Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

DftOHGYAKORSZAG »kik az előadáson résztvetlek. AE áldozatokat Sztruche Gusztáv főügyész és a Vizsgálóbíró együttes döntése értelmében holnap reggel boncolják fel. Berczelle Pálnét és özv. Nagy Józsefnét a solti családi sírboltba, Slromayer Boriskát Budapesten temetik el Hivatalos felejtés 'Budctpest, március 20. Hivatalosan Jelentik a Bolti moziszerencsétlenségről: A solti moziszerencsétlenség összes sebesültjeinek száma 34, ezekből Solton 14 van orvosi kezelés alatt, akik valamennyien a gyógyulás utján vannak és emberi számitás szerint állapotukban súlyosbodás nem fog beállani. A Solton kezelés alatt lévő 14 sebesültnek Budapestre szállítása sebesülésük könnyebb természete folytán felesleges. Budapestre szállítottak 20 sebesültet. A helyszíni vizsgálat után megállapítást nyert, hogy a szerencsétlenség alkalmával az emberi szolidaritás szépen nyilatkozott meg. Egy óra múlva a szerencsétlenség után már hat orvos oolt a közeli községekből a helyszínén s az összes betegek azonnal orvosi kezelésben részesültek. Már másfél óra múlva a katasztrófa után elindult az első sebesültszállitmány, ugy hogy orvosi megállapítás szerint egyetlen sebesültnek az állapota sem roszszabbodott késedelmes segélynyújtás miatt Ami a szerencsétlenség okát és körülményeit illeti, a kalocsai törvényszék vizsgálóbírája és a kalocsai ügyészség a helyszínén van a tényállás megállapítása végett. Annyi máris megállapítást nyert, hogy a mozie'őadás tartására hatósági engedélyt nem kértek és nem kaptak az előadás rendezői. Csehország uf kereskedelmi és gazdasági szerződési köl a szovjettel Oroszországot elismerik? (Budapesti tudósítónk tele'on jelentése.) Prágából jelentik: A félhivatalos Prager Presse moszkvai tudósítójának jelentése szerint az orosz külügyi népbiztosság utasítást adott a genfi delegáció vezetőjének, Lilvinovnak, tegye meg a lépéseket uj csehó rosz kereskedelmi és gazdasági szerződések megkötése érdekében. A tárgyalások hamarosan megkezdődnek. A tudósító szerint az ügynek az a politikai jelentősége, hogy mintegy beharangozása Oroszország de jure elismertetésének. Csöndes ülés — ellenzék nélkül Cjúnq János a polgári házasság eltörlését leérte... Budupí'M. márcios 20 Igen csöndes hangulatban kezdődött meg a képviselőház ülése, nagyon meglátszott, hogy hogyan néz ki egy költségvetési vita ellenzék nélkül. IteJSchl Ribárd volt az első felszólaló. Sajnálja, hogy a két javaslatot, a költségvetést és az appropriációt a Ház egybekapcsolta, mert ez az eljárás „>rt annak a békés'atmoszférának, amely már kialakulóban volt a parlamentben, de sajnálja azért ís, mert a házszabályok alkotmánybiztosítékok, amelyeket megsérteni nem szabad. Ezután a kormány költekező politikáját támadja. A forgalmi adóellenőrök ugy grasszálnak az utóbbi időben S/?rte az «magban mindent«'®, iniut ia egy megszánó hadsereg hadlápesapf tii volnának. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a tisztviselőknek adott külön jutalmakról két hónapon belül terjesszen a Ház elé részletes jelentést iólh Pál a következő szónok. (A terem teljésen íires, alig lézeng 12 képviselő a padsorok közölt.) Megállapítja, hogy a forgalmi adó mai rendfczerc néni tartható fenn, mert mindenütt forradalmat idéz elő. Láng János a polgári házasság és a válási törvény intézményét támn.-i a. A le.einben ülők guuyos derültsége közt fejti ki, hogy az ezekből a •örvényekből fakadó erkölcsi károk olyan anyagi terhet rónak az államra, hogy ez tette lehetetlenné, hogy az állam eleget tegyen a hadikölcsónökból eredő kötelezettségeinek. Határozati javaslatában kéri utasítani a kormányt, hogy amennyiben a kormány nem s/.