Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-29 / 49. szám

1928 február 29. DÉLMAGYARORSZAG »Várhelyi József az embertárs! szerelet, a felekezetek közötti béke főpapja« A tanács határozati javaslata a negyven éve Szegeden működő prelátashoz (A Délmagyarország munkatársától.') Várhelyi József pápai prelátus, akinek köztiszteletben álló személyét hetvenedik születésnapja alkalmából az elmúlt év márciusában páratlanul bensőséges ünneplésben részesítette a város egész társadalma, ebben az évben éri el a negyvenedik én forduló ját annak, hogy tnint római katolikus lelkész Szeged város :szolgálatába állott. A város tanácsa ebből az alkalomból javaslatot terjeszt a közgyűlés elé és javasolja, hogy a közgyűlés intézzen üdvözlő átiratot a város jubiláló főpapjához. A határozati javaslatot, amely a szerdai közgyűlés tárgysorozatának 3. pontja lesz, dr. vitéz Szabó Géza aljegyző, a szabadságon lévő dr. Gaál Endre kulturtanácsnok helyettese készítőt'.e él és terjesztette a keddi ülésen a tanács elé. A határozati javaslat, amelyet a tanács egyhangúlag elfogadott, a következő: »Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága osztatlan lelkesedéssel és bizalommai üdvözli Méltóságos és Főtisztelendő Várhelyi József pápai prelátus, tb. kanonok' esperes-plébános urat, a belvárosi plébánia érdemben gazdag, köztiszteletben álló javadalmasát lelkészi működésének Szegeden eltöltött negyvenedik évfordulója alkalmából, örömének adván kifejezési, hogy a Mindenható a négy évtizedes megszakítatlan munkásság után megengedte, hogy Szeged, az Alföld legnajyobb kato i ;us várcsának l gmagasabb papi állását szellemi és testi erejének csorbítatlan épségében láthatja el. Hegnyugvással állapítja meg a törvényhatósági bizottság, hogy e hossza munkásság alatt mindenkor hü szolgája volt egyházának, törhetetlen hűségű fia a magyar hazának és becsületes, igazlelkü polgára székvárosának. Kiváló papi, hazafiúi és polgári erényeivel Istennek, fölöttes hatóságának és embertársainak tetsző tevékenységével mindenkor mindezek legteljesebb elismerését kiérdemelte. Szeretetteljes kötelességtudó vezetője volt nagyszámú híveinek, de gondos ápolója egyben az embertársai iránti szeretetnek, más felekezetek iránti türel mess égnek s nagy éideme, hogy Szegeden a felekezelek békéje soha csorbulást nem szenvedett. Hathatós és eredményes tevékenységét fejtett ki hitéletének fejlesztése körül, kiváló elődei után elvitázha!atlan érdeme a külterületi, rókusi, ujszegedi és a fogadalmi templomok építésének soha nem csüggedő akaraterővel való támogalása, kizárólagos érdeme a Világháború Hősei emlékének legkifejezőbb és soha el nem évülő megörökítése a Hősök harangjának, Magyarország lengnagyobb harangjának megalkotása. Négy évtizedes munkájának soha nem homályosult, tiszta eredményeit Szeged város története fogja megőrizni. Mindezekért a törvényhatósági bizottság ünnepi hangulatban rokonszevvel és meleg szeretettel tolmácsolja igaz nagyrabecsülését és őszinte tiszteletét és az ég áldását kéri további, egyháza, hazája és városa jóvoltára és haladására irányuló törekvéseihez.* ierzeaiczey miiszaki főtanácsos visszavonta fefebbezését, mert „a polgármester megneheztelt volna" Változatