Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-04 / 28. szám

1928 február 4. DÉLMAGYARORSZÁG Erdélyi Jenőt, Kiss Menyhértet, Nagy Samut és PoiSák Ellát kinevezték iietegpéisztári orvosokká. CA Délmagyarország munkatársától.) Városszerte keltett nagy megdöbbenést annak idején, hogy a Munkásbiztositó Pénztár orvosi karából az átszervezésnél igen képzett és tehetséges orvosok kimaradtak, akik az utóbbi évtizedben legfőbb erősségei voltak a szegedi pénztár orvosi karának. Nyilvánvaló volt mindjárt a kinevezések nyilvánosságra hozása után, hogy az igazságon és a munkásság orvosi ellátásán ejtett nagy csorbát rövidesen ki kell küszöbölni. Megindult a mozgalom, amelynek célja volt, hogy illetékes faktorok minden tekintetben alapos tájékozódást nyerjenek, mert csak igy volt remélhető, hogy a régi gárda erősségei miplőbb visszakerüljenek. Különösen az elmúlt két hétben keltek szárnyra a legkülönbözőbb kombinációk. Hireket terjesztettek hol egyik, hol másik orvos kineveíéséről, mig végre most végleg eldöntötték ezt a kérdést, mely január elseje óta állandóan foglalkoztatja a közvéleményt. A MTI. ugyanis pénteken a következő jelentést adta ki: »Illetékes helyen szerzett információnk szerint a legközelebbi napokban az Országos Munkásbiztositó Pénztár szerződéses orvosaiul a következőket alkalmazzák: t Szegeden: dr. Erdélyi Jenőt, dr. Kiss Menyhértet, dr. Eisner Manóné dr. Pollák Ellát,' dr. Nagy Samut; Hódmezővásárhelyen: dr. Pásztor Imrét; Szentesen: dr. Hulyák Lászlót. A nevezettek kinevezése még nem történt meg, de az erre vonatkozó végleges határozat javaslatát már fölterjesztették.« Ugyancsak pénteken értesités is érkezett a MTI. jelentésében megnevezett orvosokhoz, amely értesiti őket közeli kinevezésükről. A város társadalma egészen biztosan osztatlan örömmel és elégtétellel fogadta ezt a hirt. A szegedi munkásbiztositó orvosi kara pedig ezekkel a kinevezésekkel visszakapta a régi gárda legnevesebb és legkülönb erősségeit. port — mondta a határozat kimondása után a polgármester —, most a város segítségével szerette volna megnyerni. Mi ehez nem nyujthatunk segítséget. A Márer~malom ellen a törvényszék elrendelte a kényszeregyezségi eljárást. Dr. Schwaríz Jőzseí leíl a vagyonfelügyelő. (A Délmagyarország munkatársától.) A' tőrvényszék, miután a hiánypótlás végett viszszaadott kérvényt újra benyújtották, ma délben elrendelte a kényszeregyezségi eljárást a Márer-malom ellen. A törvényszék dr. Schwartz József szegedi ügyvédet rendelte ki a íizotésképte'en malomvállalat vagyonfelügyelőjévé. A vagyonf elügyelőtől nyert értesülésünk szerint a bírósághoz beadott ideiglenes mérleg szerint a vállalat vagyona 396.000 pengő, a mellyel szemben a tartozások összege 514.000 pengőt tesz ki. A korábban szerzett zálogjogok folytán mintegy 162.000 pengő követeléssel külön kielégítésre jogosított hitelező van s igy ez az összeg a vagyonból levonandó lévén, a zálogjoggal nem biztosított hitelezők kielégítésére mintegy 231.000 pengő fedezet mutatkozik. Az 514.000 pengő teherből viszont szintén levonandó a külön kielégítésre jogosított 162.000 pengő s igy mintegy 353.000 pengő hitelezői követelés rendezendő a fedezetül rendelkezésre álló 234.000 pengőből. A legközelebbi napokban a vagyonfelügyelő a kirendelt könyvszakértővel meg fogja a pontos státust állapítani s azokat az okokat is kideríteni, amelyek az