üni ti meg a polgári házasságot, záros határidőn belül olyan törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé, amely a válást leh.t-'llenné teszi, vagy legalább is megnehezíti. Hunyadi Ferenc gróf >a történelmi osztály« hivatásáról beszél. - • Csontos Imre a falusi nép panaszát teszi szóvá. Krüger Aladár: A költségvetést a számok hangversenyének tartja, amely lehet gyászinduló, de lehet riadó is. A vita utolsó szónoka Eötvtts Lajos. Beszéde során a falu életére és érdekeire hivja fel a kormány figyelmét. Sürgeti azoknak a szanálási rendszabályoknak fokozatos megszüntetését, amelyek még bizonyos formaságok képében fennállanak és gátolják a magángazdaság kifejlődését. Kérte a kormányt, hogy a falusi jegyzőket mentesítsék i az adóvégrehajtás kötelességétől és ezt bizzák pénzügyi hatóságokra. A falu és Jegyzője közt nem szabad felesleges súrlódási felületeket hagyni. Sürgeti a törvényhatóságok felfrissítését. A Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartják. A mai ülés délután 6 órakor ért véget. »Enné 1 a kormánynál reakciósabbat el sem leltet képzelni« — mondotta a felsőházban ¡elesik? János »agy beszédben Itövelefte a baMIcsönök valorizálását Budapest, március 20. A felsőház mai ülését szokatlan nagy érdeklődés mellett nyitotta meg VVIassics Gyufa báró és mindjárt átadta a szót Hadik János grófnak, aki felolvasta interpellációját. — Megfelel-e a valóságnak, hogy a miniszterelnök ur a képviselőház pénzügyi bizottságában ;jzt a nyilatkozatot tette, hogy a kormánynak nem volt szándéka a magas ipari vámok forszirozása és az autonóm vámtarifa uem telejesen a kormány politikájának kifejezője volt. Bethlen miniszterelnök válaszolt: Azt tényleg elismertem, hogy a kormánynak nem volt szándékában a magas ipari vámok forszirozása. Nézetem szerint az az állam, amely uem meri autonóm vámtarifáját életbeléptetni, nem kelti a komolyságot külföldön. Elismerem, hogy sok tekintetben ugy a magyar kormányt, mint a magyar közgazdasági életet ís csalódás érte. Azt hittük, hogy a külföldi államok ipari érdekeik és ipari exportjuk érdekében mezőgazdasági téren engedményeket fognak nekünk adni. Ez azonban nem következett be, amint azt láthatjuk Ausztriának, Csehországnak, valamint Németországnak a viselkedéséből. Ezzel a helyzettel a kormány számolni akart Ezután áttértek a felsőházi törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalására. Zsígmondy Jenő, Somssich László gróf, Bethlen István miniszterelnök, Szőke Gyula felszólalása ulán a felsőház általánosságban és részleteiben elfogadta a felsőházi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, A felsőház most áttért a valorizációs törvényjavaslat tárgyalására. Gaár Vilmos volt az első szónok. Szerinte az árvapénzek valorizációja megoldandó s a hadikö'csön val«ri?4riója is: nemzeti ügy. 1928 március 21. Teleszky János mondott ezután nagyobb b®> szédet. Azzal kezdi bestédét, hogy a törvényjavasc lat közmegnyugvást nem kelthet. A pénz értékének csökkenése idején kellett vo'na különböző intézkedéseket tenni Ez nem történt meg és ezáltal e törvényhozás és a kormányzat nagy mulasztást követett el. A törvényjavaslatban sok az ellentmondó rendelkezés. A közhittel szemben az lett volna kívánatosabb, ha a közforgalma papírokba® kifejezett pénztartozásokat uémileg valorizálják. — Végre a győzőknek is be kellene látniok, hogy teljes lehetetlenség a kapitalista világrendet fentartani akkor, ha ennek a világrendnek egyes tagjai olyan egyoldalú fizetésekre vannak kötelezve. amelyeknek