Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

1« TJEEMAGYARÖRSZÁG 1928 április I. ERETTNYUCATIN DIAI B A N AH A LEGJ^BE A BfÉlIlÁftMMR SZiX EfffcÓCT. «a aaiTt iof .6 • caaeocsc FOZÓJTOTTASziNmr TIVMAIL. S • r • , g* 130 Ha meggondolják, hogy e\ a két fin nem miami nemes célért ndta oda a: életét, hanem dinasztiák, országhatárok, kereskedelmi előnyök és zsarnok felülkerekedés érdekében folytatott liarcbun pusztultak el, akkor maguk is erezni fogják azj, amit én érzek... hogy ez a háború a legtragikusabb és legszörnyüségcp"bt> esemény az emberiség történetében... . Szörnyű és tragikus, ha végigtekintünk a hatottak és sebesültek végtelen légióján. Egyénileg nem i* érhetett ve/na nagyobb csapás sem engem, sem önt. De ha van lelkierőnk arra, hogy magasabb szempontból nézzük a gyászunkat, találunk benne valami vigasztalást F.n elég bátor vagyok ahhoz, hogy azt gondoljam... hogy meg is irjam önnek... hogy a fiaink nem haltak még hiába. Az ő szenvedésük <?.s a mi kietlen szomorúságunk szükséges volt. nem hiábavaló. Ember nem lehet nyomorúságosabb állapotban, mint én most... mégis remélek. Gazemberek sötét hálót szőttek a világ boldogsága ellen. Soha még háló nem volt ilyen aljas, ilyen mvaszul megcsinált. Mégis átlátszó, több ponton szétfoszlik és a lyukakon át meleg fény dereng felénk* Mr. Britling tolla elakadt. Halálos csend Volt a szobában. — Frázisokl Igazi tintanyaló stilus! — sóhajtott fel Mr. Britling bcserüen. Egy pillanatra megfeledkezett a bajairól és a pomerániai szülőkről, akikhez a levelet irta. .Valóságos kétségbeesés fogta cl a tehetetlen-, sége miall, hogy nem tud a rebellis szókkal megbirkózni és nem tudja kihozni magából azt, amit akar. Újra elolvasta az utolsó mondatokat. így nem jó. E szavak nyomán mindenféle hántó asszociációk támadnak, más hatás keletkezik, nem az amit célzott. — Pedig a lényege igaz... — súgta. Igaz .' Ha igaz, akkor csak előre. Nem lehet külsőségeken fennakadni- Ez olyan volna, mintha harc előtt azon tűnődnék, jó-e az uniformis szabása. Ámbár... épen harc előtt mindenre kell gondolni, a legapróbb apróságra is ügyelni kell a cél erdekében. Uj papírlapot vett elő és újra kezdte a levelet. Háromszor is elkezdte, három különböző módon: ».! háború gazemberek nonosz csinálmánya•••«' *Á háború torlasz, amellyl lelkiismeretlen gazemberek elrekesztik az élet útját.:.« »/1 háború sürüszövésü fekete zsák, amellyel eltakarják az emberiség elöl u napot. Mint tuinyiszor, most is v fejünkre húzták, meg akarnak fojtuni, de a ponyva már nem tart, szakad széjjel itt is, olt is és mindenfelől becrad a napfény..« Mr. Britling lecsapta a tollát az asztalra. •í V' •• • tT k % uw !BP.TüÍgf58:L 982-85 •ft.'-—JÜEi-.i — Utálatos! — mondta. — Nem megy sehogysem. Ugy látszik, előbb próbafogaim ázást kell csinálnom, csak azután Írhatom meg végleges formában... V, Három órával később Mr. Britling már az blakon beszűrődő hajnali napfénynél irt, bárazasztali lámpája is égett még. A teleirt papírlapok nem adtak kcsz levelet, csak öszszegyűjtött anyagot egy megírandó nagy levélhez. De az anyag lassankint formál, öltött és a mondatok biztos gondolatmenettel egy határozott cél felé törtek. Mr. Britling most már tudta, hogy nem mint egyén ir egy másik egyénnek valahol odaát, egy vastagfalu, pirosletős, ódon házba, amelynek a fényképéi Herr Heinrjch egyszer megmutatta neki. Nem ismer! azokat az embereket odaát, személyes mondanivalói alig vannak a számukra. Nem az öreg Britling irta ezt a levelet az öreg Heinrichnek, hanem a lesújtott Anglia a lesújtott Germániának. Nem a szegény német nevelő bánatos szüleinek szól a