adós 'fizetésképtelenségét .előidézték. A vagyonfelügyelő igyekezni fog | minden tőle telhető módon a, malom üzemét j fentartani, mert a malom üzemének megszüntetése a hitelezők rendkívüli károsodását vonná maga után. , A hitelezők követelései február hő 26. napjáig jelentendőlc be a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál, mint az O. H. E. szegedi szervénél s ezen határidőtől számított 30 nap alatt a kamara a bíróságnak bejelenteni tartozik, hogy az egyezség létrejött-e vagy nem. A kamaránál megkisérlendő mágánegyezség határnapjáról valamennyi hitelező értesítést fog kapni. Ha a magánegyezség nem sikerül, az egyezségi tárgyalást a bíróság fogja megtartani áp. rilis hó 19-én. nflNMWWI A sírsiiiclfürclő Rt Sk strand akarta lakoltaíni «kocsmá}át. (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes háborúság támadt, most a tél derekán, egy nyári vállalkozás körül a Szegedi Partfürdő Részvénytársaság és a részvénytársaság fürdőtelepén lévő nyári vendéglő tulajdonosa, Hahn János között. Akik a kemény téli hónapok alatt nem felejtették el a Tiszapart nyári képét, az évek során kialakult szegedi fürdőéletet, azok emlékezhetnek rá, hogy a Szegedi Partfürdő Részvénytársaság által használt partrészleten mintegy két esztendővel ezelőtt aránylag díszes és emeletes gerendaalkotmány emelkedett, a strand büfféje. Két évig nem is volt semmi baj ezzel a parti kocsmával, a télen azonban bizonyos differenciák merültek fel a fürdővállalat igazgatósága és a vendéglős között. A fürdő pört is indított a vendéglős ellen és a bíróságtól keresetében a vendéglős és a gerendavendégiő kiiakollatását kérte azzal az indokolással, hogy az ujszegedi part kérdéses szakaszára a Partfürdő kapott a várostól előbb parthasználati engedélyt. A bíróság a keresetet azonban elutasította, mert az alperes Hahn János is felmutatta a várostól kapott parthasználati engedélyét, amely kétségtelenné tette, hogy joga volt kél évvel ezeíőit felépíteni a strandfürdő parlrészletén vendéglőjét. A strand igazgatósága most beadványt intézett • tanácshoz és olyan hatósági nyilatkozatot kért, amely szerint Hahn János parthasználali engedélye nem a strandfürdő által is használt partrészletre szól. A tanács pénteken foglalkozott ezzel a beadvánnyal. Dr. Pálfy József tanácsnok részletesen ismertette az ügyre vonatkozó aktákat. Felolvasta a közgyűlés 1913. évi határozatát, amellyel kiadta a harminc évre szóló parthasználati engedélyt a Partfürdő Részvénytársaságnak és azt a lanácsi határozatot, amelyben Hahn János kapott parthasználati engedélyt a várostól. A tanácsi határozat szerint Hahn János parthaszná- : lati engedélye nem határozza meg pontosan a ' vendéglő helyét, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a tanács az engedélyt a strand igazgatóságának tudtával és hozzájárulásával adta ki a vendéglősnek ugy, hogy az a vendéglőt a strand partrészletén építtethette fel. — Azt a területet, ahol a vendéglő áll — mondotta a tanácsi vita során a polgármester —, csak vendéglő céljaira használják és használták, az nem fürdő, tehát semmi jogcíme nincs a partfürdőnek arra, hogy a vendéglő eltávolítását kívánja. A város a vendéglősnek adott parthasználati engedélyt semmi esetre sem vonhatja vissza, mert ez a vendéglőst teljesen tönkretenné. A tanács a polgármester javaslata alapján ki is mondotta, hogy a kért nyilatkozatot