Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-22 / 92. szám

1928 április 22 DfiLMAGYARORSZAG 9 Dr. Tóti* HÄroly (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyarország első oldalán budapesti munkatársunk telefonjelentése alapján részletes tudósításban számolunk be dr. Tóth Károly prorektor halálos szerencsétlenségéről. Az alábbi sorok nyomon követik a tragikus sorsú professzor munkás életét, működéséi, utolsó tevékenységét. /3 katasztrófa fiire Szegetlen A tragikus szerencsétlenség hire a kora délutáni Arákban érkezett meg Szegedre. Először Fáy államtitkár telefonálta meg a polgármesternek, aki azonnal értesítette róla az egyetem néhány tanárát Az első hirek természetesen csak magáról a balesetről számoltak be, de már jelezték azt is, hogy Tólh Károly sérülése életveszélyes és cletbenmaradásához alig van remény. A hír villámgyorsan terjedt ti az egész városban és mindenütt mély megdöbbenést keltett. Az egyetem telefonjain állandóan jelentkeztek az érdeklődők, akik a szerencsétlenség részletei iránt és Tóth Károly állapota iránt érdeklődtek. Az egyetem teljesen tájékozatlan volt, semmiféle hivatalos ielentést nem kapott a történtekről. A Délmagyarország szerkesztősége állandó összeköttetést tartott fenn budapesti tudósítójával, aki hat óra után néhány perccel jelentette, hogy ft katasztrófa bekövetkezett: Dr. Tóth Károly, a szegedi egyetem prorektor« és felsőházi képviselője anélkül, hogy eszméletét egyetlen pillanatra visszanyerte volna, sérüléseibe belehalt a Rókus-kórházban. Budapesti tudósítónk telefonjelentését azonnal közöltük az egyelem rektori hivatalával, amely azonnal felhívta a budapesti Rókus-kórházat, ahol a szomorú hirt megerősítették. Dr. Tóth Károly tragikus halála szinte pótolhatatlan veszteséget jelent a szegedi egyetem számára, amely rendkívül sokat köszönhet neki. Az egyetem tanárai szinte hihetetlennek tartják, hogy 0 végzet cppen azt a professzort ragadta el közülük, aki megtestesítője volt az eleven akaratnak, az agilitásnak, az életenergiának. Elete a céltudatos, fáradhatatlan cselekvések megszakitásnélküli láncolata volt. Élete Aránylag fiatalon, életerejének teljességében érte kitol a váratlan halál. 1876-ban született Kiskunhajason régi, kálvinista szülőktől. Ikertestvére, dr. Tóth Lajos, akire megtévesztőleg hasonlított, jelenleg a debreceni egyetem tanára. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a doktorátus «tán külföldre ment, ahol a jogintézményeket tanulmányozta. Különösen a magánjogi és a perjogi problémák érdekelték már egészen fiatal jogász korában is. Hazaérkezése után a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez került jegyzőnek Nagy ödön idejében. Első gyakorlati kiképzését Nagy Ödön alatt szerezle meg. Dr. Tóth Károly széleskörű tudása és alapos jogi ismeretei gyorsan nevet szereztek számára a magyar jogászvilágban. Ez a magyarázata annak, hogy már 1905-ben, alig huszonkilenc éves borában a debreceni jogakadémia meghívta a keresd kedelmi és váltójog és a perjog tanszékére. Nyolc évvel később, 1913-ban pedig a kolozsvári Forme József Tudomány egyelem perjogi katedráját nyerte »1 és azóta megszakítás nélkül tanára az egyetemnek, amellyel együtt menekült el Kolozsvárról és költözött 1921-ben Szegedre. Az egyetem első szegedi tanévében 1921—22-ben dékánja volt a jogi fakultásnak és a mult tanévben az egyetem egyhangúlag rektorává választotta. 