Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-31 / 75. szám

192S március 31. DftLMAGYARORSZAG A borfogyasztás csökkenj a pálinkafogyasztás emelkedett Szegeden Beszélgetés Scultély Sándor főszámvevővel a íövő évi megszigorított költségvetés összeállításáról „ (A Délmagyarország munkatársától.) 'A' közgyűlés még 1c sem tárgyalta a város múlt. évj zárószámadását, amely néhány nappal fczelőtt került ki a nyomdából, a számvevőség máris megkezdte a jövő évi költségvetés összeállításának előkészitő munkálatait. A város különböző ügyosztályai és intézményei már megkapták a szokásos felhívást, hogy állítsák össze jövő évi szükségleteik kimutatását, ez a felhívás azonban különbözik a megszokott sablontól, inert a számvevőség nyomatékosan figyelmezteti az illetékeseket, hogy a kimutatást nagy körültekintéssel, szinte hajszálnyi pontossággal állítsák össze, a legújabb rendelkezések értelmében ugyanis a költségvetés keretei sokkal szigorúbbak lesznek, mint a múlt években voltak és a rendkívüli kiadások beállítására alig lehet gondolni. A legutóbbi tanácsülésen erre a polgármester is figyelmeztette a tanács tagjait, felszólítva őket, hogy gondolkozzanak a jövő év szükségleteiről, mert ezentúl senki sem nyújtózkodhat tovább, mint ameddig a költségvetés takarója érA Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Sculté'ty Sándor főszámvevőhöz a jövő én költségvetés előkészítésével kapcsolatban. Megkérdeztük, hogy az uj törvények és a szigorú rendelkezések alapján mennyiben változik meg a költségvetés összeállításának módja, milyen uj szempontokat kell figyelembe vennie a számvevőségnek a költségvetés összeállítása alkalmával és milyen fonlosabb változásokra lehet számítani. A főszámvevő' a következőket mondotta: — A költségvetés szerkesztésének, összeállításának módját az 1927. évi V. törvénycikk állapítja meg és ez a törvény arra kötelez bennünket, hogy a kormány utasításai alapján járjunk cl. Az 1929. évi költségvetés egybeállításához, a szükséges előmunkálatok elvégzéséhez már hozzá is láttunk. Ez a munka most sokkal nagyobb gondot igényel, mert a rendelkezések értelmében az uj költségvetés Clsö rovatában a mult évi zárószámadás eredményeit is fel kell tüntetnünk, bár az 1927. évi zárószámadás rovatai és cimei nem cgyeztiek az uj törvény előírásaival. — A jó költségvetés alapföltetele véleményem szerint az, hogy a bevételeket ne irjuk magasabban elő, mint ahogy azoknak megvalósulására számíthatunk, viszont a kiadások rovatában a városi háztartás minden elképzelhető és előfordulható szükségletéről gondoskodnunk kell. Éppen ezért, de azért is, mert a rendelüt értelmében a számvevőségnek az uj költségvetést julius végéig cl kell készítenie, a költségvetéshez szükséges és a szakhivatalok által egybeállít audó költségvetési adatokat legkésőbb junius végéig össze kell gyűjtenink az egyes hivataloknak. — A jövő cvi költségvetésben előreláthatóJag nagyobb jelentőségű változások lesznek. A legnagyobb változást valószínűleg az idézi elő, hogy a nagykörút kövezésére felvett kölcsön utolsó részletét ebben az évben fizeti ki a város, igy az uj költségvetés ettől a tehertől már megszabadul. Ezzel szemben a jövő évi költségvetés keretében már gondoskodnunk kell az uj, hárommillió pengős amortizációs kölcsön törlesztési részletéről, bár a 8 kölcsönből létesítendő városi beruházások, mint például a Szent György-téri uj bérpalota és a két uj raunkáslakóház jövedelmét először csak az 1930. évi költségvetésben írhatjuk elő. így, átmenetileg, a hárommillió pengős kölcsön törlesztésének egész terhe ránehezedik a jövő évi költségvetésre. , A városi tisztviselők illetményeinél nagyobb változások előreláthatólag nem lesznek, a fizetések emeléséről nincsen szó, ellenben a lakbéreket a következő évben az aranyparitás száz százalékára kell emelnünk, ami nagyobb többletet még sem okoz, mert jelenleg a tisztviselők békebeli lakbéreik 82 és félszázainkat kapják, igy a különbözet mindössze tizenhét és ielszázalék. — Változást idéz elő a költségvetés bevételi rovatában az is, hogy most ősszel lejár mintegy 2800 hold városi föld bérleti szerződése, . ezek a földek uj árverés alá kerülnek. Mivel ezek között a birtoktagok között van a város tövében elterülő körülbelül ezerholdas baktói föld is, amely egyike a város legjobb minőségű termőföldjeinek és amelyért eddig aránylag igen alacsony béreket kapott a város, itt bizonyos mérvű többletjövedelemre lehet számítani. Ellenben a borfogyasztási adóból lényegesen kisebb jövedelmet várhatunk, mert a borfogyasztás az utóbbi időben erősen csökkr.nt, viszont a pálinkafogyasztás