Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-12 / 35. szám
tS28 február 12. DELMAGYAKORSZAG £ Az OFB határozata alapján megkezdődött a kisajátított telkek u| értékmegállapitása (A Délmagyarország munloatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy az Országos FóldbirtokrendezŐ Bíróság nemrégen foglalkozott azzal a felebbezéssel, amelyet a város és az érdekelt magántulajdonosok jelentettek be Vásárhelyi Béla tárgyalóbiró telekérték megállapításai ellen. Az OFB régebbi Ítélete alapján azoknak az ingatlanoknak az értékét, amelyeket az OFB a telekigénylő szegedi közalkalmazottak számára megváltott, Illetve megváltani rendelt, első fokon Vásárhelyi tanácselnök állapította meg gazdasági szakértők véleménye és becslése alapján. Ezeket a megállapításokat az összes érdekeltek, Igy a város is megfelebbezték az OFB-hez, amely a napokban hozta meg döntését és elrendelte az uj szakértői becslést. Az OFB dr. Bándy Ferenc kúriai bírót fis Förster Lajos miniszteri tanácsost, mint az OFB itélőtanácsának tagját bizta meg, hogy építési szakértő alkalmazásával tartson még egy szakértő szemlét a megváltani rendelt ingatlanokon és állapítsa meg azokat az adatokat, amelyek az értékmegállapitásnál figyelembe jöhetnek. Az OFB által elrendelt eljárás most indult meg. Bándy Ferenc, a kiküldött előadó az öszszes érdekeltek hozzájárulásával Tóbiás László műépítészt alkalmazta építési szakértőként. Az OFB a kiküldött bizottság adatai és jelentése alapján fogja elbírálni a felebbezéseket, amelyek Vásárhelyi Béla megállapításai ellen beérkeztek. A bizottság szombaton délután kezdte meg a városháza bizottsági termében működését. A kérdéses telkeket sorra veszi a bizottság áttanulmányozza az elsőfokú értékmegállapitás ellen benyújtott kifogásokat. Ez a munka néhány napig tart, a kiküldöttek azután visszautaznak Budapestre és az OFBnek megteszik jelentésüket, amelynek alapján rövidesen megtörténik majd az aj értékmegállapítás. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI Megbuktam az első elemiben Szerencsémre nagy beteg lettem és hónapokig nem mehettem iskolába. Azonban minden jó dolgot ellensúlyoz az életben valami rossz: betegségem alatt (melynek igen örültem, mert nem kellett iskolába menni) változott a tan-rendszer: kőtelezővé tették az irás és olvasás tanításában a »hangoztató módszert*. Ez abban állott, hogy az »sz« betűre többé nem volt szabad azt mondanunk, hogy MZ«, hanem sziszegnünk kellett »sz—sz—sz«. Mikor betegségemből felépülve ismét elmentem az iskolába, az osztály már messze haladt a tudományokban. A tanító ur felhívott a katedrára, hogy megnézze mennyire maradtam el s a Gönczy-ABC-t elém tartva, rámutatott egy betűre és ezt kérdezte: »Micsoda betű ez?« Gyanutlanul azt mondtam neki: uffl* A következő pillanatban lerepültem a katedráról: a tanító ur suta kezével olyan pofont adott, hogy elrepesztette a dobhártyámat s talán más bajt is okozhatott, vagy csak nagyon megijesztett, — már nem igen tudom, csak arra emlékszem, hogy kocsin vittek haza s egy ideig megint feküdtem. Az öreganyám azt mondogatta azután, hogy »a gyerek félrebeszél«. De az apám megnyugtatta: »az a gyerek mindig félrebeszél!« Az iskola év végen — megbuktam. A' minap a szegedi Somogyi-könyvtárban ellenőriztem kissé a memóriámat: »A szeged-felsővárosi községi elemi népiskola fi- és leánytanulóinak érdemsorozata« cimü füzet elárulná, még ha tagadnám is, hogy az I. B. osztályban az 1880—81. tanév végén a »haladok« közé soroltak. Az »olvasók« felső osztályba léphettek, a »haladók <-at osztályismétlésre utasították. Szorgalmam elismeréséül azonban »jeles« tanjegyet kaptam, ami ebben a vonatkozásban annyit jelentett, hogy »szorgalmas, de szellemi képességei gyengék és fejletlenek«. Miután kedves szüleimnek az volt a nézete, hogy az osztályozás igazságos, elhatározták, hogy kísérletet tesznek: nem lehetne-e szellemi képességeimet kissé gyorsabb tempóban fejleszteni? XIL Javító vizsgám az első elemiben Bezdán tanító ur 1881 május havában már kidőlt a munkából, ágybanfekvő beteg lett és hamarosan meg is halt. Helyettese gyanánt egy igen fiatal tanitó, Csikós Gyula vette át az osztályt. Az iskola értesitője erről ugyan nem emlékezik meg, de én emlékezem reá, mert reám nézve igen jelentős esemény volt, hogy olyan tanitó kezébe kerültem, aki már sokkal ritkábban vert bennünket. E mellett a tény mellett semmi jelentőséget nem tulajdonítottam annak, hogy Csikós tanitó ur is osztályismétlésre utasított, mert én, mint jó fiu, szüleimnek, környezetemnek és iskolámnak könnyen elhitettem, hogy szellemi képességeim túlságosan csekélyek az ő igényeiknek kielégítéséhez. Fontosabb volt rám nézve az, hogy sokat olvashattam: Jókai könyveit olvasgattam már hat éves koromban s az Egyetértés- 1, a Füstölő-1 s a Szegeden megjelent Jó Barát