Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-25 / 94. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Éolf, hogy a szocialista párt választási taktikáját minden évben az 1927. évi deoemberi országos kongresszus határozatai irányítják. A szocialistáknak a reakciós jelölteket olyan eszközökkel kell meebuktatniuk. amilyennel lehetséges. — Remélem — mondotta Leon Blum —, bogv a szocialista párt mandátumainak száma legalább tizenöttel fog növekedni, noha B jelen pillanatban nem vagyok éppen optimista. A szocialisla pártnak mindenesetre minden erőfeszítést meg kell tennie, mert az uj kamara különben reakciósabb lesz a réginél is. A köztarsasagi aemoKrata egyesülés pártja szintén elhatározta, hogy a szocialisták ellen is, a kommunisták ellen is teljes erővel száll sikra és a nemzeti blokkba tömörült pártoknak esyesült erővel kell harcbaszállniuk. Eltemették Tóth Károlyt Kiskunhalas, április 24. Az egész város mély J részvéte mellett temették el ma délután dr. Tóth Károlyt, a szegedi egyetem felsőházi képviselőjét. A város minden középületére felhúzták a fekete lobogót. Már jóval négy óra előtt nagy tömegek gyülekeztek a Kossuthuceai családi ház előtt. A professzor szülővárosának minden rétege ott volt a végtisztességen. Az egyházi szertartás után kikísérték a koporsót a református temetőbe, ahol a családi sírboltban helyezték el őrök nyur< ómra. A sirnál ott volt a szegedi egyetem lanácsa, a diákok képviselői, Szeged város kiküldöttei, az összes egyetemek delegátusai. Egész Kiskunhalas a temetés halása alatt volt. Izgalmak a Kossuth-szobor és a „rendelkezési alap" körUI Az ellenzék hevesen támadta a belügyminiszteri Budjpwf, április 24. Néptelen ház előtt kezdődött a parlament mai ülése. Napirend előtt felolvasták lord Rothermere választávíratát, amely 8 kővetkező: — Mélységesen hálás vagyok sürgönyéért és behéz szavakat találnom annak kifejezésére, hogy mily nagyra értékelem a magyar képviselőház ama tényét, amellyel határozatát hozta. Midőn Magyarország ügyét védem, meg vagyok győződve, hogy nemcsak az önök hazájának legnagyobb érdekét, hanem egyszersmind az egész világ érdekét szolgálom. Most, hogy a világ figyelme fel van keltve, ugy hiszem, semmi sem gátolhatja fljfvfik diadalra jutását. Kérem Nagyméltóságodat és az egész képviselőházat, fogadják köszönetemet B működésem iránt nyilvánosan tanúsított elismerésért. Rothermere. Ezután áttértek a belügyi tárca költségvetésére k részletes tárgyalására. Madarász Elemér a vármegyei altisztek hely«étének javítását kívánta. Ezután Scitovszky Béla belügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, hogy az idei rendelkezési alapot nem emelte. Tavaly történt a rendelkezési alap ősszegének felemeléso 69 ezer pengővel. Áttérve egy másik megjegyzésre, a belügyminiszter így folytatta: — Ismerem azt a személyi affért, amely Szilágyi Lajos és Almásy Sándor főispán közt fennáll. Sajnálatos, hogy Szilágyi Lajos ilyen beállításban hozta a Ház elé Almásy Sándor főispán Rzemélyét. A tény az, hogy Almásy főispánsága alatt fejezték be Bihar vármegye székházának építését. Régi szokáshoz híven, emléktáblát helyeztek el a vármegyei székházbau, amelybe a íőIspáu nevét két olyan predikátummal vésték be, amelyek öt nem Illetik meg. A főispán a predikátumok bevéséséről nem tehetett. Ismerem az ellenségeskedést, amely Szilágyi Lajos és Almásy Sándor között fennáll és kénytelen vagyok megvédelmezni igen tisztelt főispánomat, aki a legnagyobb lelkesedéssel teljesítette kötelességét Biharban és teljesiti most Szolnok vármegyében. — Berki Gyula beszédében megemlítette, hogy Öt az egységes pártból való kilépése óta detektívek kísérik. Senki a belügyminisztériumban erre vonatkozólag intézkedést nem tett. Megemlítette Berki, hogy beszámolója alkalmával nagy karhatalmi felvonulás tőrtént. Mi abszolúte nem tudtuk, hogy Berki mikor tart beszámolót. Ha a helyi halósáfíAk szükségesnek látták az intézkedést, akkor Intézkedtek. A második cini második rovutánál Madarász Elemér szólalt fel, kérte, hogy a kultuszminiszter mentesítse a községi háztartásokat azoknak fl súlyos terheknek egyrészétől, amelyeket a népoktatás terheinek viseíése rájuk hárit. Scitovszky Béla belügyminiszter azt válaszolta, <wa«;a is tapasztalta, hogy a kultuszminisztérium é« minisztériumok részéről súlyoson megterhelik a községi háztartásokat. Gondoskodni fog, hogy a jövőben a belügyminiszter meghallgatása nélkül ne történjék semmiféle megterhelés, mert kiilónben nem tudja gyakorolni felügyeleti jogát. Sinus? István felszólalása után ScRovszky Béla ielugyminjszter bejelentette, hogy a vármegyei tisztviselők képesítéséi az uj törvényben ugy fogja fcJőiroi. hogy megköveteli tőlük a doktojráUtóU a három évi prakszist és utána a gyakorlati vizsgát. A jegyzőknél jogi képesítést, bizonyos gyakorlati időt és utána egy gyakorlati vizsga letételét. A törvényjavaslatot május közepén fogja benyújtani. Rassay Károly azt fejtegeti, nogy az ellenőrzés nélküli bizalmi alapnál túllépés nem koncedálható. A világ bármelyik parlamentjében a legnagyobb baja lenne ebből Q belügyminiszternek. Sándor Pál: És ha egy milliárddal többet költene cl! Malasits Géza: Ötven sassal több volna. Sándor Pált Vád alá kellene helyezni a belügyminisztert! Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék? Rassay Károly: A budapesti Kossuth-szobor nem fejezi ki azt, amit kifejeznie kellene. Szürke, egyhangú és kétségbeejtő. A mai Kossuth-szobor helyérc megfelelő Kossuth-szobrot kell állítani és a mostanit vigyék fel a Szentgyörgy-térre a miniszterelnökség elé, mert ez a szobor az első magyar felelős minisztérium szobra. Kun Béla: A gyámoltalanság és gyávaság szobra. Farkas István szintén a Kossuth-szoborról beszél. Minél távolabb állították a parlament épületétől a szobrot, nehogy valahogy bejöhessen ide Kossuth szelleme. A király nélküli királyságban nem mertek eltérni a gyáva szervilízmustól és nem meríék felállítani az igazi, dacos, büszke Kossuth szobrát. Farkas István: Magyar ember vagyok, itt születtem, magyarnak érzem magam, nyíltan megmondom, hogy minden emberi önérzetet megcsúfol a spicllrendszer megteremtése és támogatása. Bcsugások alapján intézik itt az ügyeket és ez becstelen dolog, mert mindig a besúgónak van igaza. Megvásárolnak politikusokat, megvásárolnak a munkásmozgalom letörésére sikkasztókat, csalókat. Elsősorban a kormányzatnak kellene tiltakozni az ilyen spielirendszer kialakulása ellen. Scitovszky belügyminiszter visszautasítja azt a vádat, hogy spiclik és besúgók kedvéért történik ez a rendelkezési alapbeállítás. Ami a Kossiithszoborra vonatkozó uj gyűjtés tervét illeti, ki kell jelentenie, hogy vannak, aklkpek tetszik a szobor. Meskó Zoltán: De kevesen. Scitovszky belügyminiszter: Mindenekelőtt a fővárossal kellene érintkezésbe lépui, hogy lehetséges volna-e egy esetleges uj szobor felállítása. Az elnök ezután szavazásra teszi fel a rendelkezési alapról szóló rovatot. A szavazásnál a , kereszténypárt néhány tagja a kormány ellen szavaz. Kabók Lajos kijelenti, hogy a munkavédelmi közegek csak károkat okoznak működésükkel. Ennek a hivatalnak a költségeit feleslegesnek tartja, ezért kéri a törlését. Peyer Károly: A belügyminiszter is kénytelen volt beismerni, hogy a hivatal évek óta semmit sem csinált. Ha a jövőre is fenntartják ennek a hivatalnak költségeit, akkor semmi sem fogja visszatartani attól, hogy nyilvánosság elé vigye azolcat az adatokat, amelyeket most bizonyos szemoontokra való tekintettel nem akar, előtáfni1928 április' 25.' 