Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-27 / 96. szám

repülésük előkészületetit megtegyék, ma 12 és félórás próbarepülést végeztek 5500 kilo­gramnyi teherrel. Ha a szombatra tervezett Dfl MAGTAfiORSZÁG l.moHHHmams i92S a'prtMS Tt. próbarepülés is sikerül, ugy a lengyel tisztek haladéktalanul nekivágnak az Oocánnak Ezrekre menő tömeg tüntetett Joseflne Baker mellett a Berlini-téren (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) losefine Baker, akinek budapesti szereplése tegnap a parlamentet is foglalkoztatta, ma este 8 óra 15 perckor a prágai gyorsvonattal a nyugati pályaudvarra érkezett. A táncosnőt a perronon az artista egyesület 25 lagu kül­döttsége virágcsokorral fogadta, ezenkivül 200 főnyi tömeg gyülekezett a pályaudvaron, a mely a vonatból kilépő művésznőt nagy taps­sal és éljenzéssel fogadta- Josefine Baker azután a közönség sorfala és tapsai között vo­nult ki autójához. A Berlini-téren 3000 főnyi tömeg várakozott, amely lelkesen tüntetett a művésznő mellett. Josefine Baker a Bristol­szállóban nyittatott lakosztályt magának és kíséretének. A parlament részleteiben li elfogadta a kereskedelmi tárca költségvetését Budapest, április 26. A kereskedelmi tárca vi­tájával kezdődött a parlament mai ülése. Haller István és Frühwlrlh Mátyás Várnait akarják tá­madni, az elnök azonban kijelenti. hogy személyes­kedni a vjta során nem lehet. Ilaller István: Lehetetlen ilyen körülmények közt tárgyalni! Házszabály revíziót kérünk! ; A képvise­lők szólásszabadsága nincs biztosítva! Zsltray Tibor elnök (csenget): Kérem Ilaller képviselő urat, ne vitatkozzék az elnökkel. A kővetkező szónok Szilágyi Lajos: A MAVART állami támogatásáról szól és támadja ezt az uj Intézményt. Herminán Miksa kereskedelmi miniszter vála­szolt a felszólalásokra. Kijelenti, hogy hathatósan támogatni kivánja a kisipart, ez a támogatás azon­ban mégsem mehet a végletekig. A Ház ezután a rovatot változatlanul elfogadta. A kereskedelem és ipar védelmében Bródy Ernő szólalt fel. Fölemlítette, hogy évtizedes és százdos régek omlanak ma össze » rossz gazdasági vl'ZO­nyok következtében. Kéri a minisztert, hogy in­dítson akciót a kereskedelmi és ipari tulajdon vé­delmére. A bolthelyiségeket az állam részéről is védelemben kell részesíteni. Megemlékezett ezután a kényszeregyességi ügyekről és rámutatott arra, hogy összehasonlítva a nemzetközi statisztikákat, látjuk, hogy a kényszeregyességi kvóta Magyarországon a legnagyobb. A következő felszólaló Kim Béla. Tiltakozik a tervezett mérnöki rendelet ellen, amelyben a köz­vélemény nem lát egyebet, mint túlhajtott dlp­lomakultuszt a gyakorlati tudás és a szerzett jo­gok ellen. Nem lehet a mérnököket ennyire favo­rizálni másokkal szemben és ezzel mások létét és kenyerét veszélyeztetni. Az építőiparosok a ter­vezetet sem általánosságban", sem részleteiben nem hajlandók elfogadni, tiltakoznak ellene- az építő­mesterek, a bádogosok és tiltakozik az épitőipar minden szakmája, azzal, hogy ez a rendelet nem­csak az ő jogaikba ütközik, de általános ipari jo­gokat sért. A legnagyobb igazságtalanság, hogy amikor az iparosok nagy anyagi áldozatokkal és fáradsággal kiképezték magukat, most egy uj alaku­lat javára kénytelenek lemondani jogaikról, egzisz­tenciájukról, darab kenyerükről. Az agyonterhelt Iparosság méltán elvárhatja a kormánytól, hogy könnyebb lélegzetvételhez engedi őket. Ivády Béla az elektrifikálásról beszélt s azt mondja, hogy soha olyan tervszerütlenség, kap­kodás és tájékozatlanság nem volt. mint az élektri­íikálás terén. Szilágyi Lajos az autóbuszengedélyekről beszélt. Frühwlrth Mátyás: A miniszter a kézmüiparos­Rág érdekképviseletének iavaslatát haladéktalanul hozza a Ház elé. Farkas Géza kifogást emel az ellen, hogy luxus­parádés utakat építenek autók számára. Kocsán Károly felhívja a miniszter figyelmét a megyei és községi