nem adja ki a strandfürdő igazgatóságának, amely ezt a nyilatkozatot a Hahn János elleni pőrében kívánta felhasználni. — A strand egymagában nem tudta megnyerni a , Összedőlt egy Biáz\ Pesterzsébeten és maga alá temetett két kis gyermeket. Budapest, február 3. A hóolvadás és az utóbbi napok esőzései súlyos szerencsétlenséget okoztak Pesterzsébeten, ahol egy rozoga, régi ház alapjait és falait annyira szétomlasztották, hogy az ma reggel összedőlt. Pesterzsébeten az Erdélyi-ut tizenkét számú ház földszintes régi rozoga épület. A ház Koch Lajos tulajdona. A ház már régen düledező, roskadozó állapotban volt. Ma reggel nyolc óra tájban a ház nagy robajjal összeomlott. A szomszéd házakból riadtan rohantak elő á robbanásszerű, zajra a lakók. Akkorra azonban a ház már jóformán teljesen romokban hevert. Homlokfala ledőlt, tetőzete beomlott, ablakai betörtek és csak az oldalfalak meredtek a levegőbe. Csákányokkal, lapátokkal felszerelve vágtak neki a romok eltakarításának és sikerült is bejutniok abba a szobába, amelyiket Kochék. hálószobának használtak. A hálószobában az egyik ágyon eszméletlenül fekve találták Kochék két kis gyermekét. Rajtuk kivül senki más nem volt a szobában. Csodálatos módon nem szenvedtek súlyos sérüléseket, csupán az ijedtségtől vesztették el eszméletüket. Ezenkívül csak jelentéktelenebb zuzódásokat és sérüléseket okoztak a rájuk zuhant tető» darabok. A két kis gyermek hamarosan visszanyerte esz» méletét. Az idősebb elmondotta, hogy szüleik kora reggel eltávoztak hazulról és kettőn maguk ma« radtak a lakásban. Megindították a vizsgálatot annak kiderítésére, terhel-e valakit felelősség a szerencsétlenségért. Egy szegedkörnyéki uradalom 50 pört indított a bérlők ellen. (A Délmagyarország markatársától.) AJ tavalyi rossz gazdasági esztendő után a szegedi járásbíróságon egyre több bérleti pör kerül tárgyalásra. A pörök kivétel nélkül szomorú fényt vetnek a bérlők anyagi helyzetére. A járásbíróságon az ilyen pörök legnagyobb ré« szét egyik közeli uradalom adja, amely az utóbbi néhány hónap alatt több mint 50 ilyen keresetet nyújtott be a járásbírósághoz. A keresetekből megállapítható, hogy a bérlők összeomlása szinte egy és ugyanazon séma szerint történik. A bérlő a bérleti összeget nem. tudja pontosan megfizetni, halasztást kér, dei az uradalom szigorúan ragaszkodik a szerződési feltételekhez és pöröl. Az elmaradt haszonbér fejében az uradalom végrehajtást vezet a bérletre. A bíróság helyt ad a végrehajtási kérelemnek és zárgondnokot nevez kL A termést lefoglalják, ebből a termésből a bérlő csak annyit kap, amennyi a megélhetéséhez szükséges. A következő gazdasági évben: a bérlő ismét nem tudja fizetni a haszonbért, a bérletet feladja, elszegényedik és egzisztenciája összeomlik. A járásbíróságon lefolytatott ilyen természetű pörök majdnem kivétel nélkül ilyen szomorú eredménnyel végződnek, aminek okát abban látjuk, hogy az uradalmak a legride* gebb üzleti politikával kezelik a bérleteket. és csak a legritkább esetben járnak el méltányosan. Jogászi körökben egyébként sokat beszélnek arról a furcsa és különös helyzetről, hogy; a szegedi járásbíróságon, különösen a büntető osztályon már szeptemberre tűznek ki tárgyalásokat. A hosszú terminus-kitűzések okát illetékesek azzal magyarázzák, hogy a járásbíróságon kevés a biró, akik nem tudják feldolgozni a folyton szaporodó munkát.