4. rektor Mint rektor, hatalmas munkát végzett az egyetem érdekében. Különösen sok érdeme van abban, hogy az egyetemi építkezések tempója fokozódott és hogy a hosszabb időre tervezett programot összesűrítette a kultuszminiszter. Csudálatos agitatív erő rejtőzött benne, amely a legacélosabb akaraterővel párosulva hatalmas eredményekben virágzott ki. Amikor választania kellett az egyetemnek, hogy kit küldjön be a felsőházba, más nem is került kombinációba: annyira természetes volt, hogy csak dr. Tólh Károly tehet a szegedi egyetem felsőházi képviselője. Mint törvényhozó, színJflZZ-BJWO HANGVERSENYE a Belváros! Moziban ma esle 7*9 órakor. tőn kivette a felsőház munkájából a maga részét Minden fontosabb. a tudomány ügyét érintő kérdésben felszólalt és felszólalásai, beszédei — szónoki képességét mindenki elismerte és erőteljes •szava, jellegzetes beszédmodora, komoly mondanivalója hallgatóit mindig lekötötte — események voltak. Annyira agilis rektora veit a szegedi egyetemnek, hogy a rektori aranylánc letétele után nagyon sokáig öt tekintette mindenki az aktív rektornak. Igaz, hogy ennek talán részben oka veit az is, hogy a szegedi egyetem rektori méltóságának a betöltése ebben az évben igen nagy nehézségekbe ütközött és igen bonyodalmas volt. Az egyetem először dr. Imre József professzort, a nyugalombavonult hírneves szemészt választotta rektorává, aki azonban a tisztséget nem vállalta el. A választás ezután Rfgler Gusztávra, a közegészségtan professzorára esett, akit viszont a budapesti egyetem katedrájára hívtak meg és igy a méltóságot ő sem vállalhatta. A rektori széket dr. Rehibold Béla professzor foglalta el, de a tanév elején váratlanul elhunyt és igy a díszes méltóság ismét elárvult." Az uj rektor megválasztásáig dr. Tóth Károly, mint prorektor intézte az egyetem ügyeit és csak később adta. át a tisztséget az idei tanév negyedik rektorának, dr. Issekutz Bélának. Tragikus véletlen, hogy dr. Menyhárt Gáspár, a jogi fakultás ezidei dékánja keddre hivta össze a kar professzorait a jövő évi dékán megválasztása ügyében. A professzorok között egyhangú megállapodás jött létre, hogy a dékáni méltóságot Ismét dr. Tóth Károlynak kínálják fel. A budapesti ut A szerencsétlenség tragikumát fokozza egy egészen különös momentum, amely szinte megmagyarázhatatlanná teszi a történteket. Dr. Tóth Károlyról minden ismerős tudta, hogy soha sem ült villamosra. Állandóan hangoztatta, hogy valami különös ellenszenvet érez a villamosokkal szemben és inkább gyalog megy, ha más közlekedési eszköz nem áll rendelkezésére. Senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért akart most villamosra ülni, ami tragédiáját'okozta. HERAN-SZÁLLODA Bndapest, Berlint, tér 7„ a Nyugatip. u.-ral szemben Újonnan Átalakítva. Kényelmes, föltétlen tiszta szobák! Minden szobában hideg és meleg folyóvíz. — KOzponti lift fMég interurbán telefon. - Polgári Arak? 1.42 Tanártársai beszélik, hogy pénteken nagyon rosszkedvűen utazott föl Budapestre. Nem érezte jól magát, de Almássy Pálnak, az egységes párt ügyvezető-elnökének meghívására kedvetlenül bár, de el kellett utaznia, hogy — mint a felsőház egységespárti tagja — jelen legyen Bethlen István miniszterelnök üdvözlésén. — Nincs semmi kedvem az utazáshoz — panaszkodott barátainak —. de azért mégis felutazom. Tudományos munkássága Dr. Tóth Károly értékes tudományos munkásságot is fejtett ki. Tanulmányaiban, Írásaiban, értekezéseiben a legelmélyülőbb elméleti alapra helyezkedett, a legelvogíabb jogi problémák érdekelték és azokkal foglalkozott, ami érdekes ellentétet jelent közéleti szereplésével. A közéletben gyakorlati ember volt a szó legteljesebb értelmében. Páratlan gyakorlati érzékkel intézte a hatáskörébe kerülő ügyeket, az egyetem dolgait és aki csak a közéleti szereplésen keresetül ismerte, talán nem is tételezte volna fel róla, hogy a gyakorlati ember tulajdonképpen komoly, elmélyedni tudó és elmélyedni szerető elméleti tudós, aki értékes értekezésekkel, tanulmányokkal és fejtegetésekkel gazdagította a magyar jogi szakirodalmat. 