276.000 pengőt naplopók részére. * adnak. Nagy zaj támad erre a jobboldalon. Az elnök Peyer Károlyt rendreutasítja. Peyer Károly: A magyar nyelvben nincs más szó, amit ezekre alkalmazni lehet. Miért kell revolvereket beszerezni? Meskó Zoltán: Hogy lőj jenek velük! Ezután Malasils Géza szólalt fel. Mi szükség van arra, hogy e hivatal emberei levente^ ügyekbe avatkozzanak és munkásügyi kérdésekben informálják a főispánt, meg a hatósá* gokat. A nemzeti munkavédelmi hivatal címén felvett ősszeg 99 százaléka haszontalan kiadás, üresfejű, nem dolgozó embereknek jut. Scitovszky Béla belügyminiszter: A nemzeti munkavédelmi hivatalban igen érdemes tisztviselők dolgoznak. (Nagy zaj, ellentmondás a szocialistáknál.) Erre az intézményre szükség van. A többség ezután Kabók indítványának elvetésével a rovatot eredeti szövegezésben fogadja el. Kabók Lajos túlságosan nagynak mondja a 11.811 főnyi csendőrséget. Peyer Károly: A csendőrség régi kipróbált tisztjeit nyugdíjazták, pedig ezek alatt kevesebbet politizált a csendőrség mint ma. A politizálással teljesen megromlott a csendőrség szelleme. Sok bűnesetet nem tudnak kideritenL Scitovszky Béla belügyminiszter: A csendőrség működésével meg van elégedve. A csendőrség ne politizáljon, de ne legyen katonaság sem, hanem legyen csendőrség. A Ház többsége a rovatot elfogadja A rendőrségről szóló rovatnál Kabók Lajos bemutat egy erkölcsi bizonyítványt, amelyet egy vidéki rendőrhalóság állított ki egy, kőműves részére, megállapítván, hogy az illető a büntető nyilvántartásban nem fordul elő, a kommunizmus idején azonban a szociáldemokrata párt titkára volt. Ilyen megállapításokat nincs joga tenni a rendőrhatóságnak egy erkölcsi bizonyítványban. Scitovszky Béla belügyminiszter: Ami az ismertetett erkölcsi bizonyítványt illeti, utána fog nézni a dolognak. Jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozhasson, nem tudja, van-e erre vonatkozólag utasítása a rendőrségnek. Peyer Károly: Tessék az összes állami tisztviselők erkölcsi bizonyítványába beírni a kommunista multat necsak a kőművesébe! Kommunista múlttal államtitkár is van az önök rezsimjében. A rendkívüli kiadások rovatánál Peyer Károly szóváteszi, hogy a nyilvános házak kitelepítésének terminusát május 1-ében állapították meg, de attól tart, hogy az előkelő kijárók akik már koptatják a lábukat, meg fogják hosszabbítani a koncessziót. Ha a belügyminiszter ehez hozzá járul, akkor már most kijelenti, hogy a kérdést ismét szóvá fogják tenni. Scitovszky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy semmiféle meghosszabbitást nem szándékozik adni, május 1-én tul, ha a lakásrendelettel kapcsolatban nincs akadálya a kérdés ladikális megoldásának. Ezután Puky elnök negyedháromkor szünetet adott. Szünet után Megkezdik a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. . Görgei előadó ismertette a javaslatot. A vita első szónoka Beck Lajos volt, majd Fejér Ottó szólalt fel. Az ülés 6 órakor ért véget. Utolsó hét! A Selyemáruház (Kárász ucca 10) (eloszlása folytán málus hé 1-»p CSÍpkék 346 tavaszi ^átok, női ruhák minden elfogadható áron eladatnak. selymek bársonyok szövetek