utak rossz helyzetére. Malasils Géza leéri a törvényjavaslat előkészítése és a kereske­delmi politika ciméu előirányzott 26.800 pengőnek 50.000 pengőre való fölemelését. Értekezletet kel­lene a kereskedelmi miniszternek összehívni, ame­lyen foglalkozni kellene a kereskedelem hihetet­lenül rossz helyzetével. A statisztikai adatok szs­Iriinl a csődök és a kényszeregyességek száma egyre rohamosabban nő. A kényszeregyességi kvótát 50 százalékról váratlanul fölemelték 60 százalékra. Ez a rendelkezés kereskedelemellenes és indokát sbban a kereskedelemellenes irányban kell ke­resni, amely ma uralkodik. Határozati javaslatá­ban kéri, hogy a kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi tulajdont törvénybe iktassa és az üzletbérekkel kapcsolatos kérdéseket Is sürgősen rendezze, mert a boltbérterhek emelkedését a fogyasztóközönség fizeti meg. Gáspárdy Elemér kifogásolja, hogy csak öt évre adnak engedélyeket autóbuszközlekedésre. Ilcrrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter vá­laszol az elhangzott felszólalásokra. A kényszer­egyességi kvóta felemelésére vonatkozóan meg­jegyzi, hogy még egyszer megfontolásra fogja aján­lani ezt a kérdést a kormánynak. Az üzlethelyisé­gek stabilitásával is foglalkozott. Tény, hogy bizo­nyos anomáliák vaímak és feltétlenül foglalkozik a rendezés gondolatával. Ami a mérnököknek a gyári üzemekben való alkalmazásának kérdését illeti, az a felfogásom, hogy ebben a fontos kérdésben ankétot kell tartani. A villamos centrálé ügyében remélhetőleg nemsokára már csak a formalitások lesznek hátra. Fáj nekem az a beállítás, mintha luxusautó-utakat építenénk. Ha az autókat meg­adóztatom, ellenszolgáltatást is kell ezért adnom. Az autóutak költségeit az autótulajdonosokra há­rítom át. A kővetkező rovatokat ezután változatlanul el­fogadja a Ház. A vasúti és hajózási főfelügyelőség személyi járandóságainak rovatainál Hallcr István szó­lal fel. Farka« Géza: A vasúti tarifát is a mezőgazdaság szolgálatába kell állítani, a békebelihez viszonyít­va 50 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági ter­mények szállításának díja. Meskó Zoltán felszólalásában a Baja—Hajós, Kecel—kiskőrösi vasút megépítését sürgeti. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter vála­szában kijelenti, hogy elsősorban ennek a vasútnak a megépítésére van szükség. Ezután a rovatok egész sorát vita nélkül fo­gadja el a Ház. A mértékhitelesítő hivatalról szóló rovatnál Malasits Géza, az államépitészeti hiva­tal és közúti hivatal személyi járandóságairól szóló rovatnál Farkas Elemér, majd Wolfl Károly szólalt fel és hivatkozott arra, hogy ma a legfon­tosabb kérdések egyike az útépítés. Ajánlja, hogy szerkesszen a miniszter vállalkozói katasztert, ott irják be a tisztességes vállalkozók nevét, de ha valaki megcsalja a kincstárt, azt töröljék és ne kBpjon többé munkát. Malasits Géza elmondja, hogy a lillafüredi ál­lami ut építésénél lehetetlen állapotok uralkod­nak. Az egész építkezésre Győri István mérnök ügyel, ő az egyetlen szakértő. A vállalkozó vezér­kara egy elcsapott bányászból, egy fegyelmi uton elbocsájtott detektivből és a diószegi gyárból lo­pás miatt elbocsájtott napszámosból áll. Az egész munkát egy miniszteri tanácsos ellenőrzi, akinek jöveteléről már négy nappal előbb értesülnek. A többit majd levélben merjirja a kereskedelmi miniszternek. Az elnök háromnegyedháromkor szünetet ren­delt el. Szünet után Szilágyi Lajos az utak karbantar. tásáról szólt. Frühwirth Mátyás azt kérte, hogy a hatóságok az utak mentén fekvő birtokosok kötelezettségének az ügyét kíméletesebben kezeljék. Farkas Gyula hangoztatta, hogy nem a luxus­utakra kell elsősorban súlyt helyezni, hanem azok­ban a falvakban kell az utakat megépíteni, ahol a rossz ut miatt a termények nem szállíthatók. Farkas Géza azt indítványozta, hogy az egyes megyék felé közeledő