Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

SZEOED: szerketztMég: De Ale Ferenc ucca Telefon: 13-33.^ Kiadóhivatal, tcälcttfnkenyvtar ét leoytroda: Aradl ucca 8. Telefon: 3(M. - Nyomda: Ltfw Llpól ucca 19. Telefon: 10—34.« »«»«» Szerda, 1928 Március 7 » $ « rv. évfolyam 55. szam MAKÓ : Szerketzlfitég é* kiadóhivatalt Url ucca ö. Telefon: f 51. tzám.« » « » « * HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztő*«« «» kiadóhivatal: Andróuy ucca 23. Telefon: 4«. szám. «» «» «» « » « » • ii—>m iiminiwiwnMiiii »É mi i ii 11 iw lOílzetéil ara havonta 3-2t) vidéken él a (óvárosban 3-CO. KUlRfldön 6-4G pengi». Egyes szám vasór» és Ünnepnap 24 ilUér Az elnöki beszéd Jóleső megnyugvással olvassuk azt a nagykoncepciójú megnyitó beszédet, mely a város legrégibb és legnagyobb intézetének vasárnapi közgyűlését sokáig emlékezetessé tette. A pénzintézet igazgatóságának elnöke a sablontól, mondhatnánk: a sablonos felszinességtöl eltérve olyan markáns összefoglalássál, a feladatoknak, céloknak és eszközöknek olyan hibátlan meglátásával adta keresztmetszetét a legégetőbb gazdasági problémáinknak, ami nemcsak jogcímet teremt, de igazolást ad a legnagyobb feladatok leghivatottabb megoldásához is. Milyen sajátságos ennek a városnak közélete! Mennyi érdeklődés fűződik liliputi ügyekhez, a személyes vonatkozások a legjelentéktelenebb kérdéseket is mennyire az érdeklődés rel'lektorvilágossága elé terelik s a legkomolyabb, legátfogóbb, a mindennapi élet legfundamentálisabb kérdései mellett elmegyünk érzéketlenül és közömbösen. ' '' Bedig ha figyelmesen szemléljük az országos politikában jelentkező törekvéseket, észre kell vennünk, hogy a belpolitikai kérdésekben egyre több szó jut a gazdasági problémáknak, a gazdasági kérdések egyre több részt foglalnak le a közérdeklődésből. A városok polgárságát a forgalmi adó s a forgalmi adó behajtásának és ellenőrzésének módja cppen ugy, ^alán még jobban foglalkoztatja már, mint a választójog kérdése, a közszabadságok kiterjesztésének követelése s a törvényhatósági reformtörekvések. A miniszterelnök debreceni beszéde az aktualitások egész' sorát felölelte s milyen nagy rész jutott ezek sorában a kereskedelmi mérlegnek, a vámkérdésnek s a vámtarifális kérdések rendezési módjának. A városi politikában még nem érkeztünk el a tisztánlátásnak addig a fokáig sem, ami ha nem is a helyes megoldási módokra ad rápillanlást; legalább a kérdéseket helyezné a hozzáértés és objektivitás felsővilágitása alá. Mennyire csip-csup ügyek foglalkoztatják a városi közéletet s mennyire kevés méltánylásban részesülnek "4 város pénzintézeteinek jelentései. Kávéházban még csak fellapozzák az cvi .jelentéseket s egymás mellé állítják az alaptőke és nyereség rovatait, de ezzel azután ki xs merül minden törődés, ebben ki is fullad minden érdeklődés. Amikor arról volt szó, hogy ki kerüljön be az igazgatóságba s ki a felügyelő bizottságba, a város olyan volt, mint derbij napján a lóversenytér: csupa felajzott kíváncsiság, kipirult arcú érdeklődés, játékos találgatás, — a verseny izgalma lüktetett mindenfelé. De ahogy a személyes vonatkozások kikapcsolódtak, elült az izgalom, kihűlt az érdeklődés s már csak unottan, fáradt rezignációval beszélnek arról, hogy a város pénzintézetei hogyan töltik be hivatásukat, hogyan elégítik ki a legjogosabb várakozásokat s hogyan felelnek meg annak a hivalásaak, amit a város gazdasági életében tölthetnek be. • ; Milyen csetepaté keletkezik olykor kávéházi vitatkozásokból, hasábokat töltenek meg az események, amik abból sarjadzanak ki, hogy egy jobboldali mellényszabó hogyan nyilatkozott egy baloldali »vargádról, egyszerre fel•jezsdül az érdekesség, ha a belügyminiszter a tisztviselők mellékkeresetét teszi szóvá. A mellékkereset mindig érdekesebb téma, mint a főfoglalkozás. De a városban működő pénzintézetek a nyilvánosság minden kritikája, sőt; a közérdeklődés legcsekélyebb részvétele nélkül végzik munkájukat, teljesítik kötelességüket. Pedig mennyivel hatásosabb tényezői a város gazdasági életének a bankok, mennyivel többet tehetnek s mennyivel többet árthatnának is, mint a fórumon szepéplők, a közérdeklődést foglalkoztatók százai. Amikor látjuk, hogy a legnagyobb szegedi pénzintézet elnökét milyen komoly tudás, mennyire széles perspektíva, elmélyülő gondolkodás és tiszta judicium helyezi a mindenki által elismert tekintély, postámensére, csak azt sajnáljuk, hogy kétségtelen tudása és kétségtelen tekintélye nerq nyilatkozik meg a város legvitálisabb gazdasági problémáival szemben is. Attól várunk tanácsot, attól várjuk a helyes útnak s a célhoz segitő eszközöknek kijelölését a városi politikában is, aki ilyen imponáló biztonsággal ismeri fel a legátfogóbb kérdések jelentőségét s ennyi gyakorlati ós elméleti tudással jelöli ki a tecuiivalókat. Az ország gazdasági életében tisztes pozíciót tölt be a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár elnöke; az volna azonban számunkra kívánatos, ha gazdasági tevékenységének nem szabna határt sem a vezetése alatt álló nagyipari vállalat, sem az irányítása alatt álló pénzintézet. Ennek a városnak szüksége van reá, szüksége van tudására és tekintélyére s ő a legkevésbé tartozik azok közé, akiket az időnek, vagyonnak, energiának, munkának és kényelemnek feláldozása visszatarthat a kötelességek vállalásától és teljesítésétől. II Tanács szerda délutánra halasztotta titkos illését, hogy határozzon a szentgotthárdi ügyben Hármas bizottságot alakítanak ? — flz optánspörben Is szerdán döntenek | ' * Szerda: döntő nap (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genfből jelentik: ^Népszövetségi Tanács holnap délelőttre kitűzött nyilvános, teljes ülését délutánra halasztották, miután • Tanács titkos ülésre ül össze, amelyen a ÉÉnígotthárdi ügyben foganatosrandó eljárás módozatait fogjak megbeszélni. A nagyhatalmak képviselői ma délután megbeszélést tartottak, melyen' komoly eszmecserékre került a sor a 'kisántánt államainak Magyarország ellen tett»inves^tigációs indítványáról. Valószínűnek látszik, hogy a holnapi tanácsülésen Titulescu a'íkisástánt nevében, Táncos tábornok pedig Magyarország nevében fogja leszögezni a két'fél felfogását, amelynek valószínűleg az lesz " a következménye, hogy . . . ; . egy hármas bizottságot alaktta• nak a nem érdekelt államok ; megbizottaibél, amelynek az lesz a feladata, hogy a tanácsülés alatt tanulmányozzák az ügyet, arról dolgozzanak ki jelentést és azt terjessze a Tanács elé. Ennek u bizottságnak a határozatától teszik függővé az ügyben követendő további eljárást. A nagyhatalmak délutáni megbeszélésén szóbakerült a magyar-román opfánspOr, amely még mindig megoldatlan problémaként áll a Népszövetség előtt. Briand a megbeszélések után a francia sajtó képviselői előtt ugy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a mostani ülésszaknak holnap lesz a döntő napja. Nyilatkozott Briand a szengotthárdi ügyről is, anélkül azonban, hogy az rdnvesztigációc. szót csak egyetlen egyszer is emiitette volna és azt mondta, hogy a kér* désnek lehető gyors megoldására kell kísérletet tenni. Hogy a gépfegyverek meg vannak-e vagy sem, vagy eltűntek, ma már senkit sem érdekel, mert hiszen mindenki tudja, hogy egyszer ezek a fegyverek Szentgotthárdon voltak. Most tehát az a feladat, hogy egy olyan eljárás módozataiban állapodjanak meg, amely u hasonló eseteknek a jövőben való megismétlődése alkalmával röntön felhasználható legyen. Tanácskozások a döntő nap előtt Genfből jelentik: Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán képviselői kedden délután vizsgálat alá vették a Tanács napirendjén álló kérdéseket. A megbeszélések főrészét a szentgotthárdi ügy vette igénybe. A tanácskozás egyik főpontja volt az a kérdés, hogy milyen eljárást kell a jövőben követni, ha ismét hasonló eset fordulna elő? A szentgotthárdi esetben pozitive tudták, hogy gépfegyverekről volt szó, más esetben azonban az anyagot el lehetne pusztítani, vagy el lehetne tüntetni, még mielőtt a Nemzetek Szövetsége közbe lép. Ez irányban kell tehát, mint azt francia részről teljes nyomatékkal kívánták, megfelelő intézkedésekről gondoskodni. Most már bizonyos, hogy a döntő nap szerda lesz, amikor a gépfegyverügynek kell a tárgyalásra kerülnie, még pedig először a délelőtt folyamán zárt ülésben, majd délután a Nép-' szövetség Tanácsának nyilvános ülésében. Azt hiszik, hogy az ügyet egy nap alatt el lehet intézni. Derült hangulatban folyt le a délelőtti ülés Genf, március' 6: A Népszövetség Tanácsának nyilvános ülése délután egy óráig tartott. Különböző gazdasági vonatkozású kérdéseket tárgyaltak, amelyek nem érintik Magyarországot. Egy órán tul nem maradtak együtt tanácstagok, mert az az idő, amikor ebédelni szoktak. Minthogy a vita a napirend utolsó pontja," a Népszövetség uj palotájának építése fölött túlságosan hosszura nyúlt, szerda délelőttre, halasztották a ma tervezett titkos ülést, amelgr, nek napirendjére a mnínoílhárdi ajjér. mn 0