Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

1928 március 1. DÉLMAGYARORSZAG J. físt&tle Értókiázsde: Valuták: 3.48 353 dO 35 - 3055 136.25 13« 75 8 35 8° 70 152 0 '52.60 lf'98'0 11° 20 153.15 15375 >n<mt Un; 2T 85-28 0° i-*t Belga fr. 7955 79.85 Cseh kor 16 SS 16 P6 Ura Din Kar 1*291 153 EO «érSl r»!o5r — ^rtr. «etil! Oellir 569 10 571 10 ' tor*, kor fr. franir 22 55 22 75 Sir. frtnlr Hotf. tor!n5 229.55 230 M S»íd kor ttot? 63 95 - 64 25 irányzat: A mai értéktőzsdén barátságos volt a hangulat. A barátságosabb hangulat mellett néMny papir árfolyama jelentéktelenül lemorzsolódott. A forgalom ma is szük keretek között moz'ffött. A fix piac csendes és üzlettelen volt, a valutapiac tartott, csupán dollár emelkedett 15 ponttal. Gabonatőzsde: »r irányzat egyenetlen, btua tartott, rozs szilárd, teogeri gyengébb, a forgalom közepes. Hívafa'os árfolyamok: £!UZ3 TÍSZ3V. F,.t.:?ES' Fm. Pv. PácsVa Ounáotu'! 77 tg. 78 P. 31.70 31.95 3205 32 30 31 C5 31 85 3190 32 2* 0^ 31 31.30 31.55 31 60 31 80 '<1 90 32.10 31 60 31 80 31.00 32 10 20 30 30.50 «1 7"131.9í ¡«'OZS, (teftvid. Árpa ísfearmány J. Aií» takarmány II. Euia'uofpa Pocft Tcgprn . c*yéb 20.60 29 75 28.75 29.25 2775 2825 22.C0 2210 52 54 — 25 75 26 O1 2525 25 40 79 bü ,T>.40 3260 32.35 3255 31 5* 75 32.3" 32 4^ 3230-3245 32.05 32.15 rgyéh ^örárpa egyéb Zab 1. közép Köle* 80 V-. 32 55 3270 32 45 3260 31.80-31.95 32 05 32 15 32 15 32.25 32 15 32.2" 2525 2*40 34 00 36 0"i 3t.OO 3200 23.25 2R50 28.00 2850 23 01- 24 00 (Ezen hirdetés a Fodor-, Sajka-, Szt. György- és Horthy Miklós uccai tojüókokra nem vonatkozik.) érás és ékszerész (Széchenyi tér ssiml hol feltétlen fog lalálni fzép és maradandó értékű brilliáits, gyémáni és arany ékszeríérgyaf, elsőrendű svájci zseb, fali va??y díszórái, ezüst és acpacca evőeszközt, melyeket rendkívül méltányos érban. előnyös 734 részleífixeíésre is vásárolhat a dusaa felszerelt raktárbői. Földes ízsá Kárász u. 7 rwha-áivaí áruházban a ö.wc&LS: , AikOBÁtiím c&cicocsc ftmtmm SLVVAI VMHH in — ÍS'em birom ki ezt a kisérteties bizonytalanságot! Heteken át nem hallok semmit a fiamról, holott alig háromszáz mértföldnyire van tőlem! — Gyakran szokott írni azelőtt? — Ha nem is gyakran, de kéthetenként legalább egyszer. Hughról beszélgettek egy darabig. Mr. Britling roppant ingerült volt és ugy beszélt, j mintha Mr. Direck volna felelős a hadügyminisztérium lombasőgáért, Bulgária árulálásáért, Románia kétsxiuüségéért és minden egyéb bosszúságért. Rosszkedvűen, szótlanul ebédeltek, azután lementek a dolgozószobába szivarozni. Mr. Drireck észrevette a házigazdája asztalán a New Rcpublic cimü angol folyóirat egy számát A Fathrrland cimü németrárti amerikai folyóirat néhány füzete hevert mellette. Mr. Direck ártatlanul megjegyezte, hogy a New Republic a:: uj amerikai generáció ideális törekvéseinek dicséretreméltó, bátor szócsöve. Mr. Britling bágyadt, ellenszenves pillantást vete!t a derék panir-szócsore. — önök amerikaiak a legfurcsább nép a világon. — A körülményeink kivételesek, — mondta Mr. Direck. — Azt csak maguk gondolják, — felelt Mr. Britling. Azután kiöntötte a szivét. Mindinkább növekedő keserűséggel elmondta azt, amit Amerikáról gondolt. Eleinte csak magyarázott és fejtegetett, dc később elvesztette az önuralmát. Dogmatikus lett, vádolt és becsmérelt. Mind jobban azonosította Mr. Direcket a vita tárgyúval. Egyik udvariatlan »<5n« a másikat követte, mint megannyi ostorcsapás. Amikor a szivarja kialudt, dühösen a földhöz vágta, mintha az is Amerika hibája volna, hogy a szivar nem szelel... Mr. Britling, mint a legtöbb angol, azzal a rokoni érzéssel nézte Amerikát, amely türelmetlen birálgatással jár. Nincs angol, aki az amerikait igazán külföldinek, idegennek tekintené. A németek vagy a spanyolok hibái iránt elnéző az angol. De Amerika hibái ugy fájnak neki, ugy bosszantják, mint az ősi angol hibák. Csakhogy