szám

1928 április 4. DÉLMAGYARORSZAG A vér fölfrlssüése céliából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József* keseriivizet inni. Az egész viláaon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, Jsvitja a vért, megnyugtatta az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszeriizletekben. B.l A Bélmagyarország előfizetőihez! Felkérjük a Délmagyarország minden elöfijet3jét azokat is, akik havonkint és azokat is, akik bi'tenkint fizetnek, hogy előfizetési dijaikat csak nyu&ta ellenében adják át a lapkihordókunk. vagy pénzbeszedőknek. Vetltettképes előadás Jézus életéről. A református egyház rendezésében már több nap óta tart a Kálvin-tér 2. szám alatti elemi iskolában egy úgynevezett vasárnapi iskolai előkészítő tanfolyam. Id. V i c t o r János a Vasárnapi Iskolai Szövetség igazgatójának a vezetése mellett Szegedről és a vidékről tóbb mint ötvenen vesznek részt ezen a kurzuson, amelynek célja megismerkedni a gyermek lelkivilágával és megtanulni azt, hogyan lehet megszerettetni a gyermekkel Jézust. A vasárnapi iskolai előkészítő tanfolyam, amelynek órái délelőtt 10-től 12-ig és délután 4-től 6-ig vannak, ma este fejeződik be, amikor is minden belépti dij nélkül 7 órai kezdettel ugyancsak a református elemi iskola helyiségeiben Jézus életéről, a passió történetéről vetitettképes előadás lesz. Az egyház vezetősége erre az előadásra minden érdeklődőt szívesen lát. x Nézze a Zwickl-kötöde kirakatait. Festő-u. -f. x Képkeretek legolcsóbban Freímannál. 779 x Olcsó fürdőkádak, takaréktüzhelvek Fogel Edénél. Szeged. Takaréktár ucca 8. 8 x .4 belügyi kormány a községfejlesztésért. A magyar vidéki községek gazdasági és kulturális fejlődésének egyik legnagyobb szószólója, a magyar kir. belügyminiszter, aki ezen állásfoglalását ujabban az ország összes alispánjaihoz intézett körrendeletével is igazolta. Felkérte ezen rendelet az alispánokat, miszerint hívják fel az összes vidéki községek és városok elöljáróságának figyelmét az április 28-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár keretében rendezett kőzségfejlesztési csoportra, x Sajt, vaj, turó, pácolt halak Glückaél. 81 x Kezlyü, sérvkötő, haskötő. Paulusz, Iskola-u. 25. A Délmagyarországot, Szeged egyetlen liberális napilapját támogatja, aki nyomtatványszükségletét a Délmagyarország-nyomdában (Lőw Lipót, úrra 19.) szerzi be. Telefon 16—34. "SS4 óra- és ékszerüzlete Csekonlcs ucca 1. szám. - V<rosi Zálogházzal szemen megnyílt. 90 i*aww№iiwrwv. iWuiuiiMtfMHH——wmsm ! S í* feílfSpiSZÜSif! mátu^' palota. Köt kalapujdonságalm legújabb divat szerint dus választékban Jutányos árért kap&atók. 136 RUM, KONYAK és LÍÍTÍR különlegesséqek kimérve is kaphatók SCHW.3RZ Oagonics tér 8. iiwYmszáe KÖLCSÖNKÖNYVTÍM 3 Délmagvarország köicsönkönyvtárába a kiivet!tez§ ul könyvek érkeztek: Schnitzler: Casanova. Fouchardiere és Colval: Mikor Őnagysága vezet. Wallaco: Az elveszott millió. Paul Morand : 50% szerelem. Joseph Conrad: A „Narcisszus" négere. Móricz Zsigmond: Arvalányok. Tersánszky Jenő: A repülő család. Kassák Lajos : Misílló királyság. Id. Fosny J. H.: A tüz meghódítása. Bródy Sándor: Az ezüst kecsko. £lfitize!