Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-07 / 30. szám

DÉLMAG YARÖRSZÁG 1928 február 7. Az ifjúság mámora, Ufa-géniusz attrakció aTíaí csütörtök z A b a n. AlegQalt ax öngyilkos cse§ diók. Ax idegen légtóba akart beállni. — Tlxnapi haláltusa után ffétfön Rajnaiban f>alt meg Bo&autek Ottó. (A Délmaggarország munkatársától.') 'X kis lévai diák, aki január utolsó napjainak egyikén a Szeged-állomás rendőrőrszobájában főbelőlle magái, hétfőre virradóra kiszenvedett a közkórházban. Bohautek Oltó — amint ülőlap kiderült — az idegen légióba akart beállni. Ezért szököft meg a lévai gimnáziumból, ahol a félévi bizonyítványába már négy elégtelen kalkulust jegyeztek be szigorú professzorai. A kaland* vágyó kis diák meg sem várta a félévi bizonyítvány kiosztását. A lévai házigazdája részére elküldölt koszipénzt magához vette, ellopta szállásadójának revolverét és nekivágott a nagyvilágnak. A magyar haláron ullevéi nélkül szökött át. Budapest, majd Szeged voli szökésének útiránya. A magyar városokon keresztül könnyen utazhatott. A kis Bohaulek Ottó kifogástalanul beszélt magyarul és így a hatóságok akadályt I nem gördítettek utazása elé. Szegeden azon- . ban váratlan nehézségek gördüllek a meg- I Dolóres Del Rió ragyogó filmje szeppent kis cseh diák további utazása elé. Az állomáson tartózkodó rendőröknek feltűnt gyanús viselkedése és igazoltatták. A kis diák az igazoltatás alkalmával hamis nevet mondott be. A rendőrök bekísérték az állomási rendőrőrszobára, ahol megmotozták. Elszedték iratait s az egyik rendőr hozzáfogott az iratok átvizsgálásához. Ezt az alkalmat használta ki Bohautek Oltó, a 15 éves cseh gimnázista és egy óvatlan pillanatban kirántotta revolverét és főbelStte magát. A golyó halántékát fúrta át Haldokoloa szállították be a közkórházba. Kihallgatni már nem is lehetett többé. Halálos ágyához megérkezett szüleinek minden í felvilágosítást megtagadott arra vonatkozólag, hogy miért követeti el öngyilkosságot. Tíz napig vívódott élet és halál között a közkórházban. Szüleinek karjaiban halt meg a kis cseh diák, aki gyerekfővel az idegen légióba akart beállani s ez „ismeretlen tartomány" vándora Je!l. Ha ifi siere!!®!?, jé! vigyázz!!! (Carmen) csütörtöktől a Belvárosiban. 99 S^iileillt. aidot fizet 99 és meglial magyar lc.eresRed3.cl A Szegedi Kereskedők SzSvefségének n-apyíairaácsi Illése. — Kedvezményes l\iíell a kiskereskedőknek! (A Délmagyar ország munkatársától) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa vasárnap délelőtt tartotta ülését a kereskedelmi és iparkamarában. A nagytanács ülésének programján nem kisebb fontosságú ké-dések szerepeltek, mint a kiskereskedelmi hitel, az egyfázisú forgalmi adó bevezetése és a füszerkereskedők vasárnapi munkaszünete. A nagytanács ülését Varga Mihály elnök nyitotta meg. — A kereskedelem mai áldatlan, szomorú helyzetét mindannyian érezzük — mondotta —, látjuk azt, hogy azzal a rendszerrel, amellyel ma a kereskedelmet kezelik, a kereskedelem lerongyolódik, elszegényedik, boldogulni nem tud. Sok teher nyomja a legális kereskedelmet. Nem tud versenyezni azokkal a szervekkel, amelyek állami támogatásban részesülnek, kevesebb adót fizetnek és igy kedvezőbb helyzetbe' jutnak, mint a magukra hagyatott kereskedők. Látjuk azt is, hogy a rettenetes adók s azoknak kiméletlen behajtása milyen eredményeket szülnek. Kidőlnek a régi jó kereskedők, napról-^apra több a fizetésképtelenség. Keressük a kiutat ebből az áldatlan helyzetből. Azonnal sürgős segiteégre van