levél, hanem annak a sok elfeeseredett, elfáradt, kisirt szemű, szenvedő embernek, akikel a frontnak nevezett szakadék választott el Angliától. Hiszen Németország férfilakossága lassan, de biztosan felőrlődött már. A központi hatalmak két millió halottat vesztettek és ugyanannyi emberük nyomorékká vált Anglia még soha semmiféle háborúban nem vésziéit annyi embert, mint most, de a többi államokhoz képest a veszteségei elenyésznek. De már Anglia is tudja, milyen a háború Molochja, még megállhat a végzetes uton, még nem későSzámára még nem késő. Dc Franciaország már egy millió férfit. áldozott fel a véres oltáron és még napról-napra küldi ujabb áldozatai tömegét. Oroszország veszteségei hajmeresztőek. Hiába minden cenzúra, nem-. sokára nem lesz hatalom, amely el tudná fojtani a népek jajgatását. Ki beszél ma már. győzelemről, anncxióról, becsületről, kereskedelmi hegemóniáról'? Egész Európa ma már csak a drága halottjait siratja... Németország ma már egy gyászrongyokba burkolt, jajveszékelő koldus. A német nemzet jóformán csak aggastyánokból, nőkből, elgyötört vézna gyerekekből és nyomorékokból áll. Senki sem törődik régi életcéljaival, mindenki gyászol valakit. Ila győz is, annak már nincs, aki örüljön. Ma már más Németország áll velünk szemben, mint a háború előtt. Azelőtt nem volt Németország, amellyel szivből és okosan beszélni lehetett volna. Epén olyan kevéssé lehetett megállitani őket, mint a császárjuk autóját, amely vad tülköléssei robogott végig az Unter den Linden aszfaltján. Dc az a Németország, amely egykor büszkén követte szemével azt a robogó autót, ma már megrokkant. Szeme csupa vér és könny. Engedelmeskedett a vezetőinek, de hiába várta az ígért győzelmet Még most is harcol, tántorogva megfeszíti utolsó erejét, mert szófogadó, bitszke és... bolond! De odaát a német otthonokban ezer meg ezer ember virrasztja át az éjszakái, lámpa mellett a sötét jövőbe meredve, akárcsak Mr. Britling a Dower-Houscban... Nekik szólt a levél. Annak a megváltozott Németországnak, amely túlélte a császári sasok gőgös vijjogásál és tragikus szárnyatörését. Mr. Britling kezébe, vette a teleírt lapokai és elolvasta éjszakai munkáját. így hangzott a levél folytatása: A fiainlc meghaltak harcban egymás ellen. Harcban, amelynek a célja annyira homályos, hogy a sajtó még most is folyton vitatkozik róla. A mi álláspontunk az, hogy azért mentünk harcba, mert megtámadták Belgiumot és elpusztítással fenyegették Elanciaországot. Enélkül az angolok nem vetlek volna fegyvert a kezükbe. Nem tudom, hogy v németek miért törtek Belgiumra. }\'cm tudom, hogy enélkiil mi lett volna. Csak azt tudom, hogy a véronfás még mimlig folyik és napról-napra más és más fiukat küldenek a halálba olyan emberek, akik maguk minisztériumokban ülnek meg szerkesztőségekben és egyéb biztos helyeken, ahová nem ér el a golyó. De most mát ők sem ülnek nyugodtan. Eélnek valamitől. ami még a frontnál is borzalmasabb lesz. Ütni fog a leszámolás órája és a saját népük fogja felelősségre vonni őket. FISK CORD garantiaval fc! 21 autéfelszerelési cikkek legolcsóbban NAGY IÓZSEF Budapest, VI.. flndrássr ut 31. telefon 221-37 Kelengye raktár Női-, férfi- és gyermek-fehérnemiiek készen és rendelésre is. Agy- és aszialnemüek, paplanok nagy választékban. Liliom, Schroll siffonok és vásznak legolcsóbb árakon. Babi dolgok, kocsitakarék stb. Pollák Testvéreknél Csekonics és Feketesas o. sarok. 823 Évtixeaek óta a veszető világmárka Hunlop gummik. Alkatrészek. Javító mtl&ely. m írógépek. Porlabei írógépek Gramofonok Kedvező részletfizetés, Egyeíöfl vezérttpvlsetftseg: Kelemen Márton Szeged, Kárász occs