Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-24 / 69. szám

1928 március 24. DELMAGYAHO&SZAG ES9* Makra I&tv&mí elve&^iefíe revolverrel ráloíá ellenfelére (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Vild-tanácsa pénteken dél­előtt tárgyalta Makra István alsótanyai lakos bűn­ügyét, az ügyésziig "Ugyanis szándékos emberölés kísérlete cimén emelt vádat ellene. A vád sze­rint Makra az elmúlt év augusztusában revolveré­vel rálőtt ördög Vincére. A lövés azonban nem talált. A bünügy előzményéhez tartozik, hogy a két szomszéd régóta haragos viszonyban volt. Bégi keletű birtokpör folyt közöttük, amelynek során Makrának minden vagyonkája elúszott. Augusztus Plsö napjaiban jogerős lett a bíróság Ítélete, »melynek értelmében u föld ördög Vince birto­kába jutott, a A magántisztviselők mozgalmainak évtizedes követelései kezdenek valóra válni. A közel­jövőben a képviselőház elé kerül az öregségi és rokkantbiztosítás s előkészület alatt áll a jogviszony szabályozására az alkalmazotti tör­vény. Küzdelmes érek harcainak köszönhetjük, hogy idáig eljutottunk. Ha a javaslatok s a hozandó törvények követeléseinknek nem is felelnek meg, az első lépés megtörténik s a módosításokat könnyebb lesz már kiküzdeni, mert megvan az alap, amelyet lehet javítani. A társadalmi biztosítást a Társadalompoli­tikai Társaságban vitatták meg. A vitában résztvettek az elmélet és gyakorlat emberei. A gyakorlat emberei ugyancsak egyoldalúan, csak az alkalmazottak, mert a nagy munkál­tató képviseletek a vitától távolmaradtak. En­nek okát szép körmondatokban mindig el tud­ják mondani. Az itt felmerült kívánságokat a javaslat végleges megszövegezésénél mindenesetre figyelembe veszik majd. Alkalmazotti szem­pontból kifogásoljuk, hogy az állam, a külföld­től eltérőleg a járulékhoz, vagy a járadék­hoz nem járul hozzá, hanem ezt teljes egészében a munkáltatókra cs munkavállalókra hárítja. 'Az öregségi biztosítás csak 500 pengő havi fizetésig kötelező, 1000 pengőig önkéntes lehet, ez utóbbiak csak akkor biztosithatják magu­kat, ha 50 évüket még nem töltötték be. A kö­telező biztosítást legalább havi 1Ó00 pengőig terjedő fizetésig kell megállapítani. Nyugdijat csak az kaphat, ki legalább 400 hetet s rokkantjáradékot, ki legalább 200 he­tet befizetett s a nyugdíj fizetése a 65-ik élet­jév betöltésével kezdődik. Ezen változtatni kell, a várakozási időt le kell szállítani, Makra István a mult év augusztusának első felében, amikor megtudta a bíróság ítéletét, mel­egyszer kiment földjére^ ahol azonban összetalál­kozott a föld uj tulajdonosával. A két régi ellen­ség szóváltásba keveredett. Már majdnem tett­legesen is egymásnak rontottak, amikor Makra hazaszaladt és magával hozta revolverét. Ezután rálőtt ördög Vincére. A szegedi törvényszék ez ügyben már többször tartott főtárgyalást, bizonyítást rendelt el, inert Makra azzal védekezett, hogy önvédelemből hasz­nálta revolverét. A pénteki főtárgyalásra a meg­idézett tanuk közül többen nem jelentek meg, amire a törvényszék a tárgyalást úiuít elnapolta. Széeöenyl íér 2. s&. Iskola ucca 26. ss. BELVÁROSI MOZI Március 24., 25 én, srom-aten, vasárnap rasáriiapi nagygyii mert a stalisztika szerint a magántisztviselők 14.5 százaléka éri el a 65 éves korhatárt, egy­részt, másrészt gondoskodni kell azokról az öreg tisztviselőkről, akik évtizedeket töltöttek már el munkában s' a legnagyobb kétségbe­eséssel néznek a jövő elé. Ha egy magántisztviselő teljes nyűg­dijat akarna élvezni, akkor Í0Í évig kellena dolgoznia s igy 122 éves lenne, mire elérné azt a nyugdijat, amit egy köztisztviselő 53 éves ko­rában kap. Itt tudni kell, hogy a javaslat szerint az olyan tisztviselő, ki 47 éven át szakadatlanul dolgozott, megkapja illetményének 42.1 szá­zalékát. Ha a felesége özvegyen marad, ugy a nyugdíj 50 százalékát kapja. A javaslat hallgat a vállalati nyugdíjintéze­tekről. Itt feltétlen meg kell valósítani a köl­tözködési szabadságot, vagyis azt, hogy a be­fizetett nyugdíj az esetben, ha a tisztviselő onnan más állásba megy, ne vesszen el. ha­nem utaltassék át. A jog\riszony szabályozására vonatkozó ter­vezet, amelyet