Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

Dfctmmufmszíc 1928 március 23. fl bukaresti magyar kb'vet jegyzéket nyújtott át a román kormánynak (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) hz egységes pártban csütörtökön este sokát beszéltek erről a véres határincidensről és Pelblen István miniszterelnök kijelentette, hogy a bukaresti magyar követ jegyzéket nyújtott át a román kormánynak ebben az ügyben. Kijelentette a miniszterelnök azt is, hogy a vizsgálat folyamatban van. Lelkes ünnepléssel fogadták a budapesti közgazdasági egyetemen az előadó Móra Ferencet (Budapesti tudósítónk telefon jeleur tése.) Móra Ferenc, mint azt a Délmagyarország csütörtöki számában részletesen megírtuk, Ének a búzamezőről elmü könyvének megjelenése után levelet kapott dr. Steínccker Ferenc egyetemi tanártól, a budapesti közgazdasági egyetem kőzigazgatástani intézetének igazgatójától, aki arra kérte fel, hogy a magyar parasztról tartson uébány előadást a közgazdasági egyetemen. Móra Ferenc első előadását csütörtökön tartotta meg. í Bár előadását nem publikálták, mégis többszázan"" jelenlek meg az egyetem előadótermében, hogy meghallgassák a népszerű szegedi irót Az előadás megkezdése előtt Steinecker professzor üdvözölte Mórát, ekl ezután közel két óráig beszélt a magyar paraszt csudálatos pszichéjéről és előadásával mindvégig lebilincselte lelkes hallgatóságát, amely szűnni nem ukarő tapssal és éljenzéssel ünnepelte előadásának végeztével. Móra legközelebbi előadását egy hét múlva tartja meg, jyElf 3 |<W«ISl8f§f a pénzügyminiszter indokoiatlan félelme síita 11 felsőház elfogadta a valorizációs javaslatot í£ Budapest, március 22. Wlassios Gyula elnök pontosan 10 órakor nyitotta meg a felsőház mai ülését. Szőke Gyula volt a napirenden levő átértékelési törvényjavaslat első szónoka, aki hosszas elméleti fejtegetés után arra a konklúzióra jutott, hogy a kormánynak a valorizáció problémáját tnost már rövidesen meg kell oldania. Elsősorban az árvapénztárak valorizációját látja szükségesnek. Nagy Ferenc, az átértékelési törvényjavaslatot nem tartja célravezetőnek. Az a meggyőződése, hogy a bíróságok, akiknek a jog szerint kell itélkezniök, igen sok esetben kénytelenek lesznek ítéletüket a törvény ellenére kimondani. Ezt a ¡avaslatot a pénzügyminiszter indokolatlan félelme szülte. Hallatlan visszaélés volna a bizalommal, ha a valorizáció alól kivonnák az álhrn magánjellegű üzemeit. A javaslatot csak kényszerhelyzetben fogadja el. Balogh Elemér a valutaromlás okaival foglalkozik. A javaslatot elfogadja. Bud János pénzügyminiszter szólal fel ezután: örömmel töltött el — mondja — a háromnapós vita, mivel, mint az elhangzott felszólalásokból is kitűnik, a felsőház alaposan kivette részét a vitából pro és kontra. Teleszky a takarékbetétek valorizációjának kérdésével foglalkozott. Felsorolja azokat az okokat, amelyek lehetetlenné tették a takarékbetétek valorizációját. — Lehetetlen azt állítani, hogy a takarékbetétek valorizálható k, Azt sem tartom helyesnek, hogy hangoztatják, hogy az állam teherbiróképességc nagyobb, mint a magánosoké. Teleszky felvetette a felelősség kérdését is. Éa azt állítom, hogy elsősorban az egyedeknek van kötelezettségo az állammal, Illetve a nemzettel szemtan és csak ezután következik az állam kötelezettsége az egyps egyedekkel szemben. Ha van valorizációs kérdés, akkor véleményem szerint ez elsősorban a tisztviselők fizetésénél kell, hogy legyen. Nekünk alá kell támasztani a szövetkezeteket. Visszautasítok minden vádat, hogy mi a szövetkezeli gondolatot egyoldalúan kezeltük. Ki kell határozottan jelentenem, hogy a jövőben nem vagyok hajlandó támogatni a szövetkezeteket, amennyiben azok a maguk céljainak nem tudnának megfelelni. — Lehetnek felfogásbeli különbségek a felsőház tagjai között, hogy melyek a legsürgősebb teendői a kormánynak és mik várhatnak elintézésre. A végeredmény mégis az, hogy szociális intézkedések utján erősítsük meg a társadalmat. Teleszky János azt mondta, hogy a kormány túlságosan konzervatív, sőt szuperlativuszban fejezte kl magát és azt mondta, hogy reakciós. Elismerem, hogy a magyar kormány igenis konzervatív, de tiltakozom az ellen, hogy reakciós lenne. Kéri a törvényjávaslat elfogadását Peslhy Pál igazságügyminiszter szólal fel ezután. Ez a törvény őt sem elégíti ki teljesen, magánjogi szempontból neki sem tetszik. Tekintettel azonban a gazdasági helyzetre, meg kell alkndni. A Ház ezután a törvényjavaslatot az együttes bízottság javaslataival egyetemben elfogadta. A felsőház legközelebbi ülését holnap tartja, »A kormány mai politikája neníizeípiisztiíő, fajpusztitő, romboló erő« Gaól Gaszton éles &ir&laía o kormány adópo!iíik&f&r6! Budapest, március 22. A képviselőház mai ülését, fél 11 órakor nyitotta meg. Zsilvay Tibor elnök s nyomban folvtatták a költségvetés általános tárgyalását. . Vargha Gábor volt az első szónok, kéri a pénzügyminisztert, hogy lehetőleg a minimumra redukálja a felesleget. Berki Gyula: Ne játsza a pénzügyminiszter ur hí amerikai nagybácsi szerepét és ne osztogassa a pénzt jobbra-balra. Vargha Gábor: Katasztrofálisnak tartja a mai hitelfeltételeket, ezek mellett nem lehet termelni. Határozati javaslatot nyújt be, utasitsa a képviselőház a közoktatásügyi és a földmivelésűgyi minisztert, hogy a mezőgazdasági szakoktatás egytéges szervezésére még a jövő évi költségvetést megelőzően terjesszenek törvényjavaslatot a Ház "lé. üési Géza szólalt most fel: Ezelőtt 23 évvel Jtieszéltcm utóljára itt a Házban. Abban az időben Tisza István levelet irt nekem, Azt irta Tisza <az országol szabadelvű és demokratikus szellemben kell fejleszteni«, örök igazság ez. A demokrácia és a liberalizmus jelszavával azonban nagyon sok visszaélés történt. Ha a magyar nemzet érdeke iiberálizmust követel, liberálisan kell eljárni, ha konzervativizmust követel, konzervatívon kell eljárni, Peidl Gyula: Szóval szilárd meggyőződés? Désl Géza: A március 15-ét nemcsak hirdetni, hanem követni is kell. A márciusi eszméknék kell kitölteni az egész magyar közéletet, egyforma jogokat kell adni mindenkinek. Bolhenstein Mór: Miért nem mondta ezt a numerus clausus vitájánál? Malasits Géza: Micsoda gyönyörű pohárköszöntő! Désl Géza: Az erkölcsi alap erősen repedezik Romániában és ez Románia Összeomlását fogja maga után vonni. A nagyváradi zsidóüldözés idején a zsidó rabbi beszédéből felolvassa ezt a részt: »Ml magyarok voltunk, vagyunk és marabunk. Mi nem dobunk követ abba a kutbn. amelyből itíu'ik • (Elénk tetszés.) Büszke vagyoü arra, hogy én is váradi ember vagyok. Mert könnyű a hazafiság a^kor, amikor süt a nap, de nkkor kel! hazafinak lenni, amikor szolgaságban, elnyomottSágban szenved valaki. Ezek a hittestvéreink szabad, igaz magyarok. Ezt ország-világ előtt hangoztatom. (Zajos taps az cgvségespártaiik) Gaal GasZton emelkedett most szólásra. A földmives nép szomonj helyzetével foglalkozik, majd! áttér a Balaton Irulturájáuak' hátramaraéottsá» gára és különösen kifogásolja, hogy azt a gyönyö« rü panorámát, amely a Balatont körülveszi, különösen a badacsonyi hegyvidéket, egyre