Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-11 / 34. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG mi 1928 február fíg naanmanni W SCHNITZLEM regénye hétfőtől szerdáig csak felnőiteknek a belvárosi Mosiban• Piroska Jánost jogeresen 15 napi fogházra Ítélték (A Délmagyarország munkatársától) Az ítélőtábla Orosz-tanácsa pénteken tárgyalta harmadfokon Piroska János rágalmazási pőrét, amelyet dr. Tóth István csongrádi polgármester indított ellene. A vád szerint Piroska János Tóth j polgármesterről azt állította, hogy a vörös uralom alatt Pápán vörösparancsnok volt és ott túszokat szedett össze. A kommün után a kisembereket mind felelősségre vonták és csak ő bujt ki a felelősségrevonás elől, nyilván azért, mert rokona i a váci püspöknek. I Az érdekes rágalmazási pőrt először a csongrádi járásbíróság tárgyalta, amely pénzbüntetésre ítélte Piroskát, aki azonban felebbezést jelentett be az ítélet ellen. A szegedi törvényszék felebbezési tanácsa a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat 15 napi fogházra itélte. Az ítélet ellen emelt semmiségi panaszokat pénteken tárgyalta végső fokon a tábla és a bejelentett semmiségi panaszokat elutasította. A törvényszék 15 napos fogházbüntetése így Jogerős. Jogi kavarodás a várost ffisnénaifk megszüntetett tanácstagsáp körül Négy évvé! ezelőtt takarékosságból és az elfárás egyszerűsítése kedvéért bízta meg a tanács a főmérnököt a műszaki ügyek elfiadásával (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a város tanácsa legutóbb hatálytalanított egy olyan tanácsi határozatot, amely négy esztendővel ezelőtt, pontosan 1924 március tizenharmadikán lépett éleibe és amelynek meghozatala szoros • összefüggésben volt a szanálási és létszámcsökkentési szándékokkal. 1921 márciusában a tanács kimondotta, hogy megszünteti az V. tanácsi ügyosztályt, amelynek hatáskörébe a katonai és az építési ügyek tartoztak. A katonai ügyek intézését az előljárósági ügyosztályra bízták, az építési ügyeket pedig közvetlenül a mérnöki hivatalra. így vált Betzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője a tanács előadójává, akinek szavazati joga ugyan nem volt a tanácsban, de a szakmájába tartozó ügyeket szavazati jog nélkül iá előadhatta. Nemrégen az egyik városatya, aki valamiért nagyon neheztel a mérnöki hivatalra, különösen annak vezetőjére és haragjában minden alkalmat megragad, hogy a közgyűlést mérnöki dolgokkal foglalkoztassa, kisütötte, hogy ez az állapot törvénytelen, mert a törvény érteiméten a tanácsnak a mérnöki hivatal vezetője nem lehet sem tpgja, sem előadója. A tanács a közgyűlésen magára vállalta ennek az ügynek az elintézését és azóta megállapította, hogy mégis igaza volt annak, aki haragszik a mérnökökre, mert sem a törvény, sem a szervezeti szabályrendelet nem ruházza fel előadói jogokkal a mérnöki hivatal vezetőjét. A tanács ezen az alapon hatálytalanította az 192b. évi határozatot és kimondotta, hogy a jövőben a mérnök nem referálhat a tanácsüléseken, hanem az építési ügyek előadása a második tanácsi ügyosztály hatáskörébe tartozik. A tanács határozata különösen mérnöki körökben keltett nagy feltűnést, mert a mérnökök, joggal, vagy jog nélkül, ebben a határozatban ismét annak a jogászi antipátiának a megnyilatkozását látták, amely a mérnöki munka, a mérnöki diploma iránt jogászi körökben természetes és megszokott érzés. Igen valószínűnek látszik, hogy a tanács határozatát a közgyűlés több műszaki tagja is megKPÁROK fi'ágsierta Ismert legtöbb „Olirltopp", „Lucifer", Amerlcón", „Steyer" stb. egyedüli árusitóia. Gyári árak! GYERMEKKOCSIK nagy választékban, lego csébb áron részletfizetésre Is. 454 műszerész Szeged, E Csekonics ucca felebbezi és magasabb fórumokra bízza a kérdés eldöntését. A fölebbezési szándékot erősen támogatja az 1924-es tanácsi határozat indokolása is. Ezt a határozatot még boldogult Balogh Károly fogalmazta meg, akinek kétségtelenül igen nagy érzéke volt a közigazgatás túlkomplikált és indokolatlanul hosszadalmas ügykezelésének megreformálása iránt. Az 1924 máreiusában hozott tanácsi határozat szerint a