Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

SZEOED: szerketztMég: De Ale Ferenc ucca Telefon: 13-33.^ Kiadóhivatal, tcälcttfnkenyvtar ét leoytroda: Aradl ucca 8. Telefon: 3(M. - Nyomda: Ltfw Llpól ucca 19. Telefon: 10—34.« »«»«» Szerda, 1928 Március 7 » $ « rv. évfolyam 55. szam MAKÓ : Szerketzlfitég é* kiadóhivatalt Url ucca ö. Telefon: f 51. tzám.« » « » « * HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztő*«« «» kiadóhivatal: Andróuy ucca 23. Telefon: 4«. szám. «» «» «» « » « » • ii—>m iiminiwiwnMiiii »É mi i ii 11 iw lOílzetéil ara havonta 3-2t) vidéken él a (óvárosban 3-CO. KUlRfldön 6-4G pengi». Egyes szám vasór» és Ünnepnap 24 ilUér Az elnöki beszéd Jóleső megnyugvással olvassuk azt a nagy­koncepciójú megnyitó beszédet, mely a város legrégibb és legnagyobb intézetének vasárnapi közgyűlését sokáig emlékezetessé tette. A pénz­intézet igazgatóságának elnöke a sablontól, mondhatnánk: a sablonos felszinességtöl el­térve olyan markáns összefoglalássál, a fel­adatoknak, céloknak és eszközöknek olyan hibátlan meglátásával adta keresztmetszetét a legégetőbb gazdasági problémáinknak, ami nemcsak jogcímet teremt, de igazolást ad a legnagyobb feladatok leghivatottabb megoldá­sához is. Milyen sajátságos ennek a városnak közélete! Mennyi érdeklődés fűződik liliputi ügyekhez, a személyes vonatkozások a legje­lentéktelenebb kérdéseket is mennyire az ér­deklődés rel'lektorvilágossága elé terelik s a legkomolyabb, legátfogóbb, a mindennapi élet legfundamentálisabb kérdései mellett elme­gyünk érzéketlenül és közömbösen. ' '' Bedig ha figyelmesen szemléljük az orszá­gos politikában jelentkező törekvéseket, észre kell vennünk, hogy a belpolitikai kérdések­ben egyre több szó jut a gazdasági problé­máknak, a gazdasági kérdések egyre több részt foglalnak le a közérdeklődésből. A városok polgárságát a forgalmi adó s a forgalmi adó behajtásának és ellenőrzésének módja cppen ugy, ^alán még jobban foglalkoztatja már, mint a választójog kérdése, a közszabadságok kiterjesztésének követelése s a törvényható­sági reformtörekvések. A miniszterelnök deb­receni beszéde az aktualitások egész' sorát felölelte s milyen nagy rész jutott ezek so­rában a kereskedelmi mérlegnek, a vámkér­désnek s a vámtarifális kérdések rendezési módjának. A városi politikában még nem érkeztünk el a tisztánlátásnak addig a fokáig sem, ami ha nem is a helyes megoldási módokra ad rá­pillanlást; legalább a kérdéseket helyezné a hozzáértés és objektivitás felsővilágitása alá. Mennyire csip-csup ügyek foglalkoztatják a városi közéletet s mennyire kevés méltánylás­ban részesülnek "4 város pénzintézeteinek je­lentései. Kávéházban még csak fellapozzák az cvi .jelentéseket s egymás mellé állítják az alaptőke és nyereség rovatait, de ezzel azután ki xs merül minden törődés, ebben ki is fullad minden érdeklődés. Amikor arról volt szó, hogy ki kerüljön be az igazgatóságba s ki a felügyelő bizottságba, a város olyan volt, mint derbij napján a lóversenytér: csupa felajzott kíváncsiság, kipirult arcú érdeklődés, játé­kos találgatás, — a verseny izgalma lüktetett mindenfelé. De ahogy a személyes vonatko­zások kikapcsolódtak, elült az izgalom, ki­hűlt az érdeklődés s már csak unottan, fáradt rezignációval beszélnek arról, hogy a város pénzintézetei hogyan töltik be hivatásukat, hogyan elégítik ki a legjogosabb várakozáso­kat s hogyan felelnek meg annak a hivalás­aak, amit a város gazdasági életében tölthet­nek be. • ; Milyen csetepaté keletkezik olykor kávéházi vitatkozásokból, hasábokat töltenek meg az események, amik abból sarjadzanak ki, hogy egy jobboldali mellényszabó hogyan nyilat­kozott egy baloldali »vargádról, egyszerre fel­•jezsdül az érdekesség, ha a belügyminiszter a tisztviselők mellékkeresetét teszi szóvá. A mellékkereset mindig érdekesebb téma, mint a főfoglalkozás. De a városban működő pénz­intézetek a nyilvánosság minden kritikája, sőt; a közérdeklődés legcsekélyebb részvétele nél­kül végzik munkájukat, teljesítik kötelességü­ket. Pedig mennyivel hatásosabb tényezői a város gazdasági életének a bankok, mennyivel többet tehetnek s mennyivel többet árthat­nának is, mint a fórumon szepéplők, a köz­érdeklődést foglalkoztatók százai. Amikor látjuk, hogy a legnagyobb szegedi pénzintézet elnökét milyen komoly tudás, mennyire széles perspektíva, elmélyülő gon­dolkodás és tiszta judicium helyezi a mindenki által elismert tekintély, postámensére, csak azt sajnáljuk, hogy kétségtelen tudása és két­ségtelen tekintélye nerq nyilatkozik meg a vá­ros legvitálisabb gazdasági problémáival szem­ben is. Attól várunk tanácsot, attól várjuk a helyes útnak s a célhoz segitő eszközöknek ki­jelölését a városi politikában is, aki ilyen imponáló biztonsággal ismeri fel a legátfo­góbb kérdések jelentőségét s ennyi gyakorlati ós elméleti tudással jelöli ki a tecuiivalókat. Az ország gazdasági életében tisztes pozíciót tölt be a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár elnöke; az volna azonban számunkra kívána­tos, ha gazdasági tevékenységének nem szabna határt sem a vezetése alatt álló nagyipari vál­lalat, sem az irányítása alatt álló pénzintézet. Ennek a városnak szüksége van reá, szüksége van tudására és tekintélyére s ő a legkevésbé tartozik azok közé, akiket az időnek, vagyon­nak, energiának, munkának és kényelemnek feláldozása visszatarthat a kötelességek vál­lalásától és teljesítésétől. II Tanács szerda délutánra halasztotta titkos illését, hogy határozzon a szentgotthárdi ügyben Hármas bizottságot alakítanak ? — flz optánspörben Is szerdán döntenek | ' * Szerda: döntő nap (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genfből jelentik: ^Népszövetségi Tanács hol­nap délelőttre kitűzött nyilvános, teljes ülését délutánra halasztották, miután • Tanács titkos ülésre ül össze, amelyen a ÉÉnígotthárdi ügy­ben foganatosrandó eljárás mó­dozatait fogjak megbeszélni. A nagyhatalmak képviselői ma délután meg­beszélést tartottak, melyen' komoly eszmecse­rékre került a sor a 'kisántánt államainak Magyarország ellen tett»inves^tigációs indít­ványáról. Valószínűnek látszik, hogy a holnapi tanácsülésen Titulescu a'íkisástánt nevében, Táncos tábornok pedig Magyarország nevé­ben fogja leszögezni a két'fél felfogását, amely­nek valószínűleg az lesz " a következménye, hogy . . . ; . egy hármas bizottságot alaktta­• nak a nem érdekelt államok ; megbizottaibél, amelynek az lesz a feladata, hogy a tanácsülés alatt tanulmányozzák az ügyet, arról dolgozza­nak ki jelentést és azt terjessze a Tanács elé. Ennek u bizottságnak a határozatától teszik függővé az ügyben követendő további eljárást. A nagyhatalmak délutáni megbeszélésén szóbakerült a magyar-román opfánspOr, amely még mindig megoldatlan problémaként áll a Népszövetség előtt. Briand a megbeszélések után a francia sajtó képviselői előtt ugy nyilatkozott, hogy véle­ménye szerint a mostani ülésszaknak holnap lesz a döntő napja. Nyilatkozott Briand a szengotthárdi ügyről is, anélkül azonban, hogy az rdnvesztigációc. szót csak egyetlen egyszer is emiitette volna és azt mondta, hogy a kér* désnek lehető gyors megoldására kell kísér­letet tenni. Hogy a gépfegyverek meg vannak-e vagy sem, vagy eltűntek, ma már senkit sem érdekel, mert hiszen mindenki tudja, hogy egyszer ezek a fegyverek Szentgotthárdon voltak. Most tehát az a feladat, hogy egy olyan eljárás módozataiban állapodjanak meg, amely u hasonló eseteknek a jövőben való megismét­lődése alkalmával röntön felhasználható le­gyen. Tanácskozások a döntő nap előtt Genfből jelentik: Anglia, Németország, Fran­ciaország, Olaszország és Japán képviselői kedden délután vizsgálat alá vették a Tanács napirendjén álló kérdéseket. A megbeszélések főrészét a szentgotthárdi ügy vette igénybe. A tanácskozás egyik főpontja volt az a kérdés, hogy milyen eljárást kell a jövőben követni, ha ismét hasonló eset fordulna elő? A szent­gotthárdi esetben pozitive tudták, hogy gép­fegyverekről volt szó, más esetben azonban az anyagot el lehetne pusztítani, vagy el lehetne tüntetni, még mielőtt a Nemzetek Szövetsége közbe lép. Ez irányban kell tehát, mint azt francia részről teljes nyomatékkal kívánták, megfelelő intézkedésekről gondoskodni. Most már bizonyos, hogy a döntő nap szerda lesz, amikor a gépfegyverügynek kell a tár­gyalásra kerülnie, még pedig először a délelőtt folyamán zárt ülésben, majd délután a Nép-' szövetség Tanácsának nyilvános ülésében. Azt hiszik, hogy az ügyet egy nap alatt el lehet intézni. Derült hangulatban folyt le a délelőtti ülés Genf, március' 6: A Népszövetség Taná­csának nyilvános ülése délután egy óráig tar­tott. Különböző gazdasági vonatkozású kér­déseket tárgyaltak, amelyek nem érintik Ma­gyarországot. Egy órán tul nem maradtak együtt tanácstagok, mert az az idő, amikor ebédelni szoktak. Minthogy a vita a napirend utolsó pontja," a Népszövetség uj palotájának építése fölött túlságosan hosszura nyúlt, szerda délelőttre, halasztották a ma tervezett titkos ülést, amelgr, nek napirendjére a mnínoílhárdi ajjér. mn 0

Next

/
Thumbnails
Contents