az angol hibákra Mr. Britling elég magyarázatot talált: ott van a Hanover-dinasztia, az anglikán egyház, az ifjúság hagyományos nevelése, a nagyhatalmi kényszerhelyzet és a világbirodalom kiterjedése, amely annyi adminisztratív tehetséggel megáldott funkcionáriust kíván, hogy nem juthat minden helyre elég kiváló ember. De Amerikában az angol faj fejlődésének útját nem állja el sem király, sem egyház, sem nemzetközi kényszerűség, tehát igazán fájó. ha ott sincs haladás. Mr. Britling beszélgetése Mr. Direck-kel a családi veszekedés indulatos, keserű hangjába tévedt. Mr. Britling néhány mondása sokáig megmaradt Mr. Dire"k emlékezetében: —• Maguk azt hiszik, hogy semmi közük semmi háborúhoz és támadástól sohasem kell tartaniuk. Mi is azt hittük valamikor. 1871-ben, amikor Franciaországot letiporták, mi épenolvan kényelmesen ültünk, mint maguk most. A maguk sziget-volta csak egy fokkal erősebb a miénknél. Maguk azt mondják, hogy a semlegességük valami erkölcsi fölény. Mi is azt mondtuk. Ha mi most elbukunk, tíz év múlva magukra kerül a sor... — Csak nem. hiszi, hogy a tengerek szabadsága megmarad, ha mi elpusztulunk? Amerikát az angol flotta óvta meg évtizedeken át minden európai támadástól. A Monroe-doktrina a mi hajóágyuink védelme alatt fejlődött ki... — Utálom a maguk átlátszó és sekély frázispatakját a háború felől. Alszenteskedve nézik hogyan fojtogatnak minket és űzletót csinálnak a testvéreik véréből. A mi győzelmünkre rakják a pénzüket. Ne féljenek, győzni fogunk, meglesz a profitjuk. £s ha majdnem elvérezve kivívjuk a győzelmet, akkor majd jönnek maguk, hájasau és kipihenten, hogy beleszóljanak a békekötésbe! — Békeideálokról bőszéinek maguk! Azt mondják, hogy a háború fölött állnak, a kulturájuk nem fér össze a vérontással. De az üzletembereik nem röstellik, hogy keressenek a háborún. Ha egy amerikai vállalat áruval megrakott hajóját megtorpedózzák, felszisszen egész Amerika. Dc egyébként: fuj háború, le vele! — Jó van, piha háború, fuj háború, legyen ugy! De ne jöjjenek ide közénk! Minek jött ide régi rokonságot keresni, ha a bajbau nem áll melléuk! Maradjon otthon és ne tolja ide álszenteskedő ábrázatát! Mr. Britling nagyot fujt. Érezte, hogy igazságtalan volt Amerika iránt és goromba a vendégével szemben. De nem bánta meg kifakadását. Olyan jól esett, kirakni mindazt, ami a lekét nyomta. Dacosan vállat vónl, kiszaladt a szobából és rávágta a vöftdégére az aj löt. Mr. Dircck felugrott, de nsm ment a házigazdája után. Megilletődve állt a szoba közepén. Mélyen meghatotta Mr. Britling tragikus haragja és a gyötrelmes fájdalom. amely a hangiában csengett. (i'oIjL kóv.) Felelős szerkesztő: PASZTGR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Bélmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Külföldi képviseletek: AUSZTRIA: Bécsi szerketzlOség: Wien, 11, Taborstrasse 7. (Wr. Aaslandskorrespondenz). Telefon: 10—S—22. Btesi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, l., \V Udpreimarkt 1, 'Osterr. Amelyen A.G.). Teleion: Serie 62-5-95. JUGOSZLÁVIA: Inlerreklam d. d. Zagreb, I.-7S, Slcrovska-nlica 28. Telefon: 21-65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.-G., Berlin NW 6, Am Zirkus 9. Telefon: Norden 7607/13. SVÁJC: Orell-Füsslt-Annoneen A.G., Zürich, Sonnenqiiat 10. Telefon: Hott. 6700. SCTBEHEESSIHSHBEE «3 59 4 csöves v<s¥@l!és2li?ék külön erősiiő nélküli hangszoróvstelre. Működésben megtekinthető >ont< I r údiászakOzleíéfeen Kölcsey u. 4.\ j ^ készülékkel Európa összes elegendő energiával adó állomásai hangezorórsl vehefőle «1! i£3T OSe&ó ? S2HPITS art és tói CIPÉSZ E-Zorlii;.- u. 4. (Muieammai szemben ) 700 Az arany, ezüst, fcillí'ásjs ékszer a legjobb f^^sfekíetés! Kapható kényeire. :s rásxleiözeíéare Is ¥éftl érá&iSáS Kölcsey u.7. Arany, axtlsi regi pín- ^sváUdat Nngy óra- és éksserfavlló mö&cíy. „ASp!ner< sv'íjci óra vezérkéjTviselst. 687