Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

IVÉLMAGYAROKSZAG 1928 március là. rődve a pénzügyi, a gazdasági helyzettel, nem törődve a külföld nevetésével, odakiáltaná a világnak, hogy szaporodni akar. Zsúfolásig be tölte né azt az egész területet fajával, amelyei a régi határok ölelnek körűi, hogy megmutassa. bizonyítsa jogát az élethez. Erre kellene gondolnia minden családnak. Magyarország fehér sziget, a fehér gondolat szigete, fehér lovon jött ide be Árpád is és azóta ezen n földön a vérpiros akaraterő uralkodik. A TESz egyik hivatása az is, hogy nevelje a jövő generációt, hogy a jövő generáció kiegyensúlyozottságának ne fogadja el a mai, kiegyensúlyozatlan állapotokat. Ugy kell lennie, ahogy volt, de nem ugy, ahogy most vau. A TESz: egy fáklya, a magyar fájdalom fáklyája, mert mi fájdalmat akarunk okozni, s TESz a fájdalom és a magyar akarás szövetsége. József Ferenc beszéde után, amelyet nagy tapssal fogadott a közönség, Ballá István ny. tan fel ügy dő, a TESz szegedi fiókjának titkára olvasta fel terjedelmes titkári jelentését a szegedi csoport működéséről. Ez a jelentés felölne mindazokat az eseményeket, amelyek hat-nyolc esztendeje történtek a kurzus szegedi frontján. Megtudta belőle a közönség, hogy a szegedi TESz hányszor követelte a kormánytól és a törvényhozástól a baloldali sajtó megrendszabálifozását. hogy a kormány még mindig nem gondoskodik a hadiözvegyek és hadiárvák helyzetének javításáról és hogy a keresztény gondolatot Szegeden milyen mély veszteség érte l ábos Endre elhunytával. A titkári .jelentés felolvasása után - \ isméi József Ferenc «melkedett szólásra: « — Egy dolgot elfelejtettem az előbb — mondotta kedves közvetlenséggel —, nemcsak • magam, hanem az atyám nevében is jöttem. (A közönség felállva tapsol) Az atyám szintén el akart jönni ide, ahová annyira szeret jönni, mert együtt küzdött a Doberdón a szegedi katonákkal, de hirtelen betegsége megakadályozta, nem jöhetett De lelkemben elhoztam e* ő ölelését k Balló titkár indítványára ezután kimondotta a vándorgyűlés, hogy táviratilag üdvözli a kormányzót, Rothermere lordot, gróf Apponyi Albertet (Apponyi nevének emlitésére szűnni nem akaró taps viharzott föl), Bethlen miniszterelnököt és Klebelsberg kultussninjsztert, valamint József főherceget Szórtsey József tartott ezuULu beszédet. Kijelenteti«, hogy a gyászos jelennek maguk a magyarok az okai, mert tétlenül nézték, hogy a nyugati gondolat nevében hogyan dob csóvát a kozmopolitizmus az ezeréves magyar múltba. A mai torzsalkodás 1918 októberének gyászos emlékét idézi őszébe. Nem kiván egyelőre fegyverrel harcba szállni a régi határokért, mert hiszen nemcsak az ország területét csonkították meg, hanem fegyveres erejét is, de ha kell, ha másként nem lehet, az erőszak fegyverét is alkalmazni kell. Az uj Magyarországot csakis a magyarság erejére lehet felépíteni, nem pedig idegen szimpátiákra. Ha a rothadás csiráinak el taposása reakció, akkor reakciósnak kell lenni. Bele kell nevelni a katonás káíelességérzeiet a jövő generációba és ha ez militarizxnust jelent, akkor militaristának kelI lenni. Küzdeni kell a magyarság régi hegemóniájának visszaszerzéséért és ha ez imperializmus. akkor imperialistánál kell lenni. Végül kijelenti, hogy a magyar szentháromság rendületlenül az Isten, a király és a baza szentháromsága. Altenbargh Gyula Bethlen miniszterelnök debreceni beszédére hivatkozva külpolitikáról beszél Kijelenti, hogy Magyarországon ezelőtt senkise értékelte a külpolitikát. A kényszerítő helyzet ma megtanította a magyarságot, hogy felfigyeljen a külpolitikai kérdésekre is. Utalva Briand genfi kijelentésére, kijelenti, hogy Magyarország nem lehet bizalommal a Népszövetség iránt, amely csak szép formát biztosit minden erőszak számára. De azért Magyarországnak mégsem szabad kilépnie a Népszövetségből, mert ott is emberek vannak, akiket esetleg meg tehet győzni arról, hogy az ország elszakított részei méllatlan kezekbe kerültek. — Éppen ezért keresnünk kell azoknak a barátságát, akik tehetnek értünk valamit. Ha azonban elkövetkezik az az idő, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy békés eszközökkel nem érhetünk célt, akkor a magyar ököllel vivjnk vissza az országot. Vitéz Mándoky Sándor ezredes-lelkész szólalt fel ezután és a sajtóról beszélt. Felhívta a szegedieket a TESz lapjának támogatására. Végül Szontágh Tamás megköszönte a város vendégszeretetét és elmondotta, hogy Rothermere lord háromszázezer pengőt küldött a TESz-nek a magyar menekültek között való szétosztásra. Harmincezer kérvény érkezett a TESz-hez és nagy munkát okozott a kérvények felülbírálása és elintézése. A közönség befejezésül a Himnuszt