Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-11 / 34. szám

330 Krantz Pálhoz: Ne mondd meg neki, hogy Stephan fenn van a kamrában. Tartsd vissza őt az ebédlőben, mig Stephan elmegy. Én azután besiettem a kamrába Stephanhoz. Hans igy szólt hozzám: - Feleségül foglak venni. Hiszen mi már tulajdonképpen férj és feleség vagyunk. Az elnök: önök ketten a kis kamrában maradtak, miután Rattiné nem adta meg az engedélyt leányának, hogy Elinor maguknál tölthesse az éjszakát. Akkor aztán Stephant vitte fel a szobájába? Hildegard (alig hallható hangon): Igen. Az elnök: És mikor igy magukra maradtak, Stephan nem erőszakoskodott? Hildegard: Csókolóztunk... aztán tovább »lenlünk. Az elnök: Emlékezett az előző éjszakán történtekre, araikor hűséget esküdött Krantz Pálnak? Hildegard: Én nem esküdtem neki hűséget Csak felmentem hozzá és meleg takarót vittem neki, hogy ne fázzék és megcsókoltam. Az elnök: És már másnap éjjel magához hivatta Stephant, egyedül maradt vele éjszakára. Nem érzett semmi lelkifurdalást? Nem háborította fel a gondolat, hogy Krantz is ott van, akivel megelőző éjjel együtt volt és most Stephanhoz megy vissza? Nem volt ez kinos magának? Hildegard (hosszas szünet után, halkan, szégyenkezve): De igen. Mikor idáig jutott a kihallgatás, Seheller Hildegard sírásra fakadt. Az elnök csendesítette és intett neki, hogy üljön le. Most szót kért a védőügyvéd s jelentette, hogy egy levelet kapott egy kávéháztulajdonostól, aki megírja neki, hogy Seheller Hildegard egy nappal a tárgyalás előtt, tehát szerdán este az ő tánchelyiségében táncolt és ohjan botrányosan viselkedett, hogy ki kellett fit utasítania a kávéházból. \ leány ezutáu a gyilkosságról kezd beszélni. — A fürdőszobába mentem — mondja — és közben dördültek cl a lövések. Ugy emlékszem, mintha háromszor lőttek volna. A lövések zajára berohantam a hálószobába és ott találtam a földön hörögve bátyámat\ Günthert. Mellette Krantz térdepelt. Günther rettenetesen hörgött, mire Krantzra kiáltottam: — Te gyilkos! — Krantz erre azt mondta, hogy nem ő ölte meg Günthert, hanem öngyilkos leli. Néhány pillanat múlva megpillantottam Stephan holttestét is a sztekrény mögött. Rettenetesen megijedtem, orvost és rendőrt akartam hivni, de Krantz lebeszélt és azt mondotta, hogy no hívjak, mert olyan a látszat, mintha ő lőtte volna le Günthert és Stephant és kijeJentette, hogy öngyilkos lesz, ha orvost és rendőrt hívok. Erre magamhoz vettem a revolvert és megpróbáltam Krantzzal együtt Güntho r sebét bekötni. Később azután jött az orvos. Ennyit tudok és ezen felül semmit, — fejezte be vallomását Seheller Hilda. Jl délutáni tárgyaláson a Scheller-család házi orvosát hallgatták ki, aki kijelentette, hogy a kritikus éjszaka után néhány hétre megvizsgálta Hildát és érintetlennek találta. A szakértők és a bíróság között ezután hosszú vita indult meg. A tanura a kérdések pergőtüzét zúdítják. Az elnök megkérdezi Seheller Hildát, hogy Günther iszákos volt-e, mire a leány azt feleli, hogy nem ivott, de a kritikus nap reggelén alaposan becsípett. A tárgyalás további folyamán Kraniz tanárai! hallgatták ki, akik Krantzot igen tehetséges, okos fiúnak mondották. Wcisz rendőrfőnökhelyeiles kihallgatása során elmondotta, hogy ő hallgatta ki Krantzot, majd Seheller Hildát. Vallomásuk nem egyezett, mire újból behívta Hildái, aki mosolyogva jött be a szobába. A rendőrfőnők ezt DÉlOTAGYAKORSZAG gFEIM —W. .VHHUIIJWUIHfl^ HfEII »»«¡WWBTO érthetetlennek találta, hiszen egy nappal voltak csak a