Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-09 / 57. szám

i DtîLlVf AtïtfA RORSZ AG 1928 március 9. A délutáni ülést háromnegyed 5 órakor nyitotta meg az elnök, aki nyomben gróf Apponyl Albertnek adta meg a •lít, Gróf Apponyl Albert Titulascu dfilalótti beszédére válaszolva megálla­pítja, hogy litulescu voltakép egyéb kérdésekről beszélt, mint amik most eldöntésre várnak. Nem követi példáját és nem bocsátkozik vitába az agrárreformról, amely most nem forog szóban és nem bocsátkozik vitába a vegyes döntőbíróság illetékességi határozatáról sem, mert ez a magyar kormány saempontjából, mint ezt már szeptem­berben kifeji ette, res judicate. A kérdés ma az, e'követelt-e hatásköri túllépést a vegyes döntő­bíróság akkor, amikor illetékesnek mondta ki ma­gát az optánskérdésben, vagy nem. Apponyl ezután újból rátért arra, hogy a román kormány ellen javaslata nem felel meg a bírósá­gon kivüli egyességi eljárás természetének. Ti­tulescu a jogi álláspont elejtését követeli Magyar­országtól, holott eunHjp fentartását maga a tanács is elismerte. Apponyi beszédében a következő véfpó konklúziókra iutolt: — Nyilvánvaló szerintem, hogy a román kor­tuánynak az a válasza, amelyet a bíróságon kivüli barátságos megegyezésre vonatkozó javaslatunk tárgyában adott, ueni kielégítik Ugy látom, hogy l*ijos ebben a válaszban olyan nézőpontot találni, ame'y alkalmas tenne a további tárgyalások lehe­tővé lételére. Ebben a helyzetben a magyar kor­mány nem tehet mást, minthogy megismétli azt a kérését, amelyet annak­idején a tanácshoz inlér It. Az egyezkedés eszkez i kimerültek, ezért a trianoni szerződés 239. g. értelmében az eljárás most az, hogy a tanács gondoskodjék a visszahívott román bíró pótlásáréi, hacsak Ro­mánt« nem változtatja mtg nézetét. Ugyanakkor megismétli azt a javaslatot, melyet a magyar kormány még a vita elején tett s amely abból áll, hogy bocsáttassék a nemzetközi állandó bíróság elé az a kérdés, vájjon tőrtént-e hatás­köri túllépés vagy sem a vegyes döntőbíróság részéről? — Ha Kománia megismétli a visszautasítást, akkor kormányom megújítja azt as indítványát, amelyet a tanács előtt folytatott vita alkalmával már volt szerencsém előterjeszteni, amely ugy tetszik nekem, a tanács több tagjának rokon zen­vével találkozott. Ez abban áll, hogy kérjen a tanács szakvéleményt az állandó nemzetközi bí­róságtól abban a kérdésben, vájjon» a hármas bizottság jelentésében foglalt 3 jogi elv tényleg folyik-e azokból a kötelezettségekből, amelyeket Magyarország és Románia a trianoni békeszerző­désben magára vállalt. Ezatán idézte gróf Apponyi a szeptemberi köz­gyűlés naplójából Scialoja, Loudon, VojOtrmae és Stresemanu véleményét, amelyebből bizonyítja, hogy nem hoztak határozatot és hogy ezek a ta­nácstagok nem azonosították magukat az előadó jelentésében foglalt 3 jogi alapelvvel. Figyelmezteti Titulescut, hogy itt nem állam áll állammal szemben, ha­nem egyes magyar alattvalók támasztanak követelést a román állammal szemben. Ezt a követelést tehát nem lehet a két állam egymásközti viszonyában fennálló tartozással kom­penzálni. Az olyan jogokat, amelyeket nemzetközi szerződés biztosit az idegen alattvalók részére, nem lehet nemzeti törvényekkel megváltoztatni akkor sem, ha azzal az idegen alattvalók pri­vilégizás helyzetbe kerülnek. Lehetetlenség, hogy a bíróság határozatá­nak \ r«rehaltása politikai tekintetektől függjön. Herriot azt mondta, hogy a nemzeteknek, akár nagyok, akár kicsinyek, akár erősek, akár gyen­gék, egyenlőknek kell lenniők. A politikában nincs egyenlőség és nem is lehet Feltétlenül biztosí­tani kell ds lehet is azonban a jogi egyenlőséget. A bíróság függetlenségéhez, a birói hatalomhoz, nem szabad hozzányúlni. — Ha előre meg akarják szabni, hogy a bíróság milyen irányban Ítélkezzék, akkor ezzel veszélyez­tetik a nemzetközi bíráskodás függetlenségét. Ez a főkérdés. Ha a döntőbíráskodás megdől — és megdől, mihelyt ilyen módon hozzányúlnak, akkor nincs többé biróság, amely függetlenségében abszo­lút lenne és akkor megdől a nemzetkőzi bírásko­dás egész intézménye. Ezután Titulescu válaszolt hosszabb beszédben. — Magyarorszag — mondotta —, azt akarja elérni, hogy Romániában a magyarok privilégiu­mos elbánásban részesüljenek, ellenére a békeszer­ződés rendelkezéseinek és ellenére Apponyi nyi­latkozataínak, aki maga is a béketárgyalások ide­jén nem akart többet a magyar ontánsok számára biztosítani, mint az egyenlő elbánást. — Az előadó — folytatta — azt a kérdést intézte a két félhez, hogy mennyire jutottak a közvet­len tárgyalások utján. Mint látni való, Magyar­ország nem fogad ti el az. előadói jelentést és nem fogadja el a jóvátételi összeg terhére felajánlott kárpótlást. Ilyen körülmények közt tulajdonkép felesleges mtnden további vita, Magyar­ország azért nem fizet most jóvátételt, meri Románia mora'orlumot adott. Románia előzékeny magatartásának köszönhető te­hát az, hogy Magyarország valamennyi lakosa ma jótétnek örvend. — Jogom van — úgymond — ezek után azt mondani, hogy azon a napon, amikor önök megadják ne­künk a jóvátételt, én is fizetni fogok. Románia nagy összeget ajánlott fel ellenjavaslatá­ban. A jóvátételi bizottság engedékeny volt Ma­gyarországgal szemben, annál jobb, de ez nem jelenti azt, hogy Romániának kevesebb összeg járna a moratorium után. Románia az egyezség, okmány szellemében járt el akkor, amikor bíráját visszahívta. Ellenzi, hogy Hágához forduljanak és Hágától kérjenek szakvéleményt 3 jogi alapelv tekinteté­ben, mert először is a kisajátítás jogi kérdés, de olyan agrárreform, amely egész birtokososztá­lyokra terjed ki, többé nem jogi, hanem politika! kérdés. — Senki sem kényszeríthet engem — mon­dotta —, hogy szakvé'eménvkérésnek űrü­gye alatt a hágai biróság elé menjek. Tettekkel bizonyította be — fejezte be beszé­dét —, hogy a Népszövetségnek barátja és hogy céljait akarja előmozdítani, ezzel szemben Magyar­ország nem akarja magát alávetni az egyhangú határozatnak, tehát Magyarország az a fél, amely itt obstruálni akar a Népszövetség ellen, Háromnegyed 7 órakor a tanács ülését félbeszakították ! s azt holnap délelőtt 11 órakor folytatják, Bizalmas megbeszélés az illés utén (Budapesti tudósítóul; telefonjelentése.') Genfből jelentik: A Népszövetségi Tanács nyil­vános ülésének befejezése után a Tanács tagjai a Népszövetség főtitkári hivatalában bizalmas megbeszélésre ültek össze. Ezek a megbeszé­lések több mint egy óra hosszáig tartottak 'és főleg a magyar-román pör körül folytak. Ezeken a tanácskozásokon Tilulescu nem vdtt részt. Benes lesz a Népszövetség főtitkára? Az elterjedi hírek szerint Drummond visszavonul (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Az Intransigeant genfi tu­dósítójának értesülése szerint a Népszövetség főtitkára, Sir Eric Drummond azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy a főtitkárság vezető­ségéről lemond é.9 visszavonul a magánéletbe. Utódjaként Benes cseh külügyminisztert em­legetik, aki már késznek nyilatkozott a fő­titkárság átvételére. A személyi változás való­színűleg a szeptemberi ülésen megy végbe. Genfből jelentik: Ennek a hirnek a lanszi­rozását kísérleti léggömbnek tekintik, amely arra szolgál, hogy felvesse angol és francia politikai körökben, ki jöhet számításba Sír Eric Drummond esetleges távozása esetén. Genfi beavatott körökben ezt a hirt légből ka­pott koholmánynak minősitik. »A szociáldemokrata párt évtizedek óta küzd a külvárosok rendezéséért« Megválasztották a szegedi pártszervezet vezetőségét (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön este tartotta meg nagy érdeklődés mellett évi taggyűlését a szegedi szociáldemok­rata párt, a Munkásotthon nagytermét zsúfo­lásig megtöltötték a párttagok. Olejnyik Jó­zsef elnöki megnyitójában először kegyeletes szavakkal parentálta el az elmúlt év szocia­lista halottait. A hallgatóság állva adott ki­fejezést részvétének. Előterjesztették ezután a végrehajtő bizott­sági és a pénztári jelentést, amelyekre a tag­gyűlés megadta a felmentvényt Lájer Dezső a politikai és gazdasági hely­zetről tartott előadást, kimerítően vázolva a szociáldemokrata párt munkáját, amit rend­kívül megnehezít a szabadságjogok hiánya. Foglalkozott a miniszterelnök debreceni ígé­reteivel és vázolta a szocialisták állásfogla­lását. Dr. Valentiny Ágoston a községi politikai kérdéseket ismertette kimerítő beszédében. Foglalkozott az úgynevezett »külvárosrende­zési nagybizottság« működésével és markáns szavakkal világított rá arra, hogy miért éppen most jutott eszébe az illetékeseknek a külvá­rosrészekkel való törődés. Közelednek a köz­ségi választások, hirtelen eszükbe jutottak az elhanyagolt külvárosok, lámpákat szereltek fel. E célokért a szociáldemokrata párt évtizedek óta harcol és némcsak a küszöbön álló vá­lasztások miatt A szocialista program ezeket a célokat régen magában foglalja és sohasem szüneteltette ezekért a harcot Ezután megejtették a választásokat. A pártvezetőségbe a következőket választot­ták be: dr. Czibula Antal. Dáni János vas­| munkás, Galiba Imree épitőmunkás, ~Murí­kácsi István szabómunkás, Müller Janka, Olej­nyik József magántisztiviselő, Papp József vas­munkás, Parcsctics Mihály kisiparos, Taussig Ármin főmérnök, dr. Valentiny Ágoston ügy­védjelölt, Zarnóczay Béla nyomdász. Az ellenőrző bizottság tagjai lettek a kő­vetkezők: Farkas János épitőmunkás, Kazi Ferenc vasmunkás, Müller Dezső magántiszt­viselő, dr. Szepesi Imre orvos és Szabó Sán­dor famunkás. A taggyűlés Olejnyik József zárószavaival ért véget Kaszab Aladár lett a pesti izraelita hitközség elnif ke Budapest, március 8. A pesti izraelita hit­község csütörtökön délután választotta meg uj elnökét, elnökhelyetteseit és elöljáróit El­nök lett Kaszab Aladár, elnökhelyettesek dr. Hajdú Marcell és dr. Glücksthal Samu Dupla vérnarancs 1 láda 32 pengd Sárga narancs 1 kg. 70 fillér I. vérnarancs 1 kg. 1 pengő Citrom, füge, mar ónt és I. iafalmdk. legolcsóbban kapható Viszonteladóknak óriási engedmény Kezem a Haíüunál Attila-uoca 7. 811 Telefon IS—88 cégre Ügyelni ! I !

Next

/
Thumbnails
Contents