Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

nakl), kivándorolnék ebből az országtól olyan helyre, ahol szabad életet lehet élni. Nagy zaj és ellentmondás a Ház minden oldalán. Az elnök csenget. Goál Gaszton: A magyar cáp ¿lele örökös zaklatásból áll. (Zajos helyeslés a kisgazdapárton.) Az ogősz vonalon a bürokrácia érvényesül, a napidíj- i wirtscha/t és a túlságos centralizációja az admi- | nlsztrációnak. Gaál Gaszton után Csontos Imre szólalt fel, majd Mayer miniszter referált az elhangzott beszédekre. A Iiáz ezután általánosságban elfogadta az állategészségügyi > vaslatot, majd megkezdték a javaslat részletes tárgyalását. Az ülés 2 órakor ért véget * • A périíciigjyi M^oiás^^ eMoc^adía. Sctiragpy és a*. x&épf&léll költségvetéséi Budapest. március 1. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután Kenéz Béla elnöklésével a külügyi lárca költségvetését tárgyalta. A tárca költségvetését a bizottság általánosságban és részleteibtn elfogadta. A biaottság ezután a népjóléti tárca költségvetésérc tért át, amelyet Erőst Sándor előadó ismertetett. Foglalkozott a tisztviselők helyzetével, majd a hadiárvákkal és rokkantakkal. Bíró Pál uem tartja elegendőnek a tárca dotálását. Sőkorópátkai Szabó István a többgyermekes családfentartók kórházi költségeinek az államra hárítását indítványozza és sürgeti az ivóvíz kérdés rendezését. Rubinek István a karitatív hadikőlcsón akcióval, a fertőző betegségek elleni védekezéssel és Oberltanimer Antal az iparostanonc gondozás és a tanoncotthonok kérdését tette szóvá. ' Ezután Vass József miniszter válaszolt a felszólalásokra. A költségvetés tárgyalását a bizottság holnap folytatja. A magyar könyvkiadók a külföldön köttetik be kiadványaikat Budapttt, március 1. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délben folytatta február 28-án félbeszakított ülését. Az ülésen a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg. Graís Gusztáv felszólalásában az úgynevezett keleti Loaerno kérdését tette szóvá, rámutatva arra, hogy a cseh külügyminiszternek ezirányu nyilatkozatai alighanem azt célozzák, hogy békésnek látszó gesztusával Magyarországot ugy tüntesse fel, miirfha az újból és uiból visszautasítaná a baráli kezet. Ezután Peyer Károly szólalt fel, a külkereskedelmi szcrződéiekLvj! összefüggő gazdasági kérdésekkel foglalkozva. Nagyon sok olyan ipari cikk jön be az országba, amelyet itthon is, még pedig kiváló minőségben, gyártanak. Ez a folyton emelkedő behozatal a hazai gyártmányok értékesítésének lehetőségét csökkenti, ami viszont a hazai munkaalkalmat szállítja le s a munkanélküliség fokozódását vonja maga után, pedig ez ellen minden eszközzel védekezni kell. Ezután a könyvkötőiparral foglalkozott. Itt az a helyzet, hogy egyes vállalatok külföldön köttetik 10.000 számra kiadványaikat igy például Jókai, Rákosi Jenő müveit is. Az államnak e téren mindent el kellene követnie, hogy ezek a munkaterek is a magyar munkásoknak jussanak. Pékár Gyula elnök javaslatára a bizottság az ülés folytatását március 2-ára halasztotta. I küzgyiiKs mm köszöni meg sHiniszternek a költségvetési rendeletet Gyorstemstóban tárgyalták végig a tárgysorozatot (A Délmagy orország munkatársától) Igen gyér érdeklődés mellett folytatta a közgyűlés csütörtökön délután a februári tárgysorozat tárpalását. Alig 10—15 városatya tartózkodott a teremben, amikor dr. Aigner Károly főispán megnyitotta a folytatólagos, közgyűlést. A főapán megemlékezett először arról, hogy ma von a kormányzó eekütéto'.éaek nyolcadik évfordulója. Indítványára a közgyűlés felkéri a főispánt, hogy a kormányzót ebből az alkalomból táviratilag üdvözölje. A közgyűlés az indítványt ünnepélyesen felállva szavazta meg Néhány kisebb jelentőségű javaslat elfogadása után a közgyűlés kimondotta, hogy a fogadalmi templom továbbépítésének gyorsítása érdekében ötszázezer pengő kölcsönt vesz fel és ebből a pénzből kiképezteti a templom főhajőját is, ugy, hegy az árvíz ötvenedik évfordulóján már ott tarthassák meg uz ünnepi istentiszteletet. Kijelölte a közgyűlés a káptalan száraara felajánlott négyszáz holdas földterület helvét, még pedig kétszáz holdat a kereseti és a vágó-járásban, kétszázat a Ruzsajárásban. Dr. Dobuy Gyula kívánságára a földadományoZás feltételei közé iktatják azt is, hogy a négy kanonok Közöl legelébb egy rahidfg szegedi legve«. A református egyház kérelmére javasolta a tanács, hogy a közgyűlés az újszeged! missziós imahúz céljára kórt telket ingyen engedje át a reformátusoknak azzal a kötelezettséggel, hogy az egyház rgy éven belül felépiti az imaházat. Dr. Kótfró István elfogadja a tanács javaslatát, do az újszegedi katolikus plébániának átalakítását js szükségesnek tartja. Indítványozza, hogy a vájó* egy éveo belül oldja meg ezt a kérdést Js. A polgár mc*ier válaszol Kószouak Kijelenti, hogp 3x indítvány nincs össze