énekelte el. Délután négy órai kezdettel az egyetemi hallgatók a volt állami főgimnázium tornatermében lornaünnepélyt rendeztek József Ferenc tiszteletére, utána öt órakor a szegedi tűzoltóság mutatott be érdekes gyakorlatokat a tűzoltólaktanya udvarán. Este a sxln fyásbetik díszelőadást rendeztek, amelyet diszes külsőségek kereteztek. A TESz helybeli és Szegedre látogató idegen tagjain kivül a város honoratorai is megjelentek frakkban, szmokingban, diszes atillákban, a hölgyeken nagyestélyi ruhák i'litterei csillogtak, ékszerek ragyogtak, A látcsöveknek akadt nézni valójuk bőven a női társadalom szépei között. A »Theatre parrée« levegőjében zajlott le a műsor, amely bár tarkaságot igért vezérraotivumában, a rendszerben, egyöntetű hangulatot igyekezett megtartani. Az első számot, Fichtner Sándor Magyar ábrándját dr. Tóth Imre beszéd* követte. A TESz célját ismertette, majd dr. Hajnal Tstván lépett a színpadra, aki Szabados mély poezistól áthatott költeményét, a Tiszát szavalta el sok páthosszal. Szorád Ferenc énekelt egy operaáriát sok tetszéstől kisérve, a zongoránál Mátray Ernő ült. A szólószámok után a színház előadta a Bizánc második felvonását, amelyben különösen Főidényi aratott szép sikert mint Konstantin császár, de karakterisztikus rajzát adta a zsoldás katonának Farkas Endre is, Herceget, Jávort ós Pártos Klárit sokszor hívta a közönség a kárpit elé. Szünetben a főherceg meglátogatta páholyában dr. Aigner Károlynét, Somogyi Szilveszternét és Back Bernátnét. A műsor utolsó száma a János vitéz második felvonása volt. Kacsoh Pongrác elévülhetetlen bübáju muzsikája melengette a sziveket és elröppent az egyik páholyból a dalok lágy hangja mellett óvatosan egy asszonyi sóhaj, — Bakonyi Kálmánnak a szöveg átdolgozójának szólt. Ezt a daljátékot a tehetségek ereje tartja meg az utókornak. Nem is maradt hatás nélkül a felelevenítése. Patkós Irma mint francia királykisasszony szépen énekelte a bájos melódiákat, Páger rövid jelenetének — mint Bagó művészi veretet adott, nyíltszíni tapssal jutalmazták érte, Tolnay szép szál János vitéze, Herczeg öreg királya nagyon tetszett a közönségnek. József Ferenc és a TESz vezérei kedden reggel a gyorssal utaznak el Szegedről. Vasárnap este óta szüntelenül havazik (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelenük: Tegnap este óta Romániában újra szigorú tél van. Bukarestben vasárnap este óta szüntelenül havazik. Madridból 11, a többi tartományokból 8—10 fokos hideget Jelentenek. Bukarestben 7 fok hideget mutatott hétfőn regael a hőmérő. Párlsból Jelentik: Franciaország számot, vidékén az időjárás hirtelen télire fordult. Sok helyen, különösen a Bretagneban és Marseille kSrül havazik, Páris környékén ma éjjel —5 fok hideg volt. Egy római miniszteri tisztviselő megölte feleségét, apósát és sógornőjét (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Rómából Jelenlik: Egy előkelő származású római család villájában vasárnap borzalmas családi dráma tőrtént. Az olasz pénzügyminisztérium egyik tisztviselője több tőrszurással megölte aoósát ós életveszélyesen megsebesítette sógornőjét. Amikor letartóztatták, bevallotta, hogy hasonló módon végzett nápolyi lakásukon 23 éves fiatal feleségével, akinek holttestét egy bőröndbe gyömöszölte. A szörnyű gyilkosságok oka a rendőrség feltevése szerint az, hogy a tisztviselő elherdálta a hozományát és emiatt állandó volt a családban a civakodás. Nem lehet kivégezni az apagyilkos Papp Flóriánt öuaapesi, március 12. Körülbelül másfél évvel ezelőtt Papp Flórián lakatossegéd Visegrádon meggyilkolta édesatylát és a bűncselekmény leplezésére felgyuttotta az istállót. A nyomozás kiderítette, hogy Papp Flórián a gyilkosságot anyja lelbufiására követte el. A Kúria Papp Flóriánt halálra ítélte, anyját pedig 15 évi fegyházbüntetésre. A halálra Ítélt védője kegyelmi kérvényt adott be, mely szómbaton érkezeit vlsssa a pestvidéki törvényszékre. A törvényszék ma délelőttre iQzie ki a Jogerős Ítélet kihirdetését, azonban ez alkalommal csak idősb Papp Flóriánná jelent meg. Fia időközben súlyos idegbalban megbeiegeaetl, ugy, hogy a mai tárgyalásra sem tudták előállitani. Védője elmeorvos-szakértő kirendelését kérte, mert a védelem álláspontja szerint Paoo Flórián elmebeteg és igy rajta az esetleg Jogerőre emelkedett halálos Ítéletet nem lehel végrehaitani. Az orvosi vélemény kihirdetése után hirdetik kf n kegyelmi kér> vénv fe'et* hozott dftntíst. i SIMONYI ¿33»; Fényképek NOlerme: Korzó Mozival szemben. 3№ Ora jókarbaníartás havi 50 fillér El»ö szegedi óra lókarbnntarló -iSllnUt MlktzAlh KAImAn ucca O. »ám. 230 NEIGER Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. dlek találkozó helv<