régi előadói rendszer megváltoztatására azért volt szükség, mert ez a régi rendszer az építési ügyek közigazgatási intézésében igen nagy késedelmeket, igen fölösleges munkatöbbletet idézett elő. A régi rend szerint az építési ügyek az ötödik tanácsi ügyosztályhoz tartoztak. Az ötödik tanácsi ügyosztály minden egyes építési ügyet kiadott véleményezés és javaslattétel végett külön nyomtatott előadói íven a mérnöki hivatalnak. A mérnöki hivatal a maga szakvéleményét és javaslatát egy másik nyomtatott előadói ívre vezette rá és azt a megfelelő iktatások és szerelési ceremóniák után visszaküldte a tanácsi ügyosztályhoz, amely a mérnöki szakvélemény alapján azután elkészítette saját javaslatát és igy terjesztette a tanács elé az ügyet. Ezen a torturán a legjelentéktelenebb kéményjavitási ügy is keresztül ment. »Ennek a felesleges munkának az elkerülése, az eljárás egyszerűsítése és a kezelés olcsóbbá tétele érdekében — mondja a tanács négy év előtti határozata — a város tanácsa ugy intézkedik, hogy addig is, amíg a készülő uj közigazgatási törvény alapján (mert hát ez a törvény már akkor is készült és akkor is minden héten várták a megszületését, éppen ugy, mint manapság) a város megszervezheti uj, műszaki ügyosztályát, az építési ügyeket a mérnöki hivatal közvetlenül, a közbeeső ötödik tanácsi ügyosztály teljes kikapcsolásával intézze el és az építési ügyek előadója a mérnöki hivatal vezetője legyen a tanácsban.« így egy tanácsi ügyosztály teljesen teherment esül, az építési ügyek intézése gyorsabbá és egyszerűbbé válik, kevesebb papír pazarlódik el, tehát a város ugy munkaerőben, mint a dologi kiadások terén megtakarítást érhet el. Ez a tanácsi határozat minden tekintetben megfelelt a szanálási rendelet szellemének és az érdekelt nagyközönség körében is általános tetszést keltett. Senkinek, sohasem jutott eszébe, hogy ez az uj rendszer ellenkezne, vagy sértené az érvényben lévő jogszabályokat, mint ahogy a valóságban nem is sérti, mert a város jogászokból összeállított tanácsa tévesen értelmezte a törvény rendelkezéseit, amikor ezt a határozatot megsemmisítette. A városi tanács hatáskörét szabályozó 1S86. évi törvény XXI. paragrafusa ellenkezőleg éppen azt mondja ki, hogy a tanács üléseire köteles meghívni V ' város szakközegét is, ~ ha fontosabb műszaki kérdések fordulnak eW a tanácsülés napirendjén. Ez a törvénysza* kasz, amely szószerint belekerült a város szerf vezeti szabályrendeletébe, kétségtelenül tör«i vényes alapot adott a Balogh Károly-féle, k<Jf-| lönben is csak provizórikus határozatnak,1' Alig van ugyanis olyan ülése a tanácsnak, «1 melyen ne kerülne szóba fontosabb műszaki kérdés. A szervezeti szabályrendelet ezenktij vül még azt is kimondja, hogy szakkérdésed tárgyalása alkalmával a tanácsülésekre meghívandó és ott * tanácskozási joggal bir a saját szak- májába vágó ügyekben a főmérnök és a főszámvevő. Ez a két paragrafus, mind a kettő törvény," vagy törvényerejű szabály, teljes mértékben törvényessé tette a tanács négy év előtti prak* tikus határozatát. Mert a határozat praktikus-; sága kétségbevonhatatlan. A tanács teljes jogú tagjai kivétel nélkül jogászok. Egy jogászokból álló testület a legnagyobb jóindulat mellett sem hozhat műszaki kérdésekben megnyug*' tató határozatokat. Ezért van szükség a müV szaki ügyosztály megszervezésére, mert ebu"! ben az esetben a műszaki tanácsnok, aki remélhetőleg nem jogász, hanem mérnökember,' lesz, nemcsak tanácskozási joggal vehet majd részt az üléseken, hanem szavazati joggal isJ Addig is azonban a közönség érdeke, hogy a most hatálytalanított egyszerűbb rendszer to-jl vábbra is érvényben maradjon és ezért igeni valószínű, hogy az illetékes felsőbb hatóságok megváltoztatják a tanács mostani határozatát1 1NCSI a Royal-Orfeum tagja a legszebb magyar és nádatokat énekeli ff. hó 11., 12-én. KUhSgés, rekedlség, hurut ellen bevált szer a 27 M&ramaros! Havasi Thea kapható Gergely Jenő Szent Rókus gyógyszertárában, dobozonként 70 [flltr. legszebb helyén, minden komforttal ellátott 4 szobás urilakás átadó- Bővebbet tí. u. 3—5 óráig 8-47 telefonon. 529