cimü ifjúsági lapot. Valahol a Retekutcán tul lakott egy Egedi nevű fiu, aki kőműves inasnak készült, de mivel még fiatal volt, egyelőre a Szegedi Napló kihordója és árusítója lett; ezzel a fiúval igen barátkoztam azzal az önző célzattal, hogy időnkint olvashassam a Naplót, mely igényeimet sokkal jobban kielégítette, mint a nagy Egyetértés. írni is elég csinosan tudtam már s erre való való tekintettel katonásdi játékainkban mindig én irtam össze a csapat névsorát s én fogalmaztam a kémeink által küldött hadi üzeneteket. Szüleim azonban ismereteim gyors kibővítését szükségesnek tartották s az 1881. évi szünidőre, Csikós tanitó ur tanácsára, beadtak »privátára«. Ez a nyári priváta abban állott, hogy az iskola igazgatója, Tóth Károly ur, minden privátás fiu szüleitől kapott egy forintot s julius elsejétől augusztus végéig ezért a pénzért reggel nyolctól tizenegyig és délután kettőtől B ELVA R OSI MO ZI Február 12-én, vasírnap Csah 16 éven fcIfflUeknek / Ha én szerettek, jól vigyázz! Frospcr Mérimée novellája 12 felvonásban Főszereplők Cirxen _____ unióres Del Illó Eseamilló — — — — Viktor Mc. Longleon Don Jósé — - — — — üorí Alvaradó sst mege^i: yox Híradó. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor, vasárnap 3, 5, T és 9 órakor. KORZO MOZI Február 12 in, vasárnap A felfér ördögök Dráma a sivatagban 8 felvonásban. Főszereplő: Richárd Barlhelmes. — Ezt megelőzi Finom uri ház. Vígjáték 6 fe vonásban Főszereplő: Cfaester Koklln. Előadások kezdete (ál 5, léi 7 és fél 9, vasár- és ünnepnip fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. s/zros&ü*$t£Mfm> MAiHASfö* négyig, csütörtök és vasárnap kivételével, tanított bennünket az ifjabb Tóth Károly ur, az igazgató urnák körülbelül 16—17 éves fia, ki akkoriban elsőéves »képezdés« volt. A pedagógiai segédeszközök között persze ő sem tudta nélkülözni a pálcát, annál kevésbbé, mert mind a négy osztályból voltak privátás tanulói s a nagyobbak, például Konstantinovics, aki a negyediket már elvégezte és fűszeres inas akart lenni, továbbá Mihályfi szabónak a fia, Palotás Fausztin honvédtisztnek az öccse és mások, igen rosszak voltak. Engem az a kitüntetés ért, hogy noha én voltam a legkisebb, én lettem a »vigyázó«. Ezt a szép hivatalt becsületesen láttam el: reggel már félnyolckor, délután már félkettőkor a katedrán álltam s a »Rosszak« és »Jók« névsoroszlopába igazságosan irtam fel a táblára mindenkit, meg nem feledkezve arról, hogy aki időközben megváltoztatja viselkedését, annak a nevét le kell törölni, még mielőtt a tanitó ur megérkezik. Bár az egész osztály demokratikusan ellenőrizhette eljárásom pártatlanságát, az utolsó napi tanítás után haza menet a nagy fiuk ugy megvertek már ott helyben, az iskola kertjében, hogy nemcsak az arcom volt csupa vér, hanem a ruhám is. Én tehát már hét éves koromban megtauultam, hogy az ilyesmire el kell készülve lennie nanak, aki közhivatalt visel, még akkor is, ha oly becsületes és pártatlan, mint az ark| angyal. A »javító vizsga« egyre közeledő napjától azonban annál jobban remegtem, minél gyakrabban hallottam otthon ilyen biztatásokat: »Nézd meg Somogyi Szilvesztert, az egy korcsmárosHszűrszabónak a fia, az Osztrovszkyutca és a Pusztaszeri-utca sarkán van a házuk, — annak jelese van a negyedikben! Nézd meg azt a Bunford Gyulát, annak meg kitűnője van a negyedikben, pedig szegény asszonynak a fia, — mindaketten fölmennek a gimnáziumba, de ur is lesz ám belőlük!« Az igazat megvallva, a legcsekélyebb ambicíó sem volt bennem, hogy én is ur legyek és amikor szeptember első vasárnapján délelőtt felvittek a javitó vizsgára, meg voltam róla győződve, hogy teljesen kidobott pénz az a két forint negyven krajcár vizsgadíj, melyen az igazgató ur, a tanitó ur és a hitoktató ur fog osztozni. A vizsga igen rövid ideig tartott. A' tisztelendő ur nem jelent meg. írásbeli feladatom az volt, hogy a táblára fel kellett irnom krétával, hogy mi a nevem és hol lakom ? y>Szabó László, Vásárhelyi-sugárut 57., Szeged«. Számtanból egy feladatot kaptam: írd fel a táblára: 80, ird alá: 20, — add össze!« Megcsináltam s eredmény helyes volt: 100. Azonban ma már persze tudom, hogy a feladat helytelen volt: az első elemiben nem szabad a tanítónak három számjegyű példával operálni. Miután a vizsgát sikeresen letettem, másnap már beírtak a II. elemibe. Ennek egyáltalán nem őrültem, mert az iskolától változatlanul irtóztam. Valósággal lenéztem azokat a nagy terméskő-kockákat, melyekből az iskola felépült, amikor még templom volt s amelyekről már századokkal előbb lehullott a vakolat. Tréfából sokszor biztattak SZÉCHÉNYI MOZI Ml. Február 12 én, vasárnap A wadon királya. Vadnyugati Wrténet 7 felvonásban. Főszereplői Jaclc Bolt. Azonkívül: A párisi frusJca Vigláték 8 fe;vonatban. Főszereplő Norma S&earer. Előadások kezdete: 7TTT órakor.