autók adóját elsősorban az illető vármegye utajnak a karbantartására for­dítsák. v Farkas István arról beszél, hogy az uj uta­kat, elsősorban a balatonmentieket, rossz irány« ban és rossz munkabeosztással épitik. Herrmann miniszter hangoztatta, hogy az út­építési vállalkozókat fokozott mértékben ellenőr­zik. Helyesli azt az indítványt, hogy a vállala­tokat kötelezzék a költségek hozzájárulására. Kabók Lajos kifogásolja, hogy a magyar gyárt­mányú teherautókat is adóval sújtják. Petrovácz Gyula a fővárosi halálsorompó meg­szüntetését és több célravezető tervet ismertetett. Kocsán Károly és Malasils Géza a kőfejtő­munkások nehéz helyzetét és a kőbányai balese­tek nagy számát tették szóvá. Ilcrrmann miniszter sajnálattal állapította meg, hogy a felhozott panaszok helytállók. Frühwirth Mátyás az iparfelügyelettel kapcso­latban felpanaszolta, hogy a törvény ellenére mint­egy 20.000 gyermeket dolgoztatnak a gyárakban ugyanakkor, amikor súlyos munkanélküliség ural­kodik. Malasils Géza, Várnai Dezső és Kabók Lajos a tanoncoktatás fejlesztését s az erre szánt összeg felemelését, a tanonclétszám megállapítását sür­gette. Minthogy a tárca költségvetésének részletes tár­gyalására szánt határidő lejárt, az elnök a vitát megszakította s a Ház részleteiben Is elfogadta a kereskedelmi tárea költségvetését. Az ülés negyed 7 órakor ért véget. Brfand-nak tüdőgvuüagSása van (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Párisból jelentik: Briand francia külügy­miniszter egészségi állapota a ma kiadott orvosi jelentés szerint nem ad aggodalomra okot. Az orvosi jelentés egyes homályos kifejezései alapján azonban beavatott körökben arról beszélnek, hogy a külügyminiszter nincs még lul a krízisen. Briand­nak tüdőgyulladása van, ami azonban szerencsére csak az egyik tüdőszárnyat támadta meg és így közvetlen veszély nincsen, de hőmérséklete állan­dóan 39 és 40 fok között van, A szentgotthárdi bizottság Oenf, április 26. A szentgotthárdi Ugy nép­szövetségi szakértői legközelebb Baselben összeülnek, hogy rendelkezésére áll|anak a népszövetségi hármas bizottságnak. A hármas bizottság értesülésünk szerint május elején összeül Hágában és elfogja készíteni Jelen­téséi a. Népszövetségi Tanács számára. A hitelkérdés az egységes pártban Budapest, április 26. Az egységes párt ma este 7 órakor Almásy László elnőklésével értekezletet tartott. Kenéz Béla indítványozta, hogy a földrengés­sújtottá bolgár károsultaknak a párt tagjai le­hetőleg anyagi tekintetben is siessenek támoga­tására. Almásy elnök indítványára a párt elha­tározta, hogy a párt tagjai mindnyájan illetmé­nyeikből 10—10 pengőt adományoznak e célra. Szabó Sándor a hitelélet bajaira hivta fel a kormány figyelmét. A legsúlyosabb hiba az, hogy a tőke alig tud eljutni a hiteligénylőhöz, illet­ve mire eljut annyira megdrágul, hogy alig szol­gálja eredeti gazdasági célját. Megfelelő hitelfor­rást kell nyitni, amire a költségvetést találná a!, fcalmasnak. Kéri a kormányt, nyújtson alkalmai a párt közgazdasági bizottságának összehívása ré­vén arra, hogy a bajok orvoslásának módjait megkeressék. Több felszólalás után Bud János pénzügyminisz­ter hozzájárul azon indítványhoz, hogy a hitel kérdését a párt gazdasági bizottsága tárgyalja. Utal arra, hogy ezen kérdések önmaguktól meg­oldódnának, ha mások lennének a tőkeviszonyok, A rövidlejáratú hitelek kamattételeit lehetetlennek tartja maga is. Az értekezletet vacsora követte. Elh&iasodisban és annak következtében légzési nehézségek­ben, vértódulásban szenvedőknek gondoskod­niok kell a szabályos bélmüködésrCl. Ta­vasszal néhány héten át a valódi nnyadi János keserüvizzel tett Ivókúra — J/s pohár­ral — megszünteti a székrekedést, levezeti a belek rothadásos tartalmát, elvonja a test feles­leges és káros nedveit, mozgékonnyá és üdévé teszi az embert. 1.72

Next

/
Thumbnails
Contents