ési tfij havonkinf 1'30, a Qéímagyarorszáfl előfizetőinek 1 ¡¡snjfí. iwmifPWI Művészeti** Ha mi hollak feltámadunk... Szabadjon Szegeden, száz évvel és két héttel Ibsen születése és 29 évvel ma játszott darabjának a megírása után, néhány szót mondani arról, hogy mennyire nem ködös és szimbolum-csoportozatai ellenérc mennyire érthető Ibsennek cz a mecrázó erejű drámai epilógusa. Rubek professzor említi a második felvonásban, hogy annak a szoborcsoportozatuak, amely őt naggyá lelte, Egy elhibázott élet siratása a címe. Ez lehetne a címe a drámai epilógusnak is. Rubek, aki a dicsőség zenitjén áll, kijelenti, hogy kiábrándult a művészet hivatásából és hitvallásából. Ugyanez a Rubek a művészetnek áldozta fel életét. És amikor a második felvonás végén feljajdul Iréné, mondván, hogy a helyrehozhatatlant csak akkor látjuk, ha mi holtak felébredünk és amikor Rubek most azt kérdezi tőle, dehát mit látunk akkor voltakép, Iréné valóságos kinyilatkoztatáskép válaszolj a: »Látják, hogy sohasem éltünk.« Hét év telt el a Solness megírásától a drámai epi'ógus megírásáig. Ez alatt a hét év alatt majd mindig azonos kérdések foglalkoztatták Ibsent. Közismert az Ibsen-irodalomban csak némileg járatosak előtt, hogy ez az idő teljesen különálló korszak az író életében és írásaiban. Maga mondja egyik levelében, amelyet drámái akkori francia fordítójához irt, hogy »az a sorozat, amely az epilógussal végződik, tulajdonképen Solness építőmesterrel kezdődött«. Lehetetlen észre nem venni, hogy most is több ugyanaz a kérdés foglalkoztatja, amely a Solness megírásakor is izgatta és kegyetlenül kitartó, valósággal önkinzó lélekanalizisre sarkalta. A harmadik felvonás végén, amikor Rubek megragadja Iréné kezét, hogy pedig most menjenek előre, fel a kődön át, Iréné extázisban kiáltja: »Igen, át minden ködön s aztán fel a torony legtetejére, amely a felkelő nap fényében ragyog.« És lezuhannak a kőtömeggel, amely eltemeti őket. Solnessbeu Hilda sarkalja az öregedő művészt, hogy menjeu fel ismét a magasba, ahol tiz évvel ezelőtt látta egyszer ragyogni. Solness megindul fölfelé, föl is ér, felteszi a koszorút a most épitett t o r o n y csúcsára, de megszédül és lezuhan. Iréné vádolja Rubeket. Azt mondja a többi között: | »Gyermeket kellett volna a világra szülnöm. Sok i gyermeket.« Solness önmagát vádolja, amikor ! azt mondja a feleségéről, hogy meg lett volna < neki is a hivatása, egészséges gyermekeket ne- i vélni, de feláldozta magát az ura művészi hivatásának. Itt is a kiábrándulás! Iréné reményre lelkesedve kap abba a szóba, amely azt a hitet kelti benne, hogy Rubek fel tudna emelkedni még egyszer a régi magasba. Nem Hilda profiljának egyik legélesebb vonása ez ? Ibsen a Solnesst 1892-ben fejezte be. 1889. nyarán Gossensassban ismerte meg Emilie Bardackot és töltött vele három emlékezetes hetet. Életének enélkül az »epizódjai nélkül a Solnesst és a drámai epilógust soha meg nem irta volna. Szavak, amelyek előfordulnak a Bardack kisasszonyhoz intézett levelében, megtalálhatók e drámáiban és csak játszjk, látszik: kedvtelve játszik velük Ibsen. Hercegkisasszony — kastély — várkastély — légvárkastély. E néhány sort talán kedvtelve és okulva olvassa az a közönség, amely a keddi előadásra eljött a színházba. De meg kellett írni még más miatt is. Budapesten a Kamaraszínházban az Ibsen-ciklus során hétfőn Hedda Gabiért játszották. Az egyik legelterjedtebb budapesti újságban igen tehetséges és neves iró beszél ebből az alkalomból Ibsenről és közben olyanféle kijelentést is tesz, hogy a Ha mi holtak feltámadunk alig, vagy egyáltalán nem érthető. Ennek a darabnak az előadásához a stilszerii díszlet é s a körültekintő rendezés mellett négy jó színész kell. Vendégszereplés nélkül még sem tudták volna