192Ü-ban jelent meg kétkötetes nagy munkája, a Polgári törvénykezési jog, amelyben a legszigorúbb elméleti alapon fejtegeti a polgári perjog alapkérdéseit Groschmid Benő tanítása alapján. Ebből a könyvéből már több kiadás jelent meg. Ezenkívül több, kisebb értekezése is jelent meg, valamennyi feltűnést keltett a jogászvilágbau alaposságával. Ezek között ismertebbek a Kereseti jog fogalmához, a Magánjogi jogvédelem a kereskedelmi jogban és A váltó-jogról szóló tanulmánya. A szegedi egyetem tanácsa — értesülésünk szerint — vasárnap ül össze, hogy megbeszélje a teendőket Tóth Károly tragikus halálával kapcsolatban. A TESz tantető felvonulása az olasz képviselők elé (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szombaton délután a Budapesten időző olasz képviselők tiszteletére Durlni di Monza gróf olasz követ teát adott, amelyen megjelent Bethlen István miniszterelnök, a kormány több tagja és számos társadalmi előkelőség. Közben a TESzhen tömörült egyesületek hatalmas menetben vonultak a követség elé és zajosan éltették Mussolinit és Olaszországot. A követség kapujában az olasz követ Cippico szenátorral fogadta a TESz küldöttségét, majd a menet elénekelte a Himnuszt A magyar fasiszták, a feketeinges »Szittyáké római karfölemeléssel köszöntötték az olasz képviselőket. Este a miniszterelnöknél volt estebéd az olasz képviselők' tiszteletére. Vacsora után 1200 lampionos dalos vonult fel zeneszóval a miniszter-, « elnökségi palotába és szerenádot adott. Mire kel? a városnak a iismillió pengős Kölcsön ? Még a korábbi kölcsönre vonatkozó §atározat sincs jóváhagyva (A Dclmagyarország munkatársától ') Megírta a Délmagyarország, hogy a város tanácsa tízmillió pengős kölcsön {elvételét tervezi a város összes beruházási költségeinek fedezésére. A tanács a kérdéssel részletesen a hétfői tanácsülésen foglalkozik, amikor Rack Lipót tanácsnok előterjeszti a kölcsön felvételére vonatkozó javaslatát. Rack tanácsnok javaslata szerint ebből a tízmillió pengős hosszúlejáratú törlesztéses külföldi kölcsönből kifizethetné a város négyszázötvenezer dolláros függőkölcsönét, ami pengőértékben 2,660.000 pengőnek felel meg. Ebből a kölcsönből fedezné azokat a szükségleteket, amelyekre a hárommillió pengős kölcsönt szándékozott felvenni. A közgyűlés évekkel ezelőtt kimondotta, hogy az egyetemi építkezésekhez szükséges hozzájárulás és a telkek kisajátítására öt és félmillió aranykorona kölcsönt vesz fel Ebből az első Speyer-kölcsön keretében már fölvett 4,440000 "pengőt tehát még 1,949.750 pengő szükséges. Az ujszegedi elemi iskola emeletráépítésére 30.000 pengő kell, a természettudományi intézet felépítéséhez kért külön városi hozzájárulás 900.000 pengő, a hid renoválása körül keletkezett hiteltúllépés 150.000 pengő, a belvárosi elemi iskola kibővítése 165.000 pengő, a királyhalmi templom építéséhez pedig 100.000 pengővel kiván a város hozzájárulni. Ez összesen 8,894.750 pengőnek felel meg. A város azért mégis tízmillió pengőt szándékozik felvenni, mert számolnia kell az árfolyamveszteséggel és az első félévi kamat levonásával. A polgármester szómbaton ismét Pestre küldte dr. Tóth Béla főjegyzőt, hogy sürgesse meg a belügyminisztériumban a négyszázötvenezer dolláros függőkölcsönre vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyását. OPERA Z0NS9HATEREM 'Budapest, VI., Hajós ucca to, Világmárkis zongorák és konzer'pianinők 1000 pengSÍS! vásárolhutók elfh nytts részletfizetésre Is. B.H Tisztviselőknek nscv kedveijpénv.