Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-13 / 84. szám

1928 április 13. DfXMAGYARORSZAG >75 9 Visszahelyezték állásiba a szentesi kórházbotrány orvosát Miért zártak az elmebetegek közé három leányt — A fegyelmi eljárást tovább folytatják a kórházi alorvos ellen (A Délmagyarország munkatársától) 'A Délmqpyarország nemrégiben már beszámolt arról, hogy Csongrád vármegye alispánja felfüggesztette állásából dr. Barta Vilmos szentesi közkórházi alorvost, aki a kórházban több beteget büntetésképen bezárt az elmebetegek közé. Dr. Barta Vilmos az alispán fegyelmi határozatát megfelebbezte Csongrád vármegye közigazgatási bizottságához. A közigazgatási bizottság dr Csergő Károly alispán elnökletével most foglalkozott az alorvos felebbezésével. A bizottság a felolvasott jegyzőkönyvek alapján tényként állapította meg, hogy az alorvos tényleg az őrültek közé zárt három olyan beteget, akiket mint rendes betegeket, vettek fel ápolás céljából a megyei kórháiba. Az alorvos és az igazgató-főorvos kihallgatásuk alkalmával elmondották, hogy az örültek közé zárt leányok »elmebeteg benyomását keltették«. Dr. Barta Vilmos felebbezésében előadta, hogy az elmebetegek közé zárt leányok a kórházban különböző rendetlenségeket követtek el. Dr. Csergő Károly alispán ezután azt indítványozta, hogy a bizottság dr. Bartát helyezze vissza állásába, a fegyelmi eljárást azonban a legteljesebb szigorral folytassák le ellene. Szedlacsek István apátblébános és dr. Zobay Ferenc, a szegedi ügyészség-elnökének hozzászólása után a bizottság dr. Barta Vilmost visszahelyezte állásába, ellene azonban a legszigorúbb fegyelmi eljárás indult meg. Husi csempésznek a városba a tanyaiak Közel kétszáz húsvéti huscsempész ellen indított a pénzügyigazgaíőság eljárást (A Délmagyarország munkatársától') A csütörtöki tanácsülésen Fodor Jenő polgármesterhelyettes bejelentette, hogy a városi vámházaknál húsvét két ünnepnapja alatt több, mint négy métermázsa olyan hust talállak a városba igyekvő tanyaiaknál, amelyet a busfogyasztási adó lefizetése nélkül akartak becsempészni a városba. Utánajártunk ennek az érdekes dolognak fe a következőket tudtuk meg: A husfogyaszlási adó nemrégen még állami adójövedelem volt, amelyet azonban a pénzügyminiszter néhány évvel ezelőtt átengedett a városnak. A káros vámtisztjei kezelik, illetve .hajtják be pzt az adót, amely leginkább a vámházaknál folyik be. Adóköteles nemcsak minden hus, üe a törvény értelmében minden olyan élelmiszer is, amelybe hus van feldolgozva Adóköteles a hurka, a kolbász, a sonka, a nyers lés főtthus, ami mind nagyon szépen elfér a tanyai menyecskék köténye alatt, ahol esetleg elkerülheti a vámőrök kíváncsi tekintetet is. Az adót a város kezeli, az adójővedelem a rárosé, de azért a pénzügyigazgatóságnak is van valami köze hozzá. A húsfogyasztás! adótörvény elkn vétő polgároknak ugyanis a fináncokkal gyűlik meg a bajuk, mert az eljárást a pénzügyigazgatóság indítja és folytatja le ellenük. A városi vámőrök a húsvéti ünnepek alatt fokozottabb éberséggel figyelték az érkező tanyaiakat, mert tapasztalatból tudták, hogy igy, húsvét táján megindulnak a tanyai kémények-, ben aszalódó sonkák és egyéb finomságok a városi piac felé. A tanyai magyarnak nincs szive ahoz, hogy a télen levágott sertés szalonnáján kivül mást is maga fogyasszon el, a nemesebb részek jó pénzért fogyasztóra találnak az éhes városban. De a tanyai magyarban is erősen él a hajlandóság az adófizetés elkerülése iránt. Ha csak lehet, elbújik a finánc elől és kocsi ülés alá, saroglyába, szalma közé, vagy az asszony köténye alá bujtatja az adóköteles portékát. De azért finánc a vámőr, hogy kiszagoljon mindent. A városi vámőrök a két ünnep alatt több, mint négy mázsa »csempészni szándékolt« húsneműt szagoltak ki. A rajtacsípett magyarokon azonnal bevasalták a szabályszerű fogyasztási adót, ezenkívül felvették az esetről a »tényleirási jegyzőkönyvet« is, amely rövidesen a pénzügyigazgatósághoz kerül a szabályszerű eljárás megindítása és lefolytatása végett. A rajtakapott huscsempészek igy azután nem sokat tarthatnak meg az értékesített húsfélék árából, örülnek majd, ha kifutja belőle a birság. A belligymimszler elönti el, hogy a mérnöki hivatal vezelőfe Megfelebbezték a közgyűlés határozatát (A Délmagyarország munkatársától) 'A1 februári közgyűlésen — mint emlékezetes '— érdekes vita támadt azon kérdés körül, hogy a városi mérnöki hivatal vezetőjének, mint előadónak lehet-e szava a tanácsban. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője, évek óta töltötte be a műszaki ügyek előadói tisztségét egy régebbi tanácsi határozat alapján, amely az építési ügyek tanácsi előadásával öt bizta meg. Soha, senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a jól bevált rendszert kifogásolja, legutóbb azonban Balogh Lajos, aki még a régi szénügyekből kifolyólag haragszik a mérnöki hivatal vezetőjére, kisütötte, hogy ez a rendszer ellenkezik a város szervezeti szabályrendeletével és indítványt terjesztett a közgyűlés elé 8 műszaki főtanácsosnak a tanácsülésekről !raló kitiltása tárgyában. Az indítványt a közgyűlés szinte latatlanban Bdta ki elbírálás és elintézés végett a tanácsnak, a tanács pedig ugv intézte el, hogy hatályon kivül helyezte négy év előtti határozatát, kimondva, hogy az építési ügyeket Rer.ienczeg nem referálhatja, csak véleményezheti, mint szakhivatalnok. A műszaki ügyek előadásával a tanács dr. Pálfy József tanácsnokot bizta meg. A tanács határozatát azonban több törvényhatósági bizottsági tag megfelebbezte a közgyűléshez. A felebbezést aláírták többek között Szigyártó Albert, dr. Tonelli Sándor, dr. Széli Gyula. Ez a felebbezés tulajdonképen indítvány volt és az volt a célja, hogy a közgyűlés valamilyen formában állítsa vissza a régebbi gyakorlatot. A közgyűlés azonban az indítvány fölött a tanács javaslatára napirendre tért. A tanács megállapítása szerint az indítvány elfogadásának törvényes akadályai vannak, mert a szervezeti szabályrendelet nem nyújt módot arra, hogy tanácstagon, vagy a tanácstagot helyettesítő osztályjegyzőn kivül más városi tisztviselő is betölthesse a tanácsi előadó tisztségét. Az indítvány aláírói a közgyűlés határozatát most megfelebbezték a belügyminiszterhez. Felebbezésükben arra hivatkoznak, hogy a résó rendszer, amely szerint a műszaki ügyeket a mérnöki hivatal vezetője referálta a tanácsüléseken, nagyon jól bevált, mert meggyorsította az adminisztrációt, nélkülözhetővé tett több munkaerőt, akiknek munkaidejét az elkerülhető bürokratikus formaságok betartása emésztette fel. De megnyugtató is volt az érdekelt felekre az, hogy a műszaki ügyeket műszaki szakember terjesztette a tanács elé, amely csupa jogászokból áll és amelytől igy szakértelmet ezeknek a műszaki ügyeknek elbírálásánál kívánni sem lehet. A felebbezők arra kérik a belügyminisztert, hogy állapítsa meg, van-e. törvényes akadálya annak, hogy a mérnöki hivatal vezetője legyen továbbra is a műszaki ügyek tanácsi; referense. Hivatkoznak a törvénnyel összhangban álló szabályrendeletre, amely kimondja, hogy a tanácsülésekre a mérnöki hivatal vezetője mindenkor meghívandó, valahányszor műszaki ügyek kerülnek tárgyalás alá. Ez a rendelkezés, a felebbezők véleménye szerint, lehetővé teszi, hogy a műszaki jigyeknek ad-, dig is műszaki tisztviselő legyen az előadója, amíg a város szervezeti szabályrendeletet nem változtatják meg <js nem szervezik meg a muszaki tanácsnoki állást. A városházán nagy érdeklődéssel várják a belügyminiszter döntését. Lord Rot3iermere találkozik Benessel? Londoni jelentés szerint felmerült az a gondolat^ hogy Be*H>s rseh külügyminiszter találkozzék Londonban lord Rotbermerevfl és a lord megmagyarázza szóval is Benesnek, milyen meggondolások» tói vezettetve folytat küzdelmet a magyar ügyért, Hir szerint Benes elvben nem zárkózott el a találkozás lehetősége elöl és ha a körülmények megfelelnek, a napokban megtörténik a találkozás. Polgármesterek küldöttsége a belügyminiszter előtt Budapest, április 12. A kormány a tárgyalás; alatt lévő állami költségvetési javaslatban felhatalmazást kér a belügyminiszter számára arra, hogy az államrendőrség fentartása. és fejlesztései körül felmerült költségek 20 százalékát a városokra háríthassa, illetve bizonyos kalcs szerint a városok között szétoszthassa. A magyar városok országos kongresszusának elnöki tanácsa — mint jelentettük — tegnap tartott értekezletén elhatározta, hogy ebben a kérdésben felmerült aggályait, a kérdés megoldásának módozatait memorandumban hozza a belügyminiszter tudomására. A memorandumot ma délben adta át a belügyminisztériumban Scitovszky Béla belügyminiszternek a városok országos kongresszusának a küP döttsége, amelyben ott volt Neodtvich Andor pécsi polgármester, Somiogyi Szilveszter szegedi polgármester, Hodobai Sándor miskolci polgármester és Várhelyi Lajos, a városok országos kongreszszusának igazgatója. A küldöttség kívánságait Nendtvich tolmácsolta a belügyminiszter előtt, kifejtve, hogy a tervezet megterhelése érzékenyen érintené a városi gazdálkodást annál inkább, mert a városok terhei amúgy is napról-napra növekszenek. Scitovszky belügyminiszter válaszolva a Küldöttségnek, mindenekelőtt rámutatott arra, hogy az államrendőrség fejlesztése egyik legfontosabb államérdek. Kijelentette, hogy igyekszik a küldöttség részéről tolmácsolt érdeket a lehetőség szerint méltányolni, amig egyelőre nem talál más uton fedezetet a felmerülő költségekre. B szegediek találkoző helye Budapest legelsörendü, modern családi szállója az 10 István Király-szálloda VI., Podmanlczky ucca 8. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi flltés, melegvizszolgáttatás, lift Napi teljes pensló 9 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében.