Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

tttí,MAGYARORSZÁG 1928 március 6. hónapjában 350 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés nagyobb, mint akármilyen más cikknél, tehát nem kellene csodálkoznunk, hogy Ily módon passzív a kereskedelmi mér» Jegünk. De ha abszolút számokban nézzük a dolgot, azt látjuk, hogy a gyémánt és brilliáns behozatala 1926 januártól októberig 11.000 pengő volt és 1927-ben ugyanezen idő alatt 28.000 pengőre emelkedett, ami ugyan 25 százalékos növekedést jelent, de nem hiszem, hogy ez a 17.000 pengős emelkedés befolyásolná a 350 milliós idei passzivitást A luxuscikkek behozatala az idén összesen 20 millióval emelkedett, ami a passzivitás emelkedésének csak 8 százaléka, de ebben benfoglaJ tátik a narancs és az automobilok behozatala is, amelyek ma már alig számithatók luxuscikkeknek. Tisztelt közgyűlési Ha ezek ulán kereskedelmi mérlegünk passzivitásának okait kutatjuk, elsősorban meg kell állapitanunk, hogy a passzivitás ugy állóit elő, hogy megnevekedett a behozatal, de egyszersmind lényegesen csökkent élelmi cikkekben a kivitel. Továbbá megállapíthatjuk, hogy 230 millió passzív többletből 80 millió olyan cikkekre esik. amelyeket beruházásokra fordítottunk. Kaptunk t. i külföldi kölcsönöket beruházásokra, mint például házépítésekre, gyárnagyobbilásokra, vasútépítésre stb. Ezen befektetésekhez külföldről kellett azon nyersanyagokat behozni, amelyek országunkban nem találhatók, mint pld. épületfát, deszkát, üveget, vasat, fémeket, koksz-szenet, speciális gépeket, szerszámokat stb. Ezen ciklsekbeu emelkedett a behozatalunk 80 millióval. így megállapíthatjuk, hogy a felvett beruházási kölcsönök és a passzivitás között némi okozati összefüggés van, ha nem is fogadhatom cl helyesnek egy volt miniszteri tanácsosnak egy szegedi lapban a kereskedelmi passzivitásról irt cikkében nyilvánított azon véleményét, hogy a kül.ölöi kölcsönt csak ugy tudjuk értékesíteni, ha külföldön vásárolunk árut és azt behozzuk. Ilyen módon magyarázza, a megnövekedett narancsimportot is, ami kézenfekvő tévedés. De még más összefüggés is van a beruházási kölcsönök ós a kereskedelmi mérleg paszszivitása kőzött, mert a beruházások folytán a mult évben 64.000 munkással apadt a munkanélküliek száma és ezek bérüket természetszerűleg elsősorban élelmicikkekre forditollák. E réven magyarázható meg, hogy körülbelül 50 millióval csókkent az élelmicikkek kivitele. Az ipari és agrár indexszámú: kőzött a mult esztendőben eltolódást tapasztaltunk, amennyiben az agrár index, tehát a foki-vitelünk indexszáma nem emelkedett, ellenben az ipari index körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Ez annyil jelent, hogy az ezermillió pengő értéknek megfelelő ipari foehoza:álnál ha a behozott áru mennyiségileg semmioel sem növekedett volna, mégis az árak 70 millióvá! . aielkedtek, amely összeg hozzájárult a pu . ivitás emelkedéséhez. i irirom tétellel a passzivitás megnagyobbo ; a legnagyobb részben meg volna magyara a. A ínég megmaradó rész nézetein szsrinl Ü. állal álló t elő, hogy a mult évien visszaszori'oit behozatal a cseh és osztráli kereskedőin i szerződések megkötése ulán, a javult kereseti viszonyok folytán erruptiv erővel jelcntkezcll, annál inkább, mert az import nagy.réí-bon egy hitelművelet. A külföld t. i. nem követel rögtöni fizetést, hanem 6 hónapi váltóra hilelt ad, amely hitel jóval olcsóbb, mint a belföldi, tehát nemcsak kamatmegtakarítást jelent, hanem pótolja a forgótőkét is és ez indította a !:arc.-.fcirv- :v hagy többet importáljanak. Látfuk tehát, hogy a bereskedeíra'i ¡nérleg passzivitása csak muló jelenség, mely a külföldi kölcsönökkel szoros Összefüggésben van. e: Aoíiodalofíxra pénzünk stabilitására nézve legalább egyelőre nincs ok. Tisztelt uraim! Ne méltóztassanak félreérteni, midőn a mult év staiisztikai adataiból azt merem megállapítani, hogy aggodalomra nincs okunk. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy potenciális veszély nincs és hogy összetett kezekkel várhatjuk az eljövendő eseményeket. Ellenkezőleg, nyamatélo-an hangsúlyozni kívánom, hogy pénzűnk igenis ki van téve az értékcsökkenés veszélyének mindaddig, mig nem sikerül a fizetési mérlegünk passzivitását megszüntetni Ezt pedig csak az exportnak az emelésével érhetjük el. Ezzel kapcsolatban tulajdonképen arról kellene beszélnem, mi módon lehetne az exportot emelni, tehát az olcsóbb és több termelésről, a termelési processzus racionalizálásáról, a drágaságról, arról, hogy a termelési értéknek 30 százalékát lerójuk adókban, vámokban és illetékekben az államnak, amivel elveszítjük külföldi versenyképességünket. De nem akarom türelmüket tulsokáig igénybe -venni s így még csak arról a nézetem szerint helytelen közgadasági politikáról fogok néhány szóval megemlékezni, amely lábra kapott, amióta Európát balkanizálták. Mert kénytelen vagyok helytelennek nevezni azt a politikát, amely feláldozza azt, ami van és védi azt, ami nincs, mint ahogy az Ausztriában, Csehországban és nálunk is történik. Mi feláldozzuk a mezőgazdaságunkat, hogy ipart teremtsünk, Ausztria és Csehország pedig feláldozták az iparukat a mezőgazdaság kedvéért Tisztelt Uraim! £n nem vagyok agrárius, de igyekszem a dolgokat mindig teljes objektivitással megítélni. Ha meg akarnak győződni arról, hogy mennyire igazam van mikor azt mondom, hogy a gazdasági politikánk mellett a mezőgazdaság szenved, ugy rajzoljuk egymás mellé az agrárindexnek és az ipari indexnek grafikonját 1850 óta és azt látjul^ hogy ez a két vonal szorosan egymás mellett haladt 78 éven keresztül, három eset kivételével. Az egyik kivétel az 1860^as háborús években volt, a második kivétel a világháború alatt volt, mikor az agrárindex az ipari index fölé emelkedett. Ezek voltak a mezőigazdaságra nézve a konjunkturális évek. A harmadik kivételt most tapasztalhatjuk, mikor körülbelül négy év óta az agrárindex vonala messze a'atta maradt az ipari index vonalának. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaság elvérzik, ha ezen nem tudunk segíteni. De tisztelt közgyűlés, akármilyen helyteleu is ez a politika, megnyugvásunkra szolgálhat, hogy ebben a harcban mi leszünk az erősebbek, mert lehet ugyan a termőföld mellett erős ipart fejleszteni, de termőfőidet, ahol nincs, legnagyobb vámvédelemmel sem lehet előteremteni, amint azt Fenyő Miksa, a Gyosz igazgatója találóan mondotta, hogy az alpesi glecserekre soha sem lehet buzakereazteket varázsolni. Befejezem tehát azzal, • hogy mindent el kell kfivefnttnk exportképességünk és exportunk fejlesztése és emelése érdekében és ezt a szempontot tartva s„om elölt, elő kell segíteni a belföldi tőkeképződést, de ha a belföldi tőkeképződés nem elégséges, nem kell túlságosan félni külföldi kölcsönök felvégétől, ha ezekkel a kölcsönökkel a termalest elősegítjük. ] HOTEL IMPERIAL - POL& ÜEGRI eredeti beállításával péntektől vasárnapig a áelvórosl Moziban. Vasárnapi rendőri krónika: egy öngyilkosság, két toetörés Amikor álarcosbálon muzsikál a dobos és a zongorista: kifosztják a lakásukat (A Délmagyarország munkatársátólA vasárnapi rendőri krónika egy öngyilkosságról és két nagyobb betöréses-lopásról számol be. A városi menhelyen Vass István 75 éves menhelyl épolt öngyilkossági szándékból szíven szúrta magát. A menhely lakói vasárnap a késő esti órákban vették észre Vass István leltét, aki ekkor már súlyos vérveszteséget szenvedeti. A menhelyi lakók elbeszélése szerint Vass oyógjitkitatlan betegségben szenvedett. Az utóbbi napolt ban már nem Is veit magához táplálékot. A mentők az élefunt öreg embeit beszállították F közkórházba, ahol azonnal megoperálták. Életben maradáséhoz nem sok reményi fűznek. Vasárnap éjfél jelentették a rendőrségnek, hogy a Feltámadás-ucca 11. szám alatti Han</ya-üzlefben betörők jártak. A betörőket munkájukban nem zavarta meg senki, nyugodtan dolgozva feltörték a pénztárszekrényt, amelyben azonban csak 250 pengőt találtak. A betörők külör.böző fűszerárukat csomagollak össze egy üres ládába és az éf leple alatt elmenekültek. A rendőrség nagy apparátussal I látott hozzá a betörők e fogásához, munkáját { azonban eddig siker nem koronázta. Vasárnap virradóra a Kass-száliodát Is I meglátogatták a betörők. Az első emeleten laknak az étterem ismert fiatal muzsikusai. A dobos és a zongorista szombaton este egy álarcos bálon látszott. Szállodai szobájukból este kilenc óra ulán távoztak el. Szobájuk ajtafát azonban elfelejtették bezárni és így történt azután, hogy amikor az álarcos bálból reggel hat éra után hazatértek, szobáfakai teljesen felforgatva találták A tárva-nyitva levő szekrények láttára Béla, a dobos azonnal megállapította, hogy betörés történt, A helyi viszonyokkal Ismerős betörők mlndkél zenészt megfosztották értéktárgyaiktól. A dobostól a betörők elvittek egy értékes aranyórát, aranyláncot, egy dublé cigarettatárcát és egy darab kanadai dollárt A zongorista roszszabbul járt. Neki 70 pengő készpénzét, aranyláncát pecsétgyűrűvel és ezüst óráját vitték el. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, de csak annyit tudtak megállapítani, hogy a betörést a helji viszonyokkal Ismerős egyének és olyanok követték el, akik pontosan ismerik a két zenész anyagi viszonyait is. A dobos 100 pengő Jutalmat ajánlott fel annak, aki a betörők személyére nézve közelebbi adatot szolgáltat ruhabérleti osztály SCHAYZ N. FIAI U. 4. Telefon 8—18. 733 Legfinomabb angol és skol szövetek és bélésáruk dus raklára. MEIGERKóser ettermei fíudaPest>ieréz körut 4 Szegediek találkozó Helye-