Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-10 / 58. szám

f>ftLMAG?A]RORSZAG 1928 március 9ft Elkeseredés BuRaresthen Baötrwttöl letentíOk: A Népszövetségi Tanáca mai határozata Bukarestbea óriási izgalmat ós határtalan felháborodást keltett A kpok külön kiadásban hozzák az eseményt WG a kora délutáni órákban egyébrSI sem tárgyaltak a román fővárosban, mint Románia súlyos vereségéről. Ellenzéki körökben nem tartják lehetetlennek, hogy a genfi döntés megbuktatja a Bratianu-kormányt, Bethlen István miniszterelnök az államforma kérdéséről nyilatkozott a parlament pénteki illésén „Magyarországon az államforma tekintetében semmiféle bizonytalanság nincsen Magyarországon ősi királyság van" — Viharos mentelmi Ogyek Budapest, március 9. A parlament mai ülését haromnegyedürenegy órakor nyitotta meg Zsilvay Tibor elnök. Temesváry fmrc beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az állami költségvetésről. A Ház harmadszori olvasásban elfogadta a felsőnári törvényjavaslatot, a bzeméremsértő közlemények forgalmáról, topábbá a muzeumok és levéltárik rendezéséről szóló törvényjavaslatokat. Napirend szerint következett a Kisbirtokosok Orr-rigos Hitelintézetének adó- és illetékkedvezményről szóló törvényjavaslataik tárgyalása. A Ház ezután a javaslatot általánosságban és részleteiben hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta. Most • szent korona és a koronázási jelvények gondviseléséről szóló törvényjavaslat Uigyalása következett. Illés József elóad'S történelmi példákkal igazolta, hogy a legrégibb időktől a legújabb időkig mindig akkor toglalkMott a törvényhozás a szentkorona őrzésével, araikor visszaélés vagy fenyegető veszély közelsége art szükségessé tette. Propper Sándor: Miféle veszély van most* Wée József: A jelenlegi rendezés súlypontja voltaképen ahban van, hogy összhangba hozza a koronaőri tisztséget a felelős kormánnyal. Propper Sándor szól elsőnek a javaslathoz. Sem a javaslat szövegéből, sem az előadó beszédéből nem lehet megmagj-arázni, szükség van-e erre a törvényjavaslatra? Senkisem tudja, hogy egyáltalában veszélyben van a korona. GyOmOray Sándor: Szent korosa, sem koronái Propper Sándor: Két forradalom zajlott le, mindkettő alatt helyénmaradt a korona, semmi veszély nem fenyegette. Mégis csak van valami amögött, hogy éppen most hozzák Ide ezt a Javaslatot. Valami csak szükségessé teszi. Talán a legitimista körök mozgolódása tette szükségessé, hogy a korona .. , Meskó Zoltán: S:ceat korona! Rotbenstein Mór: Az eUMó иг к W beszélt П eem mondta mindig, hogy szent tarom. Propper Sándor; Mflyen oldalról fenyegeti veizély a korosát? Az államforma tekintetében teljesen tisztázatlan a helyzet J918 októberében Magyarország népköztársaság lett, az 1920. évi I. törvénycikk pedig kimondja, hogy királyság. Magyarország eszerint királyság, de király nhicíf. A közjogi bizonytalanságnak ez a része »okbal rakabb lisztázásra szorul, mint a korona őrzésének kérdése. Jáimasy Gábor: Nincs tisztázatlan kérdés. Ezeréves királyság vas! Propper Sándor.- Az októberi népköztársaság kikiáltása éppen olyan törvényes tormák között történi, mint nz 1920. évi I. t.