Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-18 / 64. szám

tl ßfiLMAGYARORSZAG 192S március 18­i BANÁN-BEHOZATAL A ©ÉLMAOMWmSMC MCÓFE H-G-VC M Sí, Ii*. äaüTiicys reecörsc. fbl&lTmX:Sz/MVá! TlPAAAR-X VHI. 121 — Valahogy nem tudok erről a dologról Edith-tel beszélni. Nevetséges, tudom, de nem megy... Igazságtalanság a feleségem iránt, de nem tehetek róla. Már röviddel a házas­tágunk után megszűnt köztünk minden be­szélgetés. Már igazi beszélgetést gondolok, amely őszinte és belülről jön... mint ez itt most... Es azóta igy élünk egymás mellett... nem tudom, miért. Különösen Ilughról nem tudok vele beszélni sehogy. Apró dolgok vol­tak, kis kritizálgatások, néhány elejtett meg­jegyzés a részéről, de ez elég. És gondolkodom a fiam sorsáról és gondolkodom és nem tudok beszélni róla senkivel... néha szinte fojtogat. Letty esete más volt. — £n nem kivánok Teddyről beszélni —­senkivel a világon, — mondta. — Különös... De talán a gyermek az más. alóban. Most, hogy átgondolom, látom, hogy Maryröl soha nem beszéltem senkinek. Ha az ember elveszíti a szerelmesét, az más... egészen más., ismerem azt is, átestem rajta. De a gyermek más: rajtunk kivül álló, nem bennünk levő kincs. A reményünk, a büsz­keségünk. A mi alkotásunk- aki tőlünk kapta az életet., a mi eletünk folytatása... Emlék­szem, egyszer kisfiú-koromban csináltam egy gyönyörű rajzot... órágig dolgoztam rajta, na­gyon szépen sikerült... és egy nagyobb fiu eltépte... gonoszságból, minden ok nélkül az volt olyan érzés, mint a mostani. — Én másként érzem, — monda Letty. — Az én gyászom sokkal önzőbb. — Nem önző, csuk más, — felelt Mr. Brit­ling. — SzeméJyesfbb természetű. — Néha szinte haragszom Teddyre, — szólt az asszony. ~ Mért halt meg, mért hagyott magamra'-' Mr. Britling megértően bólintott —- Én uem haragszom. Csak keservesen fáj, hogy megszakadt valami, anijnek a fej­lődését figyelni akartam, amig élek. Nem tu­dom, milyen viszony van máshol apa és fiu közt, de én Hugh csodálója voltam. Szépsé­geket és finomságokat láttam benne, amiket más taláu észrvs sem vett. Nyugodt fiu volt. j Néha szinte esetlennek látszott. Pedig kecses volt és Unom. A lelke érzékeny, hajlékony. A szelleme gyors és fogékony. Nem apai elfogultság szól belőlem. Tények ezek, csak más nem ügyelte. Már néhány napos csecsemő korúban ís felkapta u fejét minden uj hangra. Első percétől i'ogva olyan volt, mint egy Aeol­háría- Es a haja , amikor megszületett... már akkor szép haja vqlt., olyan volt, mint a finom pihe egy madár mellén Élénken em­lékszem rá, most meg arra is, mennyire sze­rettem végigsimítani rajta az ujjaimmal. Olyan volt, mint a selyem. Még két éves sem \olt, amikor már buszélt., egész mondatokat. Finom füle volt, csodálatos. Szerette a liosszn szavakat. Hirtelen dőszöklek könnyei és zokogva foly­tatta: — Es ez a finom, gyönyörű szerkezet, ez az ücje, fiatal élet, ez az agy, amely olyan volt, mint a damaszkuszi acélpenge — ott maradt a sárban összetörve, eltiporva! — Nem aljarom azt állítani, hogy ember­fölötti lény volt. Gyakran haragudtam rá, korholtam, csalódtam benne. Sok gyengéje volt, de Ismertem valamennyit és annál job­ban szerettem. Épen azért Milyen okos volt, olyan furcsán okos... mély és eredeti. Ötletes, hóbortos:, drága szeszélyei voltok, néha le­szidtam, de magamban mosolyogtam., kis híjjá hogy meg nem dicsértem, amiért rossz fát telt a tűzre.. — A pajtása, Park, aki vele vott a fronton is, megírta, hogy történt. A lőrésen keresztül találta el a golyó. Átment a szemén, be az agyába., egy véres rongy lett a feje., egy pillanat alatt vége volt. tizennyolc év sze­relme és gondja egy pillanat alatt! — Mennyit foglalkoztam tele! Csak maga az Írás-olvasás... magam tanítottam, mert a kisasszonya korlátolt. volt. Képzelt nő volt, metódikus, de nem volt benne lélek, inspiráció. Kieszeltein mindenféle módszert, .hogy gyor­san megtanulja az ábécét De nem volt rá szükség. Előre kitaláltam, amire tanítani akar­tam. A szelleme olyan gyors volt, mint valami fürge kis állat szökkenése. — És elpusztult és ott maradt a porban, mint egy eldobott töltény-hüvely­Nem tudott tovább beszélni. Csuklás iöly­togatta. Kezébe temette a fejét és dideregve kuporgott a fűben. A haja összekuszálódott. A bajuszának néhány szála és az arcának egy darabja kiduzzadt a keze alól és szánalmas külsejét még nyomorúságosabbá tette. A nagy atlasz lecsúszott a hóna alól a földre. így ültek sokáig szótlanul, ugyanegy fájdalom súlya alatt görnyedezve. De uagy vigaszt nyújtót­BRTEUQMhl 982-85 tak egymásnak, az első megkönnyebbülést az­óta, hogy lesújtott rájuk a szörnyű csapás.^ IX. : Mr. Britling volt az, aki megtörte a csétf-1 óét. És amikor levette a kezét az arcáról és megszólalt, Letty szinte kővé dermedt a csodálkozástól, olyan furcsa és váratlan volt-; az, amit Mr. Britling mondott. — Az albán kérdést csak ugy lehelne meg­oldani, — szólt Mr. Britling és merően fel­nézett az égre, — hogy apró köztársaságokat kell létesíteni Albánia területén a svájci kan-j tonok mintájára. Minden más megoldás Isten ellen való vétek volna. Teljesen mellékes, hogy mit Ígértünk Itáliának, vagy Szerbiának. Po­litikailag egészen uj alapokra kell fektetni -a világot Legfőbb ideje, hogy végre ész és igazság uralkodjék a földön. A bakaresti szer­ződés rossz. Érvénytelenítendő. Bármit csi­nál is a német-vérü bolgár király, az egész bolgár népet egy uralom alatt kell egyesíteni. Ez jár nekik, ha mi nyerjük meg a háborút és több nem jár nekik akkor sem, ha ők győznek., Letty nem hitt a füleinek. — Ennyi drága véráldozat után nem marad-1 hat gonoszság és kegyetlenség a főidón, — folytatta Mr. Britling. Azután a nemzetközi politikái kérdések fontosságát fejtegette. Min­' den embernek, akár férfi, álcár nő, foglalkozni kell ezekkel a problémákkal. — Nincs többé életbiztonság a földön, nincs többé boldogság, nincs remény szebb jövőre, amig a háborúk okait ki nem küszöböljük. Véget kell vetnünk a királyok őrültségének és hiúságának. Minden nép maga kormányozza önmagát különben sohasem szűnik meg az elnyomás. Semmitéle népet nem kormányoz­hat idegen, aki nem ismeri a nyelvüket nem osztja a hitüket, a lelkesedésüket, az ízlésü­ket az előítéleteiket. Idegen járom — ez az a szörnyű fo-ostobaság, amely elvette Teddy, Hug és millió más fiatalember életét. Hittel és bátorsággal változtatni lehet rajta. A földön heverő atlaszra mutatott (Folyt. fcőv.X üiit^pol e osztály SCHATZ M* FIA! Kölcsey u. 4. Telefon S—18. >730 Legfinomabb angol és skol szövetek és bélésáruk dus raktára. 'estemun termelő axövetleesete ÄÄ W3T sxobaiestési, másolást hutor­fényexést. cimfesiési és aranyozási. Aloplivo 1S83. WLJISiTS Telefon. 430. Szeged« Kossuth Lajos sugárút 5, ÍJgEiíKSS Koporsó é» gyószkocs! gyártás ^ Használt és u| kocsik eladása a telepen Szegeden, Párl»l körút 3©- sz. - Telefon 12-94. ERTCSITCS! Van szerencsém a t. vevőközönség és jóakaróim szíves tudomására hozni, hogv PavHovitS Rezső umak a helybeli piacon Kelemen ucca tl. sst. alatti két évtizeden keresztül közbecsölésben tenállott üzletét átvettem és jelenlegi üzletemet dúsan felszereli raktárral és divatujdonségokkal oda helyeztem át. Amidőn biztosítom ez igen L vevőközönséget pontos és szolid kiszolgálásomról bérem további szíves támogatásukat. Tabáf

Next

/
Thumbnails
Contents