Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-14 / 61. szám

szerkeutetég : Deák Ferenc Teleion: 13- 33. - Kiadóhivatal, akönyvldr 6* legylroda: Aradi S. Telelőn: ЭОО. ^ Nyomda: LBw КЛРОТ ucce 19. Telefon: 10—34.« »«»«»> Szerda, 1928 Március 14 ® О © 1У. ÉVFOLYAM 61. SZAM MAKÓ: Szerke*zt6»ég es klodóhlvalali l'rl ucca ö. Telefon: 131. IzAm.« »«»«я HÓDMEZÖVASARHELV : Szerkesztőség e« kiadóhivatal: AndróMy ucca 25. Telefon: 49- szám. « >» «< » « » « » нЯ Elűflzetesl Ara navonla 3-ZO vidéken es a fövArosban З-ОО, KUUnidöa Ö-4U pengő. Egyes szdra lb -vasár- es Ünnepnap 24 tlliev A zárszámadások margólára A város múlt évi zárszámadásai most hcJrfiltek a nyilvánosság elé. Lesz még alkalmunk arra, hogy »számviteli« szempontból foglalkozzunk ezekkel a számadásokkal. Most csak arra szeretnénk ráterelni a figyelmet: mennyire megváltozott a költségvetésnek B a zárszámadásnak jelentősége a törvényhatósági eleiben. Amikor még érintetlen volt az önkormányzati jog s eleven s mindenki által tisztelt, véírfett és oltalmazott volt az önkormányzat szelleme, akkor a maga csorbítatlan teljességében a költségvetésben nyilatkozott meg leghatásosabban a városi polgárság önrendelkezési joga. A városfejlesztés programja a 0 költségvetésbe volt beleépítve, a költségvetés gondoskodott jövedelmek fundálásáról a nagy tervek, bátrabb koncepciók megvalósítására, a költségvetés volt a menetrend, ami a város fejlődésének menetét megszabta. Az önadózlüiás mértékét és módját is a költségvetés állapította meg Ma már ez a korszak a törvényhatóságok torténeimének részévé vált. Az önkormányzati 'jog éppenugy a mnlt ragyogó emlékei közé larlozik, mint a törvényhatóságok nemzeti ellenállásának kora. Gyönyörű, díszmagyar ru) ;iba öltöztethetjük az önkormányzat emlékeit. A törvényhatósági élet volt iskolája a magyar közéletnek, itt nemesedett meg a közszellem, Itt érett meg a politikai iskolázottság, inr>'-:5 indultak ki az ország legnagyobb politikusainak a nemzeti pantheonba ivelő pályái. Ma már csak zárszámadások szürke tételei jelzik ezt a ragyogó multat, mint muzeumi frófeumokra ragasztott cédulák a régi dicsőséget. Mivé jelentéktelenedtek el ezek a zárszámadások? Valamikor azt jelentették, hogy a lőrvényha'öság akarata hogyan valósult meg, mi lett az elhatározásból, mi maradt az aktákban s mi zöldült ki az élet mezején azokból a gondolatokból, melyekkel a várossal való törődés telitette meg a határozatokat. Egek a zárszámadások ma már ugy hatnak, mint ¡az ártatlansági bizonylatok«. A tüzkárosult ártatlansági bizonylattal köteles igazolni a biztosító társaság előtt, hogy a tüz okozásában nem vétkes. A törvényhatósági tisztviselők zár* számadással igazolják, hogy hűségesen sáfárkodtak a kezükre és lelkiismeretükre bizott vagyonnal. 11 ven bizonyításra pedig nincs szükség. Nem annak bizonyítását várjuk tőlük, akiket a polgárság • bizalma ruházott fel az intézkedés hatalmával, gyönyörűségével és felelősségével, hogy egyetlen fillér nem gurult el homályos sarokba, hanem egyszer már azt kellene bizonyilaniok, hogy nem a maguk, de a polgárság akaratát szolgálják. »A falu népe nem arra való, hogy közigazgassák«, — mondotta szerencsésen megformulázott mondottal a közokattásügyi miniszter, ám a város népe sem arra való, hogy a polgári ellenőrzés vasimacskájától elszakadt, a polgári önrendelkezési jog fölé nőtt, öncélúvá vált adminisztráció érejtesse vele szemben hatalmát, élje ki játékos kedvét, sütkérezzen a felelőtlenség szabados érzésének piciin airejéfcen s élje li korlátozás nélkül játékos kedvteléseit. A városi polgárság is többet érdemelne, mint amennyit választott, saját maga által választott tisztviselői nyújtanák neki) a városi polgráságot több jog illeti meg, mint amennyit közalkalmazottai meghagynak számára. Egyfelől a centralisztikus berendezkedés teljességére törekvő kormányhatalom, másfelől a felelőtlenség és korlátlanság teljességére törekvő adminisztráció, — e kettős frontális támadása kőzött omlik összie rommá a polgári j önigazgatásnak maradéka. Ma a törvényhatósági tőrvényre még ugy tekintünk, mint az önkormányzati jog kódekszére, a polgári önigazgatás raagna charta-jára. Mikor pedig ezt a tőrvényt alkották, akkor a magyar politikai élet legtündöklőbb nagyságai, — Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Beöthy