mint magánember készített dr. Papp Dezső ny. államtitkár — sokkal megér­tőbb, mint az előbbi. Ez az eddigi felmondási időt érvényben hagyja, a végkielégítéssel együtt, azzal, hogy »a mai idők nem alkalma­sak arra, hogy az alkalmazottak igényét csök­kentsük, súlyosabbá tegyük« s azok, »kik da­gadt lábakkal robotolnak egész életen át, akik családjuktól távol, utazással élik le életüket, akik minden erejüket föláldozva, kitartó buz­galommal dolgoznak, hogy fölvirágoztassák a vállalatot, azoktól a végkielégítést elvenni nem lehet«. Kiterjeszkedik a tervezet a munkaidőre, a kollektív szerződésekre, szervezkedési szabad­ságra, üzemi képviseletre s sok tekintetben figyelembe veszi az alkalmazotti szervezetek követeléseit. * A Magántisztviselők Szövetsége e két kér­dés ügyében tart nagygyűlést vasárnap dél­előtt a Kass nagytermében. E gyűlés lesz hi­vatott bírálatot mondani a javaslatok felett s tolmácsolni a szegedi magántisztviselők kí­vánságait. Minden szegedi magántisztviselőt elvárunk oda, ahol jövőnkről, élniakarásunk­ról s jogaink kíküzdéséről lesz szó. Ne felejt­sék cl, minél nagyobb erő van a hátunk mö­gött, annál sikeresebb a küzdelem. Berényi Nándort 2&I Márc'us 21. 25-én, szombaton, vasárnap Hermetán Sudcrmonn regényének filmváltozata : A rékaut. Történet a porosz francia fcib >ruból 10 le vénáiban Főszereplő: JACK TREVOR. Azonkívül: Híradó. EiSadás k »ezd-'e 5,7 9, vasát- m ümjf pnap 3,5 7és 9órakor. Sjj Előadások kezdete 5,7,9. vasár- & • ünnepnap 3 5 7 és 9 órakor. Kedélyes történet a r^gi ¡6 békevilájbót 8 felvonásban. Föszerep'fl'«: éi Azonkívül Hiradó. ti (A Dél magyar ország munkatársától) Az amnesztiarendelet — amint előre látható volt — a szegedi törvényszék területén csak kevés bünözöt érintett. A rendelkezés életbelépésének napján többszáz kegyelmi ügyről tudtak az ille­tékesek és csak később, amikor egyre nagyobb számban futottak be a kegyelmi kérvények, álla­pították meg, hogy a szám korrekcióra szorul. A kegyelem véletlenül Kádár Lehelt, a kurzus nagyhangú tollnokát érintette a legkellemesebben. Kádárt — mint még emlékezetes — felekezeti izgatás cimén két alkalommal egy-egy hónapi £og­házra itéllo a szegedi törvényszék. Kádárt azon­ban nemcsak a szegedi törvényszék ítélte el sza­badságvesztésre, hanem a budapesti törvényszék nécvizben szabott ki rá kisebb-nagyobb buute­liseket. Az amnesztiarendelet után termöszetesen Kádár Lehel is beadta kérvényét. A szegedi törvény­széknél két olyan itálets volt, amely amnesztia alá esik. Kádár Lehel kegyelmi Lérvényének bo» érkezése után természetesen megindult a puhatoló­zás abban az irányban, hogy Kádár szegedi itó­letei amnesztia alá esnek-e. így derült ki azután, hogy Kádár Lehel 1921-től li^t-.zor volt már sza­badságvesztésre ítélve, de íteleteit részben még nem ülte le, másrészt pedig azok még nem váltak jogerősekké. Az amnesztia igy elmossa Kádár Le­hel összes régi büntetéseit. viMa&lril amerikai tUzőea corseleíte j jjBOdeH/el a legtökéletesebbek.-, YV Ha'csanl néikií!, Siraulé- \ Kos!?, hajlékony és kecses \ ólakat ¡(ölcsünöz. a karcsú vonalak köteles­séyfivá teszik a hiüaveknsk a HM Ci Éti ;v k&ffierS viselését, Minden erereti ¿Tamer ­ezs • láíliaté a bélyepzö: yfíahtei Szeged és USrnyfciín egyedüli S ! (t£p viseld: 944i l iltálM.ésTársaj ' első sregedJ tüz6- «a ernyő- j fct-siSíö Ipartelep, divatáru rstU&I Kárász ucca 8. szám. { He&ffay -vendéglős házamból 05} özv. Nógrádi Isívánné. Értesítem a n. é. közönséget, hogy Nóg­rádi vendéglős elsőrendű konyháján abo­nenseket elíogad. Szíves pártfogást kér 954 a vendéglős. Ma nem hiszi el, saját maga győződték meg. Egyszeri látogatása is elég elihoz, hogy milyen bort, világHírü HSre&er sori és ssónáRaí Ricsi pésszévl. Nógrádi házban a met korrak tneoíelelőcn, teMesen újjá átszervezve vendéglőt nyitottam, a(?ol szívesen látok mindenkit 954 Mógsá&i Lajos vendéglős, SZÉCHÉNYI MOZI | Március 25-én, vasárnap Órám* 8 fe vonisbin. Főszerep!} Antonió Morenó. Aznnk'vü"­VIgü ék S le V. násnan. 8 1 Főszrrepi": WíiIIe Dowe. > £!*ddá'ok kez 'ete 2 4 6, 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents