Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-10 / 33. szám

fZCCED : SierkeMlőíég ; Deák Ferenc Ucca á.. Telefon: 13-33.^Kladdhlvolal, ltillc*0nlc«nvvlár és 'eqvlroda: Aradi ucca 8. Teleton: 306. -- Nyomda: Lttw tlpót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » Péntek, 1928 február 10 « IV. ÉVFOLYAM 33. SZAM MAKÓ : Srerkeíríőtég e» kladóhlvatel < Urt ucca 6. Telefon: 131. izám.« » « » « » KÓSMEZOvASÁRim V : S7crkr»rt«»^> és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 23. Telefon: -49., »ám. « » « » « » « » « » Előfizetési Ára havonta 3-20, vidéken é» a fővárosban 3-00, kUlfSIddn 0-40 pengd. Egyes M6m 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér Filmcenszura Műller Vilmos nagy naptára, Szerkesztette Friebeisz István, Trattner Károly betűivel, E'ernyolcszázötvennyolcban. Körülbelül ez volt a szövege annak a versnek. amelyet a Kossuth-nóta dallamára énekeltek a renitens hazafiak az elnyomatás korszakában. A policá.j semmi rosszat nem találhatott ebben az ártatlan szövegben, amely egyszerű bővített mondatokban azt a közismert tényt konstatálja, hogy létezik egy nagy naptár, amelyet szerkeszt valaki és hogy ezt a nagy naptárt ki is nyomatják és pedig egy bizonyos esztendőben. Ami pedig a vers .dallamát illeti, már abban az időben is tudták a módját annak a műveletnek, amelyet mostanában a magyarországi mozikban alkalmaznak, amidőn a francia forradalmas filmek alkalmával a Marseillaiset énekelő jelenetek alatt a Káka tövén költ a ruca vagy a 'Boci, boci tarka vérforraló és velőtrázó melódiáit intonálják a nagyérdemű közönségnek. Mindez pedig azért jutott eszünkbe, mert éppen mostanában egy olyan filmet is pergetnek a hazai mozgófényképszinházakban, amely a szép és bűnös Manón Lescaut és a könnyelmű, de nemes des Grieux lovag történetét ábrázolja. Prevost abbé híres regénye meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a müveit világ minden tájékán, a destruktív nyugaton és a konstruktív keleten egyaránt és Massenet meg Puccini muzsikája a színpadon csak terjesztette dicsőségét és fokozta kedveltségét. De jött a film és jött a magyar királyi iiimcenzura, vagy hogy a csodába hívják e páratlan iestüleüet, amely a filmből egyszerűen kiradírozta XV. Lajost, a franciák királyát és helyébe előléptette az OrIcaasi herceget. Mert a vásznon XV. Lajos hamis kártyával játszik és ez rette ne Leseti árt az ő elismert tekintélyének. A magyar Iiimcenzura éjjel-nappal éberen és szigorúan őrködik a francia királyok tekintélye fölött és nem engedheti meg magának azt a pazar fényűzést, hogy ezek a különféle Lajosok valami rossz fát tegyenek a tűzre vagy valami meg nem engedett dolgot műveljenek — a filmen. Igenis a filmen, mert a filmen hatalma van a magyar cenzúrának, amelynek, sajnos, ma már nincsen többé hatalma Franciaország történetének elmúlt, századai fölött. Mivel csak igy eshetett meg, hogy ezek a különféle Lajosok pazarlásaikkal, dorbézolásaikkal és kéjelgéseikkel a végső romlásba sodorták országukat és a végső elkeseredés ormára nemzetüket. Amit az élet elhibázott, a/.t hadd javítsa ki a művészet, gondolja a magyar iiimcenzura és amit ő gondol, azt meg is valósítja. Teheti, mert a magyar állam fizeti az adózók filléreiből. Hogy ez olyan komikus és burleszk me gölHásokra vezet, mint amilyen ez a legújabb fiimhistória, azzal ő nem törődik. Mi jól mulatunk a régi rossz idők bolond és buta cenzorain, akik a költők és művészek eszén akartak túljárni. De a mai cenzúra bolondságain és ostobaságain, ha nevetünk is, bizony boszszankodva nevetünk. Talán már mégis más világ van, mint amilyen volt akkor, amikor az osztrák cenzúra nem engedélyezte, hogy a Giuseppe Verdi operájának hőse I. Ferenc francia király legypn év hogy az udvari bolomMií! 'i'ril i'ti-i'-Kfi^ifét;. 1 iolot' igy irla ezt meg Victor Hugó, aki francia költő volt és ifjú korában rojalista. Igy lett akkor I. Ferencből mantuai herceg, ami az Isten kegyelméből való király degradálását jelenti és Tribouletböl Rigoletto, akinek legalább meghagyták a foglalkozását.. Ha ekképpen haladunk tovább, akkor igen gyökeres, hogy ne mondjuk radikális változások és újítások várhatók a történelem szemléltető oktatása körül a világot jelentő lepedőn.. Most ugvis dühöng és tombol nálunk a demokrácia, amelyet ugyan tapintatos és óvatos kormánykörökben legújabban népbarátságnak kereszteltek, de mi azt gondoljuk, hogy. a kuckó mégis csak egy a tíemencével. Nemápkára megérjük, hogy A király esküjét ugy. fogják szavalni, hogy V. László helyett mm az udvari bolondját helyettesitik be a versbe. Milyen szép és milyen jó is lenne az. ha erre gfelénk mindenre és mindenkim olyan nagy. gondot fordítanának az illetékes tényezők, 'mint amilyen gondot fordít a magyar filmóenzura a francia királyok tisztességéra és tekintélyére. És mindezt olyan önzetlenül, olyan érdektelenül, olyan elfogulatlanul és pártatlanul teszi, mert ugyan ki az ördög meri a gyanúnak azzal a halovány árnyékával is illetni e derék, becsületes testületet, hogy valamit vár és akar egy francia királytól, akinek teste már életében oszlásnak indult és aki már régesrégen volt pompás fogás az államférgek gyülekezetének lakomáján, ahogy, egy dán királyfi, azaz pardon, egy angol udvari mulattató mondotta. MMMMMMMMMMMIMMMMM WWnpM« lemondott liszlségéről Az uj sajtófőnök: Szudy Elemér tudóktónk telefonjelentése.') • (Budapesti Politikai körökben régen beszélnek arról, hogy dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár,, aki hosszú évek óta a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, ettől a tisztétől megválik, hogy munkásságát fokozott mértékben fordíthassa az igazságügyi tárca keretén belül kínálkozó teendőkre. Az MTI. ma félhivatalos jelentést közöl, amely beszámol arról, hogy Ángyán Béla lemondása a sajtófőnőkségről megtörtént. Egyúttal közli azt a félhivatalos jelentést is, hogy a miniszterelnök a sajtóosztály vezetésével Szudy Elemért, a sajtófőnök eddigi helyettesét bizta meg. Szudy Elemérben vérbeli ujságirő került a sajtóosztály élére. Aradon volt ujságiró, ahol az Arad és Vidékét hosszú éveken át szerkesztette. A háború alatt ment Budapestre, ahol előadója lett a miniszterelnöki sajtóosztálynak. Kiváló képességeit és munkabírását gyorsan felismerték és már a Friedrich-kormány alatt a sajtófőnök helyettese lett és ezt a szerepet töltötte be Ángyán Béla mellett is. Ebben a minőségben állandó kontaktust tartott fenn a sajtóval és ugy lekötelező előzékenysége, mint a sajtó minden kérdésében abszolút hozzáértése a legteljesebb elismerést vívta ki ugy a sajtó, mint hivatali felettesei részéről. Ennek az elismerésnek honorálása mostani megbízatása. Szudy hivatali elfoglaltsága mellett is módot talált arra, hogy' irodalommal is foglalkozzék. Háborús napló címen jelent meg egy kötete, legutóbb pedig franciaországi utazásairól Trianon után Páris felé cimen irott könyve keltett általános feltűnést Berlin óriási izgalma között kezdték meg a steglitzi dráma tárgyalását A nyolcadikos gyilkos vallomása ulán Scheller Hildái hallgatták ki — Megdöbbentő részlelek a 16 éves koronatanú vallomásában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A berlini esküdtszék eddig még sohasem tapasztalt óriási érdeklődés mellett ma kezdte tárgyalni a steglitzi véres tragédia ügyét. Krantz Pál szerelmes volt Scheller Hitdegard barátjának 16 éves húgába. Agyonlőtte a leány barátját, Johann Stefann pékinast. A villában, ahol a gyilkosság lejátszódott, egy másik holttestet Is találtak, ScfaeJbr Guntherét, akiről ezideig még nem tudták megállapítani, hogy Kraníz lőtte-p le barátját, vagy podtg Scheller Guntiw öngyilkos leli. A bűnügy koronatan uja, Schelter HHdegrad nem jelant meg a tárgyalás kezdetén, csak akkor jött el, amikor tanúvallomására sor került. A bűnpör a 19 éves vádlóit Kihallgatásával kezdődött. Kraniz Pál részletesen elmondotta élete történetét, tanulmányait, későbbi ismerettségeit, barátkozását Hildegard Schellerrel és Günther Schellerrel, majd a véres éjszaka történetét mondotta el. Féltékeny volt Stephanra Hilda miatt és «ikkor határozta el, hogy ha már ö (Krantz) és Günther meghalnak, haljon meg Stjphan és azután Hilda is. A délutáni tárgyaláson felolvasták azt at •gyctlen búcsúlevelet, amely az elégetett levelek közül megmaradt. A levélben Günther bevezető sorai utáu Krantz a következőket írja: »Le fogjuk vonni a végső kon. zekvenciákat; néhány pillanat múlva Scheller Hilda és Stephan kezeink által meghalnak. Ketten, Günther és én, nevetve válunk meg az élettől.: Ezután Krantz tovább folytatta vallomását és a kettős gyilkosság lefolytatását ugy mondotta el, ahogy az a különböző újságcikkekből már ismeretes. Günther elindult hogy megkeresse Stephant., akit Hilda a hálószobában rejtett el. Hamarosan meg is találta, agyonlőtte, majd öngyilkos lett. Altalános feszült-érdeklődés közben kezdték me<} S<r.Reller Hilda l€*f>allaaiásá1.