függésben az njszegedi református imaház céljaira kért telekkel, mire Kószó István visszavonja indítványát. A közgyűlés a tanács javaslatát névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta. A tőrvényhatósági bizottság a zeneiskolai tanárok részére havi száz pengő személyi pótlékot szavazott meg a zeneiskolai bizottság javaslatára, mert a Jelenlegi fizetések mellett nem lehet megfelelő zenetanárt kapni a zeneiskolába. De kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a zeneiskola beiratási diját 3.50-ről 5, az évi tandijat pedig 90-ről 100 pengőre emeli fel. Gyors tempóban haladt ezután a tárgyalás előre, öt órakor már az interpellációkra került a sor. Lantos Béla Tömörkény síremléke ügyében jegyzett be interpellációt, mivel azonban nem Jelent meg a közgyűlésen, interpellációját nem tárgyalhatta a közgyűlés. A polgármester azért mégis bejelentette, hogy pénteken »már« versanvtárgyalást tartanak a síremlék elkészítésére. Csonka Gergely a Mátyás-tér rendezése ügyében terjesztett be több pontból álló indítványt. A tanács megígérte, hogy amit lehet, megtesz. A közgyűlés ezt tudomásul is vette. Dr. Fajka Lajos a közgyűlés tárgyalási sorrendjének megváltoztatását indítványozza, ugy, hogy a jövőben az indítványokat és az interpellációkat a tanácsi előterjesztések előtt tárgyalhassa a közgyűlés. A tanács az indítvány elvetését kéri. Fajka Lajos felszólalásában kijelenti, hogy a jelenlegi rendszer a tanács egyeduralmát biztosítja, j mert a napúéud végjén máj csak a tisztviselők I maradnak a teremben, akik minden tanácsi javas' latot megszavaznak. 1928 március % A közgyűlés az indítványt elvetette. Fajka második indítványában üdvözölte üli kívánja a belü^yminiaitort abból az alkalomból, hogy takarékossági« Intette a tanácsol. A tanács ennek az indítványnak is az elvetését javasolja, mert a miniszter csak a kötelességét teljesitette, amiért pedig külön köszönet nem jár. Fajka Lajos kijelenti, hogy a belügyminiszter költségvetési rendeletéért föltétlenül köszönet jár, mert ez a rendelet sok fölösleges kiadási tételt töröl a költségvetésből. Elmondja, hogy a rendelet megállapítása szerint ebben a városban minden polgárra SS pengő esik a városi közteherből és csuk 23 az állami teherből. A belügyminiszter a községi pótadó kulcsát ia leszállította, amiért külön köszönetet érdemel. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a város költségvetését a miniszter mintaszerűnek találta. Nincs jelentősége annak, hogy néhány tételt megváltoztattak. — Fajka bizottsági tag ur az üzemi dijakról ís beszélt. Az fáj neki, hogy Papp Ferencet, aki távoli rokonom, bíztam meg a köztisztasági üzem, a gőzfürdő és az autóbuszüzem vezetésével. Papp Ferenc nagyon arravaló ember, minden arannyá válik kezében. A város érdeke kivánja, hogy az üzemek élén lehetőleg olyanok álljanak, akik rendszeres tisztviselői a városnak. — Nem tudom, hogy a mult választáson kire szavazott a bizottsági tag ur, melyik pártra, de azt tudom, hogy ha most Fajka Lajos indítványára üdvözölnénk a minisztert, ő nevetne rajta • legjobban. Fajka Lajos felszólalt még egyszer & kijelentette, hogy szerinte összeférhetetlen a számvevői állással az üzemvezetés. A közgyűlés nagy többséggel kimondotta, ezután^ hogy nem üdvözli a belügyminisztert. Szigyártó Albert és társainak indítványa következett a főmérnök tanácsi clösdójoga ügyében. A tanács az indítvány elvetését javasolja. Szigyártó Albert felszólalásában kijelenti, hogy ami nagy dolgot alkotott az emberi elme, azt nem a Jogászok, hanem a mérnökök, a technikusok csinálták. A közigazgatásban nagyon sok technikai kérdés merül fel, hogy teljesen Indokolt lenne, ha a város vezetésében helye legyen a technikusnak is. Magyarországon az a vélemény uralkodik, hogy a technikai képzettség nem egyenrangú más képzettséggel. A mérnők necsak megtűrt vendég legyen a tanácsban, hanem teljes jogú tanácstag. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a mérnöki diplomát igen nagy dolognak tartja, de a törvény jelenleg nem nyújt lehetőséget arra, hogy a mérnők tanácsi előadó legyen. A közgyűlés a tanács Javaslatát vonulta el. Az ülés háromnegyed hat órakor ért véget. Az ülés bezárásakor a polgármester meginvitálta a bizottsági tagokat arra az előadásra, amelyet a Kultúrpalotában tartanak a Templom-tér rendezésének problémáiról és az ott kiállított pályamüvekről. (Az előadásokról lapunk más helyén számolunk be.) legszebb kiviíelben, nagy választékban, jutányos árban kaphatók. 69B0R Szfiiiyegirul mm Rosmanm-tialfflía, . > Kárász ucca 8. I szegediek találkozé iieiye tíuaapesi legeiaőrenaü, mai m családi ¡z&liója az 10 SstvánKirály-száHoda VI., Fodmaniczky ucca 8. Mérsékelt árak figyelmes ktszelgdlás, modern berendezés, központi fűtés, meiegvlzszolttáltatds, llfl. Napi tQlJes pensió 8 pengőlöL, A nyugati pályaudvar közelében.