gyilkosság ulán. A tanácsos azt kérdezte a leánytól hogy mit csinált egész nap, mire azt felelte Hilda, hogy az egész éjszakát átaludta. Amikor rászólt, hogy miért komédiázik és elébe tárta Krantz vallomását összeesett, majd összeszedve magát azt mondotta, hogy minden ugy történt, ahogy előbb elmondotta. Erre a rendőrtanácsos behivatta Budapest, február 10. A képviselőház mai ülése azzal kezdődött, hogy az ülést fel kellett függeszteni, mert tan ács kozó képtelen volt. Amikor az után Várnai Dániel kezd beszélni, de első szavai elvesznek a lármában, mert több közbeszólás hal. latszik. Pakots József hangosan kiabálja: Wagner Károlyt lefogták! Obsidio Sigetiaaa! Az uj Zrínyiász! Elnök rácsenget Pakotsra és csendre inti. Pakots József: Fel vagyok háborodva a szabad választás miatti Várnai Dániel: A kormány módositó ajánlatában benne van az elismerés, hogy Magyarországon igenis korlátozták a tanszabadságot nemcsak fent a főiskolákon, de lent az elemi iskolákban is. A kormány bevallotta azt is, hogy elsősorban külföldi nyomásra határozta el magát a módosításra. Értesítették különböző külföldi fórumok a kormányt, hogy a törvény a külföldi relációkban zavarólag hat. De a kormány csak látszólag engedett. Nagy csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy a tőrvény módosítása javulást hoz. Sándor Pál feláll helyéről, széttárja karjait és ugy mutat a jobboldal felé, ahol mindössze két képviselő ül: — Ez a magyar parlament! Várnai Dániel: A numerus clausus törvény csak a zsidóirtást ért« el és pedig a legszélesebb mértékben. Az ellenforradalom gyűlölködő szelleme, amely ezt a törvényt megalkotta, meg lehet vele elégedve. A célt, a zsidóirtást és az egyetemekről való távoltartást elérték. Ezt a célt szolgálja azonban a kormány most beterjesztett módositó javaslata Is. Az izraelita lakosság ne reméljen sokat ettől a módosítástól. Hiszen maga a kultuszminiszter kijelentette, hogy a zsidóság javára a módosítás semmi különös eltolódást nem jelent. Klebelsberg Kvnó gróf kultuszminiszter (étével igent int. Várnát Dániel határozati javaslatot terjeszt be, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy az 1920. évi XXV. törvénycikk megszüntetéséről haladéktalanul javaslatot nyújtson be. Ezután Baracs Marcél áll fel szólásra: Az egyedüli döntő kérdés most az, hogy a magyar zsidóság felekezetként, vagy pedig mint faj és nemzetiség tagozódik-e a nemzet törzsében? Minthogy törvényeink szerint a zsidóság felekezet és nem faj, ezért a numerus clausus törvény parancsa nem Is volt a zsidókra vonatkoztatható. A magyar közjog szerint a zsidó magyar honosok kizárólag mint felekezet jöhetnek számításba. A bíróság is többször kimondta, hogy a zsidóság felekezet és nem faj vagy nemzetiség. A törvény végrehajtása tehát beleüifcözött közjogunkba. Ez a törvény lett egyik ürügye az utódállamoknak a kisebbségek sanyargatására, a külföldi frutturnemzetekben pedig a numerus clausus törvénye miatt nem tud megerősödni s magyar revíziós gondolat. Ezzel a törvényjavaslattal nem (og változni a helyzet, mert ami eddig jogtalan volt, az a törvényesség látszatával fog hirni ezután is. Tessék nyíltan bejelenteni, hogy mi antiszemita kormány vagyunk. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Tiltakoznom kell az ellen, hogy három kultuszminiszter törvénytelenséget követett volna el. Mikor a uul^eras clausus törvényét hozták, ve.lt az in1928 február 14. Krantzot. Hilda azonnal rárontott: — Mit hazudtál itt össze-vissza ennek a: upnak! — kiáltott rá. A rendőrtanácsos után Viering asszonyt a berlini rendőrség tanácsosát hallgatták ki, aki szintén arról tett vallomást, hogy Hilda mi-, lyen nyugodtan és elfogultság nélkül viselkedett első vallomásánál. A pör tárgyalását szombaton folytatják. tenció, hogy a zsidóság faj, tehát az uj törvényij az 1920. XXV. parlamentáris utón megváltoztat»' hatta az előbbi törvényt. Felkiállások a baloldilon: Olvassa el a kúriai döntvényeket. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Azote»! nak nincs törvényalkotó erejük. Tiltakoznom кеП azon megállapítás ellen, hogy a kormány antiszemita kormány volna. Kéthly Anna: Az izraelita felekezet nem tőle« rancíát, hanem a törvényben biztosított jogot követel. Deák és Kossuth biztosan nem ugy értelmezték a jogegyenlőséget, hogy azon alkudozni lehessen. A módosilás komolytalan. Ezt maga a;, miniszter állapította meg azzal, hogy csak tized«', százalékos eltolódások lesznek. A törvény minden* esetre megmarad antiszemitának. A sérelmek to«; vábbra is a szegény zsidók sérelmei lesznek,] A gazdag zsidók eddig is megtalálták a tanulás! módját. Vagy a külföldre mentek tanulni, vagy ki*j keresztelkedve bejutottak az egyetemre. Azt kellene kimondani, hogy nem lehet egyetemi hallgató az, aki a római jogot fokossal akarja be, verni я fejekbe és oki a kereszténységet sorsjegy* akciókkal kamatoztatja, vagy aki a zsidók félelméből akar megélni. Nem bízom az egyetemi tanárok objektivitásában sem. Akik az ébredő pia« kátokat ellenjegyzik, akik zsidóverések alatt ka* talógust olvastatnak, azok nem lehetnek objektívek. -V,* Az ülés 2 órakor ért véget. Sári láiios hmm áSioiata ?j (A Délmagyarország munkatársától} A Détmagya rország pénteki számában megírta^ hogy Sári János Nemestakács-uccai munkás csü-, törtökön éjjel, amint hazafelé igyekezett, a mély árokba belezuhant és megfulladt. A rendőrség megindította a nyomozást és állítólag most az után kutat, hogy Sári nem vételien baleset áldozata, hanem bűnügy áldozata lett. A szerencsétlenül járt munkás felesége elmondotta, hogy férje öt hét óta súlyos beteg volt szerdán este elébe ment a kendergyárba. Útközben betért az egyik kocsmába egy pohár borra. Olyan csekély mennyiségű italt fogyasztott el, hogy, be sem rúghatott és amikor beleesett az árokba^ nem a részegsége miatt nem tudott kimászni, hanem annyira megijedhetett, hogy a sztvbajoe cm" ber szivszéihüdést kapott. Elmondotta még Sáriné, hogy a Nemestakács-uccának ez a rész» annyira sötét, hogy két lépésre sem lehet látni és rövid időközben ez már a harmadik hasonló beleset, A rendőrség folytatja a nyomozást. Sz-ged szab klr. váró» Iskol&nkírUi Népművelési Bizottságának IV. tndo-ányterjesztő előadása a mflvclt közönség számára 1928. évi február 66 12-én. vasárnap <7. e. 11 óraKor a Belvárost Moxtban. A bemutatásra kerülő film Mont Blanc. Az Alpok UrAlya. A kisírd előadást tartja Dr. Firbás Oszlcár állami reáliskolai tanár. Rendes mozi helyárak A tanuló ltjuság 40 filléres kedvezményes eggyel jelenhet meg az előadás <n 9ra jfikarüsaniartisi vállalat MiRsxáíB Káíra/ón ucca 6,« Megnyílt a telefonforgalom. Wémeíor&2ág és Amerika MiS^cSíi (Budapesti tudósítónk telefonjeleiüése.) j első beszélgetés Marx kancellár és Kellő<j| Berlinből jelentik: Ma nyilt meg a telefon- j külügyi államtitkár helyetlese kőzött folyt la. forgalom Németország és Amerika között. Az I As ellenzék faarcai a síuiraerus clausus eltörléséért Baracs Marcel: „Tessék nyiltan kijelenteni, hogy ml antiszemita kormány vagyutnkl"