emelkedett, ami a pálinkai'ogyasztási adópótlék emelkedését vonja maga után. Ennek az eltolódásnak, amely tartósnak látszik, az a magyarázata, hogy rosszabbodtak a kereseti viszonyok és a szegényebb emberek bor helyett •az olcsóbb italokat fogyasztják. — Igen megnehezíti majd a város gazdálkodását az, hogy a miniszteri rendelet értelmében a költségvetést kétfelé kell tagolnunk, a rendes és a rendkívüli kiadásokat el kell választanunk egymástól. Igy minden számottevő rendkívüli bevételt csakis előzetesen jóváhagyott költségvetés alapján lehet előirányozni a költségvetésben. Ha például a város egy uj artézi kutat kiván fúratni, azt csak akkor teheti meg, ha költségvetésileg fedezetet biztosított rá, a költségvetésbe viszont csak akkor illesztheti be a fedezetet, ha a közgyűlés a kut fúrását már előbb elhatározta és ezt a határozatot a belügyminiszter is jóváhagyta. A gyakorlatban ez aunyit jelent, hogy ha a kut furatását ma határozná el a város, egy esztendőn belül nem is gondolhatna határozatának végrehajtására. Radics kijelentette Prágában, hogy Magyarország valamennyi határát revízió alá kell venni Prága, március 30. Radics István az aktuális politikai problémákról nyilatkozott Prágában. Többi között a következőket mondotta: — A háború és a békekötések számos igazságtalanságot hoztak magukkal. Igen súlyos igazságtalanság érte Magyarországot is. Meggyőződésem, hogy a háború nem vetett véget a régi igazságtalanságoknak, hanem ujakat teremtett s a háború befejezése óta sokkal több az igazságtalanság, mint régebben. Tény az, hogy a határok megvonásával a legnagyobb sérelem érte Magyarországot. A trianoni és a st. germaini határok egy uj, eddig nem létező irredentának adtak életet. — Felmerült a kérdés, lehet-e célszerűen irredenta-politikát csinálni. A háború előtt az irredenta-politika népszerű és rokonszenves volt. Az osztrák-magyar monarchia területén sok irredenta dolgozott és a monarchia határain belül élő nemzetiségek, ncha kifejezetten irredenta név nélkül, nemzeti mozgalmakat fejtetlek ki. Tudjuk nagyon jól, hogy a szerbeken, tótokon, románokon és horvátokon kivül a magyarok és németek olyan nemzeti politikát folytattak, amely megközelítette az irredenta fogalmát. Az irredenta kérdésével kapcsolatban le kell szögezni, hogy Horvátországban nem. volt irredenta-mozgalom. — Mi nagyon jól megfértünk a magyarokkal és nem volt egyéb kívánságunk, minthogy velünk egyenjogú polgárokhoz illő módon. bánjanak. Mi azt akartuk, hogy a horvátmagyar viszony a testvériségnek és semmiesetre sem az alárendeltségnek a jegyében álljon. Ha Kossuth szabadságharcát nem fojtották volna vérbe, másképen alakult volna a helyzet. De igy 184S után az osztrák kamarilla lépett működésbe és elidegenítette n horvátokat a magyaroktól, éket vert a két nemzet közé. Horvátországot a délszláv állam minden előzetes megkérdezés nélkül annektálta. — Noha a territoriális irredentától nem kell tartani, mégis meg vagyok győződve arról, hogy el fog jönni a határkiigazitás ideje. — Lehet, hogy tiz, lehet, hogy husz év is eltelik addig, de revizió alá fogják venni a békeszerződéseket és e revíziók során kiigazítják Jugoszláviának nyugati és Magyaror-, szagnak valamennyi határát.. Miig a rendőr jelentését irta a rendőrségi fogdáiban egymásnak rontott a kél ellenfél (A Délmagyarország munkatársától.) Sekler Dezső állásnélküli mázolósegéd a szegedi rendőri krónika legismertebb alakjai közé tartozik. Nem nagy stilü bűnöző ugyan, de nem múlik el hónap, hogy Sekler Dezső ue kerüljön be a rendőrségi fogdába. A mult év nyarán a városba igyekvő tanyai kocsikat szinte rendszeresen fosztogatta. A rendőrség csak hosszas nyomozás után tudta leleplezni a tanyai kocsik fosztogatóit, akiknek vezére Sekler Dezső volt. A törvényszék Seklert legutóbb nyolc hónapra Ítélte. Büntetésének kitöltése után Sekler csendben volt. A detektiveknek is feltűnt szokatlan magaviselete, jűsütörtökön történt azután, hogy Sekler egyikTábor-uccai kocsmában parázs verekedést rendezett. Barátjával tért be a vendéglőbe, akivel félliter bor elfogyasztása után annyira, összekülönbözött, hogy véresre verték egymást. A verekedés láttára a vendéglői rendőrért szaladt. A rendőrök azonban csak hosszas küzdelem után tudták lecsillapítani' a még mindig dühöngő Seklert, akit társával együtt bevittek a rendőrségi fogdába. Az előállitó rendőr, mielőtt a két delikvenst elhelyezte volna a fogdában, a fogolyirodában elkészítette jelentését és ezalatt a két foglyot a fogda folyosóján hagyta. Néhány perc múlva a fogda őrei arra lettek figyelmesek, hogy. a (ojda folyosójáról cktcjm lárma hal-