Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-05 / 29. szám
tKM DÉLMAGY ARORSZAG VlláahírU Ganzmotor szegedi vezérképviselete Fonyó Soma villamossági szaküzletében 1121 Szeged, Kölcsey ucca 4. banz-féle villamossági ríwv. íirs. Állandó mótor ralaíár eredeti gyári árakon. Mólorok, dinamók bármely •iiamncmie, erőálviteli és világi'ási berendezések épitése. jjj wt.'uimintm^uwmKammmmmmmmmmmtmmmm: halt már, sőt Olga igen tragikus körülmények között költözött «'1 az élők sorából. Tőlem mindenesetre hálál és kegyeletet érdemel az emlékezetük. Elárulhatom azt is, hogy részben Groszmann Fülöpnek köszönhetem azt, hogy toleráns és liberális gondolkozású ember vagyok. 1881 -bí*n és í882-ben elárasztottak bennünket mindenféle antiszemita nyomtatványokkal. Az Egyetértést járattuk, dc minduntalan kaptunk egy-egy számot Verhovav lapjából a Függetlenség.bői s rendesen küldték a Füstölő cimü antis'-smüa hecc-lapot, bár nem fizettünk rá elő. Mü&v ezeket olvastam, mindig azt gondoltain, hogy »nem igaz, hogy minden zsidó ily:mi, mert nekem a jószivü zsidó befőtteket küldött akkor, amikor az egész Felsővároson valószínűleg csak Groszmaunénak volt belőtt j-, tehát, amit ezek az újságok a zsidók Vrgyicllen lelkületéről irnak, az 'mind hazugság és ostobaság . Különben sem volt nehéz '.lih rálisan gondolkoznom, mert családomban voltak ugyan nagyon vallásos emberek, de tudomásom szerint nem volt senki, aki ne iá legteljesebb és legtisztább demokratikus és '.liberális elveket ne vallotta volna, — ugy fogva fel a liberalizmust, mint ahogyan arról 'én mindig gondolkoztam és ahogyan e kérdésről irtani, mindig egy egyenes vonalban és labszolut következetességgel, akár »zsidó« volt a lap, amelyben írtam, akár »klerikális«. Különben az egyik elnevezést éppenolyan alaptalannak és ostobának tartottam mindig, mint a másikat. ÁVÉ «01 Háromcsillagos keverék a legnemesebb közésemerikai kávéfejlákb'-l összeállítva hozzáértők számára kg P 3 20 'p.d, Klauzál fér Z. tsmmmxa legjobb sajtóiitaj, turé legolcsóbb GlUcknél. r.Od ÍRAIMSTA, ZSÍROS, klgr P. 3- Telet®« 901. 1928 február 5. hmmbwwewwmM—w NéJ&ány adat arról, §ogy S&eg&d városa J&ogyan támogatja ass ijzarí. Szeged földbirtokos város. A 70 ezer holdnyi bérföld rányomta bélyegét a váras politikájára. Nem mondjuk, hogy ez a politika helytelen volt, de Állítjuk, hogy a megváltozott viszonyok között mégis revizió alá kellene venni az eddigi politikát, mert a bérföldek holdja egyáltalán nem szaporodik, mig a város lakossága már régen túlnőtt azokon a kereteken, amelyeket a bérföldpolitika annak idején megszabott. Nem véletlen, hogy Szegednek nincs számottevő gyáripara, amint hogy nem véletlen az sem, hogy Győrnek, Miskolcnak és a dunántuli városoknak van, nem is szólva az elszakított Aradról, Temesvárról és Nagyváradról. Szeged nem istápolta a gyáripart, mig amazok a városok minden alkalmat megragadtak és semmiféle áldozatot nem sokaltak, ha arról volt szó, hogy uj gyárat kapcsoljanak bele városuk közgazdasági életébe. Egyszerre két példával áll módunkban — sajnos — igazolni az elmondottak valódiságát. Az egyikről röviden megemlékeztünk már s ez a Vénusz-cipőgyár ügye a várossal. Emlékezetes, hiszen hosszú huzavona előzte meg, hogy a város megvásárolta a Vénusz-cipőgyár épületét és telkét, mert erre az egyetem építkezésére szükség volt. 700 millió K volt a vételár. Az olcsó vételárat a város azzal refcompenzálta, hogy bérbe adta a gyárnak Mikszáth Kálmán-uccai rozoga házát. Ennek a háznak uccai frontjára a város épített egy kétemeletes modern gyárépületet, de az udvari részt a bérlőnek kellett lebontatni és helyébe modern gépházat, raktárat, irodákat és a munkások részére mosdó, ruhatári és étkező helyiséget építtetni. A szerződés szerint a bérlő az első tíz évre 4800 pengőt tartozik tozik fizetni évenként, a második tíz évre 5600 pengőt. Maróthy Mihály, a Vénusz-cipőgyár tulajdonosa már a szerződés aláírása előtt hangsúlyozta, hogy ő részvénytársaságot akar alapítani és kérte, hogy a szerződés a részvénytársaságra is átruházható legyen. A tiszti főügyész azonban — mint Maróthy mondja — megnyugtatta, hogy ez fölösleges, mert természetes. A Vénusz-gyár — a költségjegyzék szerint — 350 milliót költött a ház udvari részének kiépítésére és rendbehozására, beállított modern gépeket és 160 munkással dolgozik. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy 160 szegedi család kapja onnan mindennapi kenyerét. Miután azonban a Vénusz-gyár készítményei országos viszonylatban is elsőranguak és vetekszenek a drága külföldi gyártmányokkal, annyira elhalmozzák megrendelésekkel, hogy a gyár jelenlegi üzemével nem képes a keresletnek eleget tenni. Gépei ugyan győznék a fokozott munkát és alkalmasak a termelés 100 százalékos fokozására is, de a gyár üzemének fejlesztéséhez a jelenlegi forgótőke kevés. Elérkezett tehát a részvénytársaság megalapításának ideje és Maróthy Ferenc beadványt intézett a tanácshoz, amelyben utal arra, hogy a munkáslétszám 50 százalékkal való fokozása, anyagbeszerzés és forgótőke szaporítása érdekében gyárát részvénytársasággá akarja átalakitini, miért is kéri, hogy a gyár bérleti szerződését a részvénytársaságra átruházhassa. Természetesnek tartotta, hogy a tanács ezt a bejelentést szó nélkül, esetleg örömmel veszi tudomásul, mert hiszen a városra nézve megterhelést nem jelent, ellenben jelent további 80 szegedi családnak kenyeret és jelent a városra-nézve Igen tekintélyes jövedelemtöbbletet. Maróthy azonban tévedett. A tanáes nrm vette tudomásul a bejelentést, illetve közülié MaróChyval, hogy csak abban az esetben veszi azt tudomásul, ha a tavalyi megállapodással szemben a részvénytársaság több házbért fizet és pedig a ÍS00 pengő helyet 5500-:it, az 5800 helyett 6500-at. Hogy elfogadja-e a Vénusz-gyár ezeket a feltételeket, vagy nem, azt nem tudjuk, nem is érdekel bennünket. Kizárólag arra akartunk rámutatni, hogy a városnak nincs érzéke az ipar iránt és hogy garasoskodással képes lenne egy virágzó gyárat fejlődésében megakasztani és inkább semmivé teszi 80 munkáscsalád kereseti lehetőségét, mint hogy; lemondjon évi ezer pengő házbértöbbletről. Az Aslórla harisnyagy&r, illetőleg annak tulajdonosa kérelemmel fordult! a város tanácsához, amelyben épiíési kölcsönt} kért. Tudvalevő, hogy Magyarországcin mindössze 4—5 harisnyagyár van és ezek közül egyet mindem feltűnés és hivatalos támogatás nélkül létesített Popper Dezső és Hegedűs Imre, akik éveken áfc az Ariadné kötszövő gyárnak voltak műszaki veze^ tői. A szegedi harisnyagyár 72 munkással doW gozik ezidőszerint, de be akar rendezkedni a^ jelenleg divatos flórharisnyák gyártására, amelye^ ket ezideig külföldről importállak. Miután rendeléJ. sekkel bőven el van látva, uj gépeket szeretne felállítani a gyár, amelyeknél még 50 munkást foglalkoztatna. De nincs helye és nincs pénze, j A Zászló-ucc.a és Vitéz-ucca sarkán lévő telke-«* nek beépittetlen uccai frontjára kétemeletes gyárat szeretne építeni és ezért kért kölcsönt a várostól^; amelyre természetesen betáblázási jogot adna,1 Pálfy József tanácsnok ki is ment a gyár meg-' tekintésére és a látottakról a legnagyobb elisme«( réssel nyilatkozott, amire azután a tanács a kérés, teljesítése elöl azzal tért ki, hogy nincs rá fedex' zet. íj TELJESEN UJ MŰSOR 4-5 * w FERSBKG! MQKflK. Kezdete színház után. Sehol olcsóbban! Varrógép, kerélcpdr, gramofonok, gyermekkocsik, gumi és szerelékek részletre is. Nagy faviiómUffely l 50 SZANTO SÁNDOR gépraktáxa Kiss Dávidpalota, Kiss ucca. Géphimzéstanitis ingyen. kikerült építőanyagok, u. m.: tégla, cserép, épüleíto, deszka, Elerialtpala, táblás zsindelyfedés, aszfc.1, í$lgyoszlopok, ajtók, ablakok, csatornák stb. a Klszombor melletti Sándormajorban jutányosán beszerezhetők. Értekezés a helvszinen. SM