Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-30 / 74. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1928 március Milton Sills parádés alakításával A sivatag kalózai (Légionista) költözködött Szegedre. A szegedi családokat ftem lehet kitelepíteni, hogy ezeket az ujonttan jött családokat elhelyezhesse a város. Az egyetem kedvéért nagyon sok lakóházat rombolt le a város, pedig van egy rendelet, amely kimondja, hogy Iaköházat csak ugy lehel lebontani, ha más házakat építtet a város helyeilük. Megütközéssel hallotta, hogy a polgármester kijelentése szerint nem bizonyos, hogy felépítteti-e a város minden évben azt az 50 kislakást, amelynek felépítését a közgyűlés elhatározta. Fedezetet kell az építkezésre feltétlenül teremtenie a városnak. Mihálooics Dezső szólal fel. Szerinte a város hatóságának semmi köze sincs a nedves Lakisokhoz. Ha a háztulajdonos elég bért kapna, akkor tataroztatná házát. Azt indítványozza, hogy a város a Szent György-téren Is csupa egyszoba-konyhás munkáslakásokat áoittessen. A polgármester válaszolt ezután a felszólalásokra. Nedves és egészségtelen lakás mindig volt. van és less, o lakáskérdést véglegesen megoldani nem lehet. Budapesten évenkint 1600 lakás válik hasznavehetetlenné. A városban az utóbbi időben ilOO lakás épült. Ebből a város maga 500-at épített és ebből legfeljebb egyharmadában laknak az uj szegedi polgárok. Szegednek érdeke, hogy minél több uj család jöjjön ide. Az nagy szerencsétlenség lenne a városra, na mind a 3000 lakást a város pénzén építené fel. Ez lehetetlen utópia. A város eleget tétt lakásépítési kötelezettségének... — Tudjuk, hogy sok egészségtelen lakás van, tudjuk, hogy ezen segíteni kellene, segítünk is amennyit lehet, de többet nem tehetünk — mondotta a polgármester. Balogh Lajos szólalt még fel, majd a közgyűlés nagy többsége a tauács javaslata szerint kimondta, hogy fentartja a Szent Györgyiéri bérhdzépitésére vonatkozó eredeti javaslatát. Hozzájárult a közgyűlés a négyszázötvenezer dolláros függőkölcsön félvételéhez is. A közgyűlés tárgyalásának további részéről külön cikkben számolunk be. flrekénieiepiezés az egyetem történeti intézetében (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetem történeti intézete csütörtökön délelőtt bensőséges ünnepély keretében leplezték le Ladányi Gedeon, Láncy Gyula és Márki Sándor egyetem! tanárok arcképeit. Az elhunyt professzorok portréit az egyetem megbízására Seyfert Oltó budapesti festő» művész készítette el. A volt leszámoló palota nagytermében meg* tartott ünnepélyen a tanéri kar és a diákság nagyszámban jelent meg. Az ünnepélyt Fogel József egyetemi tanár nyitotta meg. Utána Meczner Károly egyetemi hallgató ismertette a szegedi egyetem nagynevű tanárainak életét és tudományos működését Különösen Márki Sándor tudományos működését méltatta, kifejtve, hogy Márki Sándor működése u) utakat felölt meg a magyar történetírásban. Berceli, Anselm Károly ódáját szavalta el Az ünnepélyt dr. Hoger Antal egyetemi tanár zárószavai zárták be. Titanic borza'mas katasztrófája a Jégheggyel a lövő hél eseménye a Belvárosiban tesa Láncon tartották az öreg elmebeteget, mert egy elmegyógyintézetbe sem vették fel (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Ítélőtábla Orosz-tanácsa csütörtökön délelőtt tárgyalta azt a bűnügyet, amelynek szereplőit azzal vádolták, hogy évekig láncon tartottak egy emberölési mániában szenvedő elmebeteget. A vád szerint Dorozsmán a mult év január havában Llppai András segédjegyző arra lett figyelmes, hogy Kádár Német Lajos házában Kuvács Lapéta Jánost megláncolva tartották. A segédjegyző érdeklődni kezdett a szerencsétlen ember sorsáról és megtudta, hogy a macával tehetetlen öreget másfélév óta láncon tartják esalád'agjai. Egy szalmazsák és másfélméteres lánc volt a szoba minden bútorzata. Kovács Lapéta János teljesen állati életet élt. Moslékot kapott enni, szobáját sohasem szellőztették, testét teljesen ellepték a férgek. A segédjegyző feljelentésére személyes szabadság meg értése elmén eljárás indáit meg Kádár Német Lajos és felesége, valamint Simon János és Olcsó János ellen, akiket a szegedi törvényszék Gömöri-tanácsa vont felelősségre. A tárgyaláson a vádlottak elmondották, hogy Kovács Lapéta János ön- és közveszélyes őrült, aki emberölési mániában szenved. Azért kellett megkötözve tartani, mivel elmegyógyintézetbe sehová sem vetiék fel. A kihallgatott tanuk megerősítették a vádlottak vallomását, mire a törvényszék a vádlottakat felmentette. A tábla csütörtöki felebbviteli tárgyalásán * törvényszék iratainak ismertetése után a vád indítványára tanuk kihallgatását rendelte el arra vonatkozólag, hogy a hozzátartozók bánásmódja milyen volt a sértettel sziemben. A tanuk kihallgatásával a tábla a törvényszéket bizta meg. Május 20^án Szegedre Jön. lord Rothermere fiai Nagy társadalmi akció indult meg egy hatalmas alföldit revíziós gyűlés megszervezésére (A Délmagyarország munkatársától.) Lord Rothermere fia május 20-án Szegeden egy nagyszabású revíziós gyüléseu vesz részt és ezt az alkalmat használja fel Szeged társadalma, hogy egy táborban tömörülve adjon hangot a békerevizió gondolatának. Ezt a megmozdulást széleskörű társadalmi akció készíti elő. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár, felsőházi tag ebben az ügyben csütörtökön délután értekezletre hivta össze Szeged valamennyi társadalmi egyesületét. Az értekezleten sokan jelentek meg. Dr. Tóth Károly a következő beszéddel nyitotta meg az ülést. — Nyolc esztendeje láttamoztuk Trianonban a békediktátumot. És akkor végigdübőrgött köröskörül az uj határokon diadalittasan: »nincs már Magyarország«. Nyolc keserves év megaláztatása, kinja és megpróbáltatása után hangzott el Debrecenben először a válasz: »uj határokat akarunk«. Ném félünk, nem egyezkedünk. A politikust, aki a keleti Locarnot aláírni merészelné, a kapufélfára szegezné a nemzet felháborodása. Nekünk az igazság erején felül jogunk is van követelni a revíziót a békediktátum és a kísérőlevél alapján. — Erre a beszédre a visszhangot elsőként a nagy magyar Alföldnek, DZ Alföld metropolisának kell megadni, annak a városnak, amelyet ötven év előtt elöntött a viznek árja, nyolc év előtt megrázott a háború fergetege és amely kétszer már föltámadt. A városnak, amelyből az újjászületés, a nemzeti megujhődás megindult, kell belekiáltani elsőként a világba: lesz még Magyarország. És akkor itt kell lenni mindenkinek, aki magyarnak tartja magát. Demonstrálni azt, hogy ebben az egyben mind egyek vagyunk. Demonstrálni, hogy elvehették hazánk kétharmadát, elvehették szabadságunkat, elkobozhatták fegyvereinket, de nem tudták elvenni a hitünket. A nemzet lelke él és akarja az életet, a főltámadást. — Ekkor majd — május 20-án lesz ez a nap — a tanyák világában égő pásztortüzek egy nagy láugoszloppá egyesülnek és a nagy Lord fiának szemeláttára csapnak fel az égbe, hogy lássa ő is: tűzben ég a magyar lélek, kéri, követeli a revíziót, az uj, az igazságos határokat. — Lord Rothermere szabaddá, naggyá akarja tenni Magyarországot. Heorikus küzdelmét alá kell támasztani a magyar léleknek, a magyar élniakarás erejének, meg kell mozdulni az egész magyar társadalomnak és mögéje állva kiáltani: igazságot, jogot, életet, uj határokat követelünk. Elsőként Szeged népéhez fordulunk. Az Alföld fiaihoz fordulunk. Itt kell kirobbanni a magyar géniusznak, hogy az Isten és a világ előtt hirdesse a nemzet hitét, erejét, törhetlen akaratát. — Május 20-án a Széchenyi-téren legyen olt mindenki, gazdag vagy szegény, tartozzék bár1 mely osztályhóz, fajhoz vagy felekezethez, férfi I és nő, gyermek és aggastyán, egyaránt és akadályt i nem ismerő bátorsággal kiáltsa majd: hiszünk I Magyarország feltámadásában. Beszéde végén nagy taps mellett jelentette ki dr. Tóth Károly, hogy nemcsak a magyar elméért harcolunk, hanem az igazságért is. Javaslatára a következő végrehai^ b-izaü^toi választották meg: özv. Aigner Nándorné, Bokor Adolf, Czigler Arnold építész, Danner Jánosné, Deák János birtokos, Fodor Jenő polgármesterhelyettes, dr, Gálffy Endre ügyvédjelölt, Gárgyán Imréné, özv. Holczer Jakabné, Issekutz Béla egyetemi rektor, dr. Jedlicska Béla közjegyző, Jeck Ferenc nyug. Máv. felügyelő, Karácsonyi Guidó plébános, Kisá Ferenc min. tan., dr. Kertész Béla ügyvéd, Körmendy Mátyás ipartestületi elnök, dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár, dr. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár, Korom Mihály birtokos, Keller Mihály gyárigazgató, dr. Kőszó István, Kozma Ferenc bankigazgató, Layer Dezső, Magyar Péter birtokos, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, Nagy Gyula, Petrik Antal, dr. Pór Ferenc, Sándor Ignác ny. állampénzt, igazgató, dr. Somogyi Szilveszter, dr. Szandtner Pál egyetemi tanár, dr« Szécsényi István, dr. Széli Gyula ügyvéd, Sólyom Tibor joghallgató, dr. Tóth Károly felsőházi tag, dr. Tóth Béla városi főjegyző, dr. Tóth Imre korm. főtan., ügyvéd, Tonelli Sándor iparkamarai titkár. Wimmer Fülöp gyárigazgató, Pásztor József Tölgyes Gyula, Puskás Jenő, Wenner Sándor, Ligeti Jenő, Zolnay Béla, Juhász Gyula. Intéző bizottság: Dr. Tóth Károly, dr. Somogyi Szilveszter, dr. Tóth Imre, Petrik Antal, Bokor Adolf, Kőrmendy Mátyás, Korom Mihály. Az egybegyűltek az elnök előterjesztéseit elfogadták. fX^Lix m trx imiin rrír tmr JŰULJHK Elsőrendű TX* ziin nmx i,-y yzxm I szegediek falálkozá helye Budapest tegelsőrendü, modtrn családi szállója az 10 IstviiKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca S. Mirsikelt árak. figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fBtés, melegvlzszelgdltatán, lift. Napi teljes pensló 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. |