szükség, A klsken • 'n • oiesá hürlbez kell juttatni és rá kell térni az egvíázisu foríalmi adórendszerre. A nagy tetszessel fogadott elnöki megnyitó után a szövetség ugyvezető-elnoke, Vériéi Miksa emelkedett szólásra és alapos beszédben mutatott annak a szükségességére, hogy a magyar társadalom egyik legértékesebb rétege, a kiskereskedelem milyen válságos órákat él át. — A körülöttünk lévő társadalmi osztályok — fejtette ki — a kormányzat részéről megfelelő segélyben részesülnek. Kedvezményes hilelt kapott a mezőgazdaság, az iparosság hitelakciója is teljes sikerrel kecsegtet; egyes alkalmi csoportok a fogyasztási hitelek egész sorozatát építették ki, csak éppen a kereskedelem áll minden támasz nélkül. Meg kell mozdítani a kormányzat illetékes tényezőjét, hogy a kiskereskedelemnek kedvezményes hitellel siessen a segítségére. — Ezt a segítséget a gyakorlatban ugy gondolom, hogy a koriti<i;iyzal UK^Liclö készpénz összeget bocsásson a kiskereskedelem rendelkezésére a meglévő pénzintézetek utján kamatmentesen, csekély 1—2 százalékos adminisztrációs költség mellett és a szétosztást a kamara végezné el községenkint és szakmánkinti csoportok kölcsönös szavatossága mellett. Indítványozza, hogy enuek a kérdésnek megbeszélésére hívják össze a szakosztályok elnökeit és erről a megmozdulásról az összes társintézményeket értesítsék és csatlakozásra felhívják. Vértes Miksa általános helyesléssel fogadott javaslatát és indítványát a nagytanács egvhangulag elfogadta. Dr. Kertész Béla ismertette ezután >a legantiszociálisabb és legigazságtalanabb adórendszert«, a forgalmi adót. — Minden államban leépítették már ezt az adónemet, csupán nálunk vau még meg. Az igaz, hogy a kulcsot leszállították, mégis azt látjuk, hogy a 2 százalékos kulcs mellett is ugyanannyi a bevétel, mint a 3 százalékosnál volt, holott a kereskedelem forgjlma egyharmadrészére csökkent. Természetes, hogy ennyire redukálódott forgalom mellett éles verseny fejlődött ki, a kereskedő még az önköltségi áron alul is kénytelen eladni portékáját. A forgalmi adó valóságos vagyonadó jellegéi öltötte fel a kiskereskedővel szemben és ennek az lesz a következménye, hogy a kereskedelem el fog pusztulni. — A magyar kereskedelemnek ebben a válságos óráiban csak egyetlen mentőeszköz áll a rendelkezésre: áttérés az egyfázisú forgalmi adóirendszerre (Ugy van, ugy van! Nagy éljenzés és taps.), amely megszünteti a kirovások és behajtások körül tapasztalt visszaéléseket. Közbeszólás: Ez a legfontosabb! (Viharos taDS és éljenzés.) Dr. Kertész Béla a következő határozati javas, latot terjesztette be: — A Szegedi Kereskedők Szövetsége 1928. évi február lió 5. napján megtartott nagytanáKóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. edleK találkogó Helye. 48 csí ülésében tárgyalta az általános forgalmi adó jelenleg érvényes rendszere ellen felmerülő panaszokat és elhatározta, hogy ezen adónem sürgős reformja iránt az ország összes érdekkép« viseleteit egybekapcsoló mozgalmat indít. í A forgalmi adó mai államháztartásunk tévesen felépített rendszerének tengelye. Ez a Iegantiszoüálisabb, legigazságtalanabb adónem ma mindent megbéhitó nyűggel nehezedik gazdasági életünkre. Katasztrofális, hogy a pénzügyi kormányzat legnagyobb jövedelmét éppen attól az adónemtől várja, amely mai alakjában és rendszerében állandósítja az évek óta duló gazdasági és fogyasztási válságot, elsorvasztja az ipar és kereskedelem alanyait, tönkreteszi a magángazdaságokat és ezzel végeredményében önmagát, az adónem hozadékát semmisiti meg. Németország, Ausztria és Csehország hamarosau észrevették, hogy az általános forgalmi adó a magángazdaságok pusztulására vezet s a szanálás eredményes befejezése után gyors ütembea le is építették, illetve a fázisos forgalmi adórendszer életbeléptetésével terheit könnyítették. Nálunk a leépítést a pénzügyi kormányzat lassu ütemben kezdette meg és oly ütemben folytatja, hogy annak eredményeit a mindent elpusztító gazdasági válságban csak igen kevés adóalany fogja már élvezhetni. Egész közgazdasági életünk a kereskedelem megmentésének érdekében a forgalmi adózás terén gyors és eredményes intézkedést sürget, A reform tovább nem halasztható és a megoldás a fázisos forgalmi adó rendszerének életbeléptetése. Ez a megoldás az egyetlen, amely amellett, hogy a kincstár számára az eddigivel azonos bevételt biztosítja, megszabadítja a gazdasági életet eddigi béklyóitól, az adóalanyök százezreit a lerovás zaklatásaitól és "közéletünket a forgalmi adózás körül felburjánzott visszaélésektől. A Szegedi Kereskedők Szövetsége a gazdasági életünk jelen válságos óráiban sürgős kérelemmel fordul a pénzügyi kormáuvzathoz, amelytől a kereskedelem megmentése érdekében gyors intézkedéseket kér. Határozatát az OMKE utján terjeszti fel a pénzügyi kormányzathoz* csatlakozásra felhívja a szegedi kereskedelmi és iparkamarát és hasonló mozgalom megindítása céljából sürgős átirattal fordul az ország összes kereskedelmi érdekképviseleteihez. — Anatol Francé szerint az emberiség történetét három szóban kL lehet fejezni. Az emberek szülelnek, élaek, meghalnak ... A magyar kereskedők születnek, adót fizetnek, meghalnak! Boda Bertalan az igazságtalan átaláuyozást tette szóvá, majd Szegő' Árpád cs Paul Adolf. Solti Pál hozzászólása után Varga Mihály reflektált az elhangzottakra, majd dr. Kertész Béla határozati javaslatát egyhangúan elfogadták. Dr. Landesberg Jenő a füszerkereskedők zár. órájának megállapilására és a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésére vonatkozólag bemutatta a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak átiratát. — Arról van szó — mondotta dr. Landesberg Jenő —, hogy az alkalmazottak az este fél 8 órás záróra bevezetését szeretnék és vasárnap teljes munkaszünetet. Az a vélemény alakult ki, hogy a mai helyzet fentartásával a kereskedelmi alkalmazottaknak meg kellene adui a teljes vasárnapi munkaszünetet. A kereskedő szövetség ezt az ügyet nyílt kérdésnek hagyta, hogy maguk a füszerkereskedők határozzanak abban. Boda Bertalan, Danner János kívánatosnak tartják a munkaszünetet, de olyan formában, hogy minden fűszer- és élelmiszerkereskedőre egyformán kiterjesztessék, mig Solü Pál a munkaszünet bevezetése ellen szólalt fel, mert ha ezt a városokban keresztül is lehat vinni, a falukban nem, mert te. mezőgazdasággal foglalkozó lakosság vasárnap szerzi be leginkább szükségleteit. Több hozzászólás után Varga Mihály eluök azt javasolta, hogy a záróra ügyében rövidesen hívják össze a füszerkereskedőket gyűlésre. A nagytanács ezt a javaslatot elfogadta és a záróra ügyében február 19-re névre szóló meghívókkal fogják összehívni az összes fűszer- és élelmiszerkereskedőket. Végül szóvátették, hogy Papp Ferenc tűzoltófőparancsnok a népjóléti miniszter rendeletére hivatkozással, mentőplakátokat helyeztet el az üzletekben. A szövetség megállapította, hogy ezeknek a plakátoknak a kifüggesztése csak azokban az üzletekben kötelező, amelyekben legalább öt alkalmazott van, ^ Az ülés. ezütáu véget ért, •>