jobbat) elrontják.Megcmlékezik a nyugdijasok helyzetéről, foglalkozik ezután a mezőgazdasági kamarákkal) Rámutat ezután a vidéki telekkönyvekre. A szegényjogon való pörlés anomáliáin is sesriténi kell. A Muukásbiztositó Pénztár régi nyugdíjasainak sorsával foglalkozik ezután. Mikor u Munkásbiztositót átszervezték, kimondták, hogy ez a régi pénztár terheitől mentes. Ennek az intézkedésnek az a következménye, hogy a régi nyugdíjasok nyugdiját beszüntették. Istmert egy nyolcvanéves nyugalmazott orvost, akinek nyugdiját szintén beszüntették. Ez lehetetlen állapot, amin segíteni kell. Szünet után Gaal Gaszton folytatja beszédét. Rálér az adópolitikára, amely mindennek nevezhető, csak annak az iránynak a támogatójának nem, amelyet a kormány maga elé tűzött és amelyen a többségi párt programja nyugszik. A többségi párt keresztény, keresztény kisgazda, tehát magában foglalja az elnevezést, hogy mely irányzatot kiván közgazdasági politikájával szolgálni. Ezzel szemben kénytelen vagyok konstatálni, hogy a többségi párt és a kormány adópolitikája sem nem keresztény, .sem uem demokratikus, hanem éppen ellenkezőleg, azoknak van szolgálatára, akik ezekre a célokra egyáltalában nem alkalmasak. A kormány mai politikája nemzotpusztitó, fajpusztitó, romboló erő és ma még csak az a felelősségérzet tartja vissza az embereket a kirobbanástól, hogy nem tudják, ha létrejön, mi következhet be. Bud János pénzügyminiszter ingerülten szól közb.c: — Tönkremegy a pénz ériéke és elvész miádon. Ide vezet az Hyen beszéd. Gaal Gaszton: A legmesszebbmenő tárgyilagossággal kívánom ezt a kérdést kezelni és rá fogok mutatni pontról-pontra, hogy a mai adózási politika nem olyan, hogy akár keresztény, akár fajvédő, akár nemzeti szempontból bárki is helyesnek ismerhetné el. Ezt az adórendszert nem lehet fentartani. Majd a javadalmazási rendszerről szólt, amely irigységet, árulkodást és a felfelé való törekvést fejleszti ki a tisztviselőkben, Bud: Tessék már egyszer konkrét esettel jönni. Gaal Gaszton: A miniszter ur maga mond a, hogy a büntetespénzeket felosztja. Tegye a Ház asztalára azoknak a névsorát, akik Ilyen javadalmakat kapnak, nevezze meg a jogcímet, hogy milyen alapon kapják. Bud pénzügyminiszter: Holnapra Ideteszem. Gaal Gaszton: Ezt a rendszert kénytelen megbélyegezni. örömnap lesz számára, amikor változtat a kormány ezen a helyzeten. A helyzet tarthatatlan és ha a kormány nem hallgat a figyelmeztetésre, a következményekért őt terhelt a felelősség. Gaal Gaszton hosszasan foglalkozott a vámtarifa keletkezésével. Ezután a kartellek működését ostorozza. Meg kell állapítani, hogy Magvarország mai állapotában a termelésnek bármiféle korlátozása hazaárulás. Felszólítja a pénzügyminisztert, hogy ennek vessen véget. Bud János pénzügyminiszter Gaal Gaszton beszédének csupán dugsegélyek kérdését illető részére válaszol. Az adózás átszervezése a komplikált rendszer miatt elkerülhetetlen volt. A tuhntmfcáért a tisztviselők valóban kapnak külöu munkadijakat. Végül Kuua P. András szólalt fel, aki a kisgazdák hitelinségére hivla fel a kormány figyelmét. Az ülés egynegyed 7 órakor véget ért. Tizenfeét holttest Salzburg, március 22. Bilgeri alezredes vezetése alatt elindult csendőrosztag ma reggel fél fl órakor szörnyű nehézségek leküzdése után arra 3 helyre ért, ahol tegnap a lavina eltemette a 13 bécsi sielőt. Körülbelül két órával később egy tornászcsapat is odaérkezett Ternbachból. Aj órákhosszat tarló fáradozás után sikerült 12 holttestet napvilágra hozui. A tizenharmadik még hiányzik,