Ákos, Grünwald Béla, Mocsáry Lajos, Bartha Miklós — harcoltak ellene, mert a magyar nemzeti élet, a magyar nemzeti társadalom életérdekeit féltették tőle. Ha látjuk, hogyan narcoltak ellene megalkotása idején s ha arra gondolunk, hogyan ragaszkodunk hozzá mai agóniájában, be kell látnunk, milyen határtalanul szerény, milyen példátlanul kisigényű lett ez a nemzedék a polgári jogok terén S még ez яг j aszkéta-szerénység sem jut kielégüléshez, még ennek a szerzetei igénytelenségnek is лап oka a fukarság miatt panaszkodni. Forgatjuk a zárszámadások lapjait s elmélázunk a múlton. Csak ugy hat ma már a város zárszámadása, mint üzleteredmény-mérleg. össze tudjuk vetni a kiadásokat a bevételekkel, de nem láthatjuk már benne a polgári akarat érvényesülésének mértékét. De talán már nincs is akarata a polgárságnak, nincs is talán már, ami érvényesülhetne. Világrekordkisérleí, vacjy Egy angol pilóta kísérlete Atlanti Óceán (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Inckliff angol pilóta ma reggel a cromvelli repülőtérről hosszabb távrepülésre indult, hogy megdöntse Riszticsék távolsági és időtartam rekordját. A gép 3000 mérföldre elegendő benzint vitt magával. Londonban olyan hirek keringtek, hogy Inckliff üz At'anli Óceánt akarja átrepülni. A gép valóban nyugati irányban tünt el, azonban az ir tengerpartról estig sehol sem látták a gépet. (Buaapestl tudósítónk telefonjelentése.) Párisből jelentik: Cousines francia repülő két hét múlva öt másik repülővel, vagy utassal megkísérli az Atlanti óceán átrepülését. Az e célra fémből készült repülőgép már ieliese« készen van. Egymillió köbméter viz... (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: Los angelesi jelentések szerint a San Francis melletti gátszakadás oka az elmúlt éjszakán észlelt földrengés volt, amely meglazította a völgyet elzáró védőgát alapépítményeit. A beomlott gáton keresztül körülbelül egymillió köbméter víz zudult a Santa Clara völgyére. Az óriási víztömeg szörnyű pusztítást vitt véghez. A telefon- és távir^ősszekötbetés megszakadt, a vasúti forgalom szünetel. A viz magassága helyenkint a 1íméteres magasságot is elérte és több várost elöntött. A katasztrófa halálos áldozatainak száma többszáz. _ _ , Balthazér pQspök: „a numerus dausus nem való a törvénytárba" Érdekes felszólalás a felsőház numerus dausus vitájában Magyarország a liberális szellemet nem mellőzheti Budapest, március 13. A numerus dausus módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta szerdán a felsőház. Az ülésen nagyszámban jelentek meg a felsőházi tagok, mert az elterjedt hirek szerint a numerus clausus vitájában több érdekes felszólalás várható. így a többek között fel fog szólalni Ldw Immánuel is. Zsúfolt ház előtt nyitotta meg az ülést Wlassics Gyula, 3ki anunciádójában megemlékezett a kormányzó nyolcéves működéséről. Az elnök beszédét állva hallgatta végig a felsőház. Ezután megkezdődött n numerus dausus vitája. Az első szónok Mátray Rudolf, a székesfehérvári főgimnázium igazgatója. \zza! kezdte beszédét: — Viták folynak arról, vájjon a zsidóság faj-e vagy felekezet. Erről a vitáról nem óhajtok beszélni. A törvénynek, amelyet alkotunk, a nemzet egyetemét kell szolgálnia és a nemzet egyetemes boldogulására kell irányulnia. Ez a törvény lelkiismeretlenségnek tartja a fölös diplomák kiadását. Van-e joga az államnak a tanszabadságot, diplomaszerzést korlátozni. Vélekedésem szerint a szabadság a tudományos kutatás és a munka területén elengedhetetlen, (filénk mozgás a felsőházban.) Az a törvény, amely vallások szerint osztja tf jogot, nem lehet helyes törvény. Én az cvaugélium prindpiumába szeretném beolvasztani valamennyi lelket. Ha tehát valaki hitsorsosa» jobban szereli másuknál, nem szolgálja a konszolidációt. Viszont ha a numerus clausus megszűnik az egyetemeken, akkor meg kell szűnnie a gazdasági életben is. Általános figyelem közepette emelkedik fel most helyéről a vita második szónoka: Baltazár Dezső. Amikor megszólal, vele szemben, a túloldalon ülő három katolikus püspök, Glattfelder, Hannauer és Shvoy arca is csupa figyelem lesz. — Bármilyen ridegeu hangzik is — kezdi beszédét Baltazár ptfepök -, kétségtelen, hogy az állam léttörvényének első szakasza: a maga érdeke. Az államok haladásának és egyúttal egyfttt«