teljesítése a gazdasági élet szervezetére ugyanolyan kárral jár, mint az élő szervezetre az állandó és nem pótolható vérveszteség. Minden erővel ellene kell álianunk ezeknek az egyoldalú fizetéseknek. Hitelezőinknek meg kell érteniök, hogy ez nem fizetési készségünkön múlik, mert mi őrülnénk a legjobban, ha fizetni tudnánk, de ennek oka kizáróan a ránk diktált békeszerződés tarthatatlansága. — De ezekből nem tudom levonni ezt a következtetést, hogy semmi irányban sem tartozik a magyar állam valorizálni azokkal az állampolgárokkal szemben, akik vagyonukat vagy vagyonuk egy részét fixkamatozásu értékpapírokba fektették, amely különleges helyzet az állam felelősségét állapítja meg. Valorizálni kell a következő kategóriák hadikolcsőneit: az eredeti hadikőlcsönbirtokosok. az árvák, a katonai házassági óvadékot letevők és azok, akiknek biztosítási szerződésük van. — Én — emeli fel hangját Teleszky — semmi felelősség elől nem zárkózom el, semmi felelősség alól kibújni nem akartam és most sem akarok. De ismétlem, a felelős nem én vagyok egyedül. Gyakran mondják, hogy az akkori kormány felelősséget vállalt a hadikölcsönökárt. Ez tény, ez igy van. Azt sem lehet mondani, hogy amikor dicső vezéremmel, Tisza István gróffal, ezeket a nyilatkozatokat tettük, nem tudtuk volna, hogy a háborút el is lehet veszíteni. Tudtuk, hogy elveszíthető, de nem számítottunk rá. A bekövetkezettel azonban semmiesetre sem számoltunk. — A segités módja és mértéke nem elégít kt, Am addig, amig más megoldás nincsen, a kari-, tativ kártérilés adassék meg. Ez azonban nem lehel végleges rendezés. A hadikőlcsön tulajdonosok joggal számithatnak arra, hogy nem alamizsnát, hanem jogokat fognak kapni. Nagy aggodalommal látom napról-napra, milyen céltudatos intézkedések történnek, cmelyek a kor« mányhatalmat növelik és folyton szaporítják azoknak az egyéneknek a számát, akiknek léte és nemléte, egész sorsa a kormánytól függ. Aki a történelmet ismeri, nagyon jól tudja, hogy nincsen nagvobb veszedelem a társadalomra, ml tlui szolgai függésbe jutnak egyedei a kormán tők Nehéz volna ma itt ezer emberből csak négyötöt kiválasztani, akiknek léte és nemléte ne függne a kormánytól. (Ugy van! Ugy van0 A biztositások valorizációjáról szólva, kijelenti Teleszky, hogy a kormány a végrehajtási utasi« tásban intézkedjék arról, hogyha meggyőződik arról, hogy valamely biztosító társaság nem tudja megfizetni a valorizációs hozzájárulást, akkor ez a hozzájárulás mérsékeltessék. A hadikölcsön-valori-.' záció nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát és nem lehet állítani, hogy nincs lehetőség a valorizációra. Az a baj, hogy tul vagyunk kormányozva. A nemzet nagyrésze a tulkormányZat leszállítását kivánja. A kormány általában mindig az njra, az alkotásokra törekszik. A kormányzat politikája általában konzervatív, SŐt ennél a kormánynál reakciósabbat el sem lehet képzelni. Végül a magyar középosztály helyzetének megjavításáról beszélt. — Uj középosztályt akarnak teremteni. Azt mondják, a régi tönkrement, szükség van újra. Pedig én jobban bizom a régiben, amely megmutatta hadikölcsönjegyzésével, hogy mit ért. Elvárom az államtól, hogy a középosztállyal szemben teljesiti kötelességét. Ezután Wlassies Gyula a vitát félbeszakította. Fogi III. nesn megy Ernába Helyettese: Senkey II. (Budapesti tudósitónlc telefonjelentése.) Fogl ni., a magyar válogatott csapat jobbhátvédje, akinek vasárnap Olaszország ellen kellett volna játszania, ma bejelentette a szövetségi kapitánynak, hogy netn mehet el Rómába. Helyébe Kiss Gyula szövetségi kapi-j tány Senkey ll-t állította be.