Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-04 / 78. szám

S7PrriA |Q9fi APDIT m i MAKÓ: Szerke»zt0aég és kiadóhivatal: OACIHO, ltJ^O rtü'KlLIJ 1 Url ucco 6. Tclcton: 131. srtm.« ».«»«>. s @ 0 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szeikeulőség ___ . _ _ __ _ __ «» kladóhlvalol: Andr&ssy ucco 25. IV. LVröLYAM 78. S^AMI Telefon: 49. ííém. « » ««» «» «» wi.MiiM.iwiwwiiBBJiiiHU.'iNMiimi a'mJwwftBMwwaawra a» mmih • ElOlízetéil ára uavonla 3-20 vidéken és a fővárosban >60, KUlilildlSa 6- tO pengő. Egye» u&m 16, vas6r- é» Ünnepnap 24 illléc SZEOED: sxeiheizlötég: DeAk Fetenc ucco Jé. Telefon: 13—33. - Kindóhlvolal, isöloönkönjTlár é» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. - Nyomda : Löw Upó> uccn 1®. Teleion: 1G--34.« » « » « » A városi küiiifi'és és a darabont-korm Any — Ez a közgyűlés éppen olyan törvénytelen, mint amilyen a darabont-kormány volt — mondotta a tegnapi közgyűlésen az egyik temperamentumos városatya. A történelmi igazság képviseletében ezzel a brutális váddal szemben meg kell védenünk a ~ darabont-kormányt. Előrebocsátjuk, hogy a darabont-kormány törekvéseinek, céljainak, eszközeinek megítélésében teljes mértékben azonosítjuk magunkat a tisztán látó és tisztán ítélkező nemzeti közérzület verdiktjével. A darabont-kormány törvénytelensége mégsem olyan kétségtelen, mégsem annyira vitathatatlan, mint jelenlegi öszszetátelében a szegedi törvényhatósági közgyűléséi Az 1818-as törvény független magyar minisztériumot ismer, a miniszterek kinevezése a király feltétlen joga. A magyar alkotmány szerint a király által kinevezett kormány királyi kormány s a miniszterek királyi miniszterek. A kormány törvényességének az ellenjegyzett királyi kinevezés az alapja. A magyar alkotmány szerint a király kinevezési jogát nem érvényteleníti az a tény, ha a parlament megvonja bizalmát a kormánytól. A leszavazás következményei nem alkotmányszeriiek, hanem politikaiak. A törvényes kormány tehát alkotmányos is. Magyarországon máskor is volt kisebbségi kormány. Kisebbségi kormány volt a harmadik Wekerle-kormány s kisebbségi kormány volt Eszterházy Móric kabinetje is. Még a tradíció sem követeli azt, hogy a kormány többségi kormány legyen. A kormány parlamentáris voltának megítélésénél mérlegelni kell azt is, hogy Magyarországon soha nem volt olyan parlamentárizmus, mint amilyent az angol politikai tudomány annak tart s az angol politikai élet kifejlesztett. Szilágyi Dezső mondotta 1879-ben, hogy végzetes lenne a mi parlamentünket szembeállítani az angol parlamenttel, mert ez utóbbinak ¡«döntő erejét, soha, senki által meg nem tagadott, kétségtelen hatalmát, mely kikényszeríti az engedelmességet, a kormányok is elismerik ott«, míg nálunk nem a parlament a legnagyobb politikai hatalom, mert a negyvennyolcas törvényekben nincs egyetlen rendelkezés sem, mely korlátozná a király kinevezési jogát. A király kinevezési joga az országgyűlésre nem szállt át s nincs a magyar alkotmánynak olyan rendel ke z. mely ennek a királyi jognak gyakorlását az országgyűlés kívánságaihoz szabná. Ez az okfejtés nem eredeti Ezt vallotta az a nagy magyar jogász is, akinek legnagyobb érdeme van a — magyar polgári törvénykönyv előkészítésében, ezt vallotta a nemzetközi jogtudomány által tekintélyül elismert Steinbach is, a német közjogi irók egyik legkiválóbb) a. A darabont-kormány céljainak és eszközeinek elitélése mellett lehet tehát jóhiszeműen is vitatni azt, hogy az a kormány törvényes és alkotmányos kormánya volt az országnak. Ue lehet-e ezt vitatni a szegedi közgyűlésről? Lehet-e törtenelemhamisítás nélkül azt allitani, hogy a mai közgyűlés éppen olyan törvénytelen alakulat, mint a darabont-kormány volt'.' Hiszen senki, soha egyetlen érvet, e«vet!en argumentumot. eay*'!» törvényes rendelkezést, avagy szokáson alapuló szabályt nem tudott idézni a jelenlegi összetételű szegedi közgyűlés törvényességének igazolására. A darabont-kormányt a koronás magyar király nevezte ki magyar miniszterelnökének, Tisza Istvánnak ellenjegyzésével. Ennek a kormánynak törvényességét csak nem lehet összehasonlítani a szegedi közgyűlésével, amiről már a legmagasabb magyar bíróság állapította meg, hogy a törvény rendelkezései megtagadásával működik. A darabont-kormányt a koronás magyar király bízta meg a kormányzással s bizta meg az ügynek vitelével lemondása után is. A szegedi közgyűlésen pedig nem a választók bizalma, nem a közterhekben való részesedés elsősége, hanem a polgármesteri akarat szolgáltatja az alapot a jogok gyakorlásához. Minden tiszteletet megadunk a város polgármesterének, de talán nem vétünk sem a köteles s önként megadott tisztelet, sem a tekintélyi elv ellen, amikor azt mondjuk, nem lehet, nem szabad összehasonlítani törvényesség szempontjából azt a kormányt, melyet a koronás magyar király az 1848: III. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően nevezett ki s azt a közgyűlést, amit az 1886 : XXI. t.-c. rendelkezései ellenére tart életben a — polgármester ur Az alkotmányosan gyakorolt királyi jog s a törvény ellenére gyakorolt polgármesteri jog nem vetélkedhetnek egymással a törvényesség mércéje alatt. Tiszteletet kérünk a történelmi igazságnak. Nem sürgetünk a darabont-kormány számára perújítást a történelem Ítélőszéke előtt, de a nemzeti közérzület lesújtó Ítéletének hatályossága alatt se hasonlítsák össze a városi közgyűlés törvényességét a darabont kormányéval. Albánia elzárta a jugoszláv határt Tífusz ürügye alatt elő akarja segiíenl a komlíácsik szervezkedéséi Belgrád, április 3. Sthylle itteni albán ügyvivő hivatalosan is közölte a külügyminisztériummal, hogy az albán kormány a bitoljai kerület felé elzárta a határt, mert Jugoszláviában Struga környékén kiütéses tífusz lépett fel. Az albán kormány intézkedése nagy felháborodást keltett. A lapok, különösen a Politika nyíltan megvádolják a tiranai kormányt, hogy a határt csak azért zárta el, mert elő akarja segíteni az Olaszországból Volortán át Kortsába érkezett bolgár komitácsik szervezkedését A Pravda bécsi jelentést közöl, mely szerint a macedón komité kiterjesztett akcióra készül s ezzel hozható kapcsolatba az albán kormány lépése. A Pravdának jelentik Szófiából: Mosics szófiai szerb követ kormányának meghívására ma délután Belgrádba utazott. Utazását az albán határelzárás ügyével hozzák kapcsolatba. Véres munkásfüntetések Prágában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése") Prágából jelentik: Ma délután öt órakor a kormány engedélyével valamennyi munkáspárt nagygyűlést tartott, amelyen a szociális biztosítás rosszabbodása ellen tüntettek. A belváros olyan képet nyújtott, mintha ostromállapotban lett volna. Nagyszámú rendőrlegénységet összpontosítottak, azonkívül két ezred csendőrlegénységet rendeltek a vidékről. A katonaság a belvárost elzárta a tüntetés szinhelyélől. A rendőrség feltűzött szuronyokkal tartotta fenn a rendet, bár a szakszervezetek 3000 rendezőt állítottak fel a nagygyűlés zavartalan lefolyására A kommunisták gyűlésén elhatározták, hogy április 11-én huszonnégyórás sztrájkot proklamálnak. Este az Operaház előtti téren egy, kisebb csoport rögtönzött gyűlést akart tartani, a rendőrség azonban szétszórta a munkásokat. A hivatalos jelentés szerint a munkások kövekkel dobálták meg a rendőrséget. Kilenc ember megsebesült. „Egyetlen békeszerződés sem volt a béke fogalmának rettenetesebb kigunyolása, mint a trianoni" Egy angol publicista feltűnést keltű előadása Londonban a békerevizió szükségességéről London, április 3. A Near & Middle East Association előkelő londoni külpolitikai egyesületben Dudley Heathcott angol publicista hosszabb előadást tartott a trianoni békeszerződés igazságtalanságairól, amelynek orvoslását szerinte a politikai célszerűség és az igazságtalanság egyaránt követeli. Egyetlen békeszerződés sem volt a béke fogalmának rettenetesebb kigunyolása és Trianon értelmi ezerzői nemcsak azt árulták el, hogy a tényleges viszonyokat egyáltalán mm ismerik, hanem semmibe vettek minden méltányossági és igazságossági szempontot. Miután az előadó részletesen ismertette a ténelmi Magyarország földrajzi és gazdasági egységét, valamint a háború rövid történetét, különösen kiemelve a román megszállók által véghezvitt rablást és fosztogatást, emlékeztette Franciaországot arra, hogy a magyar; parlament volt Európa egyetlen törvényhozása, ameljben Llzász-Loiharingia 1871-ikS annexiőja ellen tilUkozds hangzott el.