eljátszani. Ez a mi drJmai együtt«sünk! Az intéző faktorok azonban kitartóan ragaszkodnak a hiányosságok fentartásához. Díszletek terén ma sem tapasztaltuk a legkisebb áldozatkészséget sem. A második és a harmadikfelvonás mégis volt valahogy. Az első azonban szégyenletesen nézett ki. Ki mernék-e így hozni nem a legjobb, hanem a legrongyosabb operettet? É t s y Emília, a vendég, Irénét játszotta. Amióta csak vendégszerepel a szegedi színpadon, a maihoz hasonló művészi sikere nem volt. Megértette a szerepét, az egész darabot. Pártos Klári kedves és ami a f<5, jellegzetes kis Maja asszony volt. Főidényi Rubeket, Oláh a medveölőt játszotta több színes, találó és hangulatos vonással. Az első felvonásban két pincér átszalad a színpadon. Ezek frakkban voltak. A fürdőfelügyelő azonban ugy nézett ki, mint egy vándorlegény, aki három heti gyaloglás után porosan érkezett meg a Satowné nagyságos asszony, vagy a diákonissza megbámulására. A nézőtér? Ez is érdekes ilyenkor, Ibsenelőadáson a centfinnárium é\ében. Ha niucs vendégszereplés, aligha verődik össze több, mint gyönge félház. A színháznál uralkodó »művészi szellem« igy bosszulja meg magát. Tessék jó drámai társulatot szervezni és áldozni a kiállításra. Egyszer öt évben még Ibsen is megérdemli a negyedét, esetleg csak a nyolcadát an. nak, amit mindeu évbeu néhányszor elköltenek Zerkovitzokrü. A vendégmüvésznő és a darab kedvéért háromnegyed ház erejéig összeverődött közönség ünnepi hangulatban fogadta és hallgatta az előadást. Taps volt szépen. Vastaps is kétszer. így volt, igy esett Szegeden, az Urnák 1928-ik esztendejében, április 3-án este a házikezeléses színházban, amely előszeretettel neveztetik a Kuliura templomának is. Kéral Simon. Jerlíza Németh Mária állandó partnere a világhírű bariton, a jelenkor legkiválóbb férfi dalénekqge, Jerger Alfréd 13-án, pénteken a Belvárosi Moziban adja dalestjét, műsorán Schubert—Schumann—Loewe stb. Jegyek 1.50-től Harmóniánál. A színházi iroda hirei • Szerdán este A. bérletben a Ha mi holtak feltámadun k-ot, Ibsen gyönyörű drámai költeményét ismétli meg a színház. Csütörtökön a Pillangó kisasszony. Kármán Gizinek, a budapesti Városi Színház művésznőjének diadalmas alakítása teszi értékessé ezt az előadást. Az a páratlan siker, amit a vendégmüvésznő ebben a szerepében aratott,, érthetővé teszi a darab iránti óriási érdeklődést. Rajta kívül: Patkós Irma, Szórád, Antal, Bilicsi és Veszely biztosítják a gyönyörű opera sikerét. Szombaton este a Tatárjárás, Kálmán Imre világhírű operettje kerül újból a szegedi közönség elé. Az előadás iránt óriási az érdeklődés. A darab főszereplői: Patkós Irma, Beke Aliz, Kormos Margit, Toinay Andor, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Herczeg Vilmos és Keleti Árpád. Isvajzl köpenyéi ruhauidonságok eddig nem léiexeií olcsó úralsban részleífixeíésre is MUl&otter Növérclí utóda 60 £úncsz Jenönéi kaphatok Széchenyi tér 13. Barosay patika mellett. Legolcsóbb főzelék a tészta Kérjen mindenütt Kardos-féle levestésztát, csőtésztát, tarhonyát. A kiváló minőségért a gyár szavatol. 5() CII> Ml JÓZSEFEI Kisyé ucca 7. szám. I-rendli gyermek' _ cipők, 2S-32 ig. - P-ig Női antilop (fekele és színes) .... Iv „ Ntti pehelykönnyű úivaisevró . . . JLCr „ Női színes és tekeíe lakk . . . ». Férfi színes és tekeie bagariák - ÍS^^VÍ „ Férfi I-a sevrolakk-cipők . . ^W^Xffi Az 4ru mind sajáí közismerten eLsOeendu készítményem. — Tejúntee meg. — Véíetnincsj 9J