-cíkk meghozatala. Az elűiik: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutsottomPropper Sándor: Az államforma kérdésében érdemes volna magát a népet megkérdeznt Helyes volna, ha a kormány megengedné az államforma tekintetében a szabad propagandát. (Zajos ellentmondások a jobboldalon.) A szegedi kormány, amelynek ha nem is tagja, de tartozéka volt a miniszterelnök ur is. Derültség) Bécsben, ahol Batthyány Tivadar mellett a szegedi kormányt képviselte, olyan javaslatot tett az államforma tekintetébeu Franciaországnak, hogy népszavazás döntsön%bbcu э kérdésben. Ha a propagandának teljes szabadsága van az államforma tekintetében, akkor egészen más a helyzet. Éppen ezért azzal a kéréssel fordulok a miniszterelnökhöz és a kormányhoz, tegyék lehetővé az államlorma tekintetében a szabad propagandát. ' farkas Géza: Szóval .szabad izgatás legyen! Propper Sándor: Ismételten kérem a miniszterelnököt, magyarázza meg, mi tette szükségessé ennek a törvényjavaslatnak Idehozatalát Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra ezután. — Konkrét kérdést intézett hozzám az előttem szóló képviselő ur, — kezdte beszédét a miniszterelnök. — Ki kell jelentenem a legteljesebb határozottsággal, hogy Magyarországon az államforma tokfntetéCfln semmlfé'e bizonytalanság sincsen. Propper Sándor: Hol a király? Bethlen István gróf miniszterelnök: Amikor 1920-ban a nemzetgyűlés összeült, első dolga volt egy törvény megalkotása, amely az összes közjogi kérdéseket rendezte. 1921. évi törvénycikk pedig expressis verbis kimondja, hogy Magyar* országon ősi királyság van. Hogy mi tette már most szükségessé ennek a törvényjavaslatnak az idehozatalát, erre vonatkozólag meg kell említenem gróf Andrássy Gyulának egy a parlamenten kivül álló helyen a kormányhoz intézett kérdését, amely azt mondja ezzel a mostani törvényjavaslattal kapcsolatom, hogy valószínűleg az késztette a kormányt ennek idehozatalára, hogy királyválasztás esetén a kormány fél, hogy a koronaőrök nem adják majd ki a koronát, hogy azzal a megválasztott királyt megkoronázzák, összhangba kell hozni az ősi intézményeket a mai viszonyokkal. Ilyen a koronaőri intézmény is. A kormány ugyanis csak akkor lehet felelős, ha nincs olyan hatóság, amelyre nincsen semmi tagerenciájn. Kérem a javaslat elfogadását. Rotbeustein Mór: Attól félnek, hogy valami aspiráns ellopja! A Ház ezután a szociáldemokraták és a demokrata párt kivételével nagy többséggel általánosságban. valamint részleteiben elfogadta a javaslatot. Ezután áttérnek a mentelmi ügyek tárgyalására. Sorra kerül Vasczák János mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló javaslat, amelynek tárgyalását az elmnlt ülésen félbeszakították. Propper Sándor indítványozza, hegy mintán az ügy közkegyelem alá tartozik s így politikai zaklatás forog fenn, a Ház ne adja ki Vanczák Jánost. Rubtnck István előadó megállapítja, hogy abban igara van Proppernek, hogy ez az ügy közkegyelem alá esik, de a bíróságok csak akkor tudnak érdemben dönteni az amnesztia kérdésében, ha a mentelmi jogot felfüggesztik előzően. Ezután a Ház Vanczák János mentelmi jogát további 14 Agyben felfüggeszti. Ugyancsak felfüggesztik Esztergályos mentelmi jogát izgatás dmén is. Bethlen István miniszterelnök beterjeszti az 1925—26., 1926—27. évi zárszámadásokat Majd ajra Vanczák János különböző mentelmi ügyeinek a tárgyalása következik. Több ügyben vita nélkül kiadják, majd az egyik mentelmi figy tárgyalá si során nagy vihar kerekedik Viczián István körül. Ezután Pakots József mentelmi Jogának megsértése ügyében terjeszti elő a bizottság jelentési' Pakotsot a legutóbbi általános választáskor a főszolgabíró három napi elzárásra átváltoztatható 150.000 korona pénzbüntetésre ítélte azért, mert Pakots autójáva' végighajtatott Monor egyik uccáján. A főszolgabíró ítélkezését Pest vármegye alispánja jóváhagyta. A mentelmi bizottság megállapítja Pakots mentelmi jogának megsértését és javasolja a Háznak, utasiisa a belügyminisztert, hogy az alispán ellen tegye meg a megtorló lépéseket. Az ülésteremre újra átragad az előbbi izgai- 1 mas hangulat és ez csak fokozódik, amikor feláll Váry Albert és kijelenti, hogy nem fogadja el a mentelmi bizottság Indítványéi. Indítványozza, hogy Pakots ügyében rendeljenek el uj vizsgálatot. Az kétségtelen, hogy az alispán megsértette Pakots mentelmi jogát <1« az alispán elleni megtorlás nem lenne igazságos. Tudja mindenki, hogy az alispán az ilyen ítéleteket miként szokta felül- I vizsgálni. Az előadó egy nagy csomó aktával bemegy, az alispán talán nem is ismeri az ügyet. Pakots József: Jó kritika ezl Kabók Lajos: Ez teklníélyrombolásl Györki Imre: Cs ezt a koronaügyész m and Ja! Rassay Károly szólal fel, megállapítja, hopy Váry Alajos eddig sokkal brilliánsabban szerepilt mint ügyész és vádló, mint most védő. Sikerült tönkretennie az alispánt. Ha vádolni akarta volna, akkor sem sikerült volna jobban. Azt árulta el, hogy a mentelmi ügy jellegével és a tárgya, lás rendjével nincsen' tisztában. A mentelmi Jog megsértése megállapittatott A Ház nem tehet egyebet, mint azt, hogy kiadja az ügyet a belügyminiszter urnák. A belügyminiszter most már a politikai felelősség súlya alatt lesz köteles érvényt szerezni a megsértett mentelmi Jognak. Zsitvay Tibor a képviselői padokból sziutéu felszólal, örömmel látja, hogy nincs véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy a mentelmi jog sérelme megtörtént. Kijelenti, hogy Rassay Károly álláspontját osztja. (Helyeslés a Ház mluden oldalán.) Cettler Jenő elnök a vitát megszakítja és napirendi javaslatot tesz. Malaslts Géza személyes kerciosnen szólal Jel. Majd Váry Albert személyes kérdésben. Mlutáb belátja, hogy jóhiszeműen közjogi tévedésbe esett és a későbbi szónokok erről meggyőzték, indítványát visszavonja. Az ülés két óra után ért véget. Nem lesz munkaszünet március 15-én Budapest, március 9. MTI. Március 15-óaek nemzeti ünneppé való nyilvánításáról szóló 1927. évi XXXI. t.-c. nem ad felhatalmazást arra, hogy az emiitett napon az ipari munkának, ide értve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen. Ennélfogva az ipari munkának és a kereskedésnek a vasárnapokon való korlátozásról szóló rendelkezés március 16-ikére nem vonatkozik. E napon az ipari munkára és a kereskedésre a köznapra vonatkozó rendelkezések érvényesek. Márciusi ünnepségek A Máv. szegedi ósszvasutasság a Szegedi Vasutasok Sport Egyesülete rendezésében 1848 március 15. emlékének megünneplésére a Máv. internátus Boldogasszony-sugárut 46. szám alatti helyiségében március 15-én délután 5 órakor hazafias ünnepélyt rendez. A Szeged-Móravárosrészi Községi Elemi Népiskola Fiu Ifjúsági Vöröskereszt-csoportja március 11-én délután 4 órakor tartja meg márciusi ünnepélyét A Somogyi-telepi Egyesült Iparos és Polgári Kör március 18-án délután hat órakor ünnepli meg a szabadságharc évfordulóját. Az ünnepély után társasvacsora lesz. Uri és női divatáruk férfi ingek, nyakkendők, köteti kabátok és puiloverek, férfi, női és gyermek harisnyák legnagyobb választékban 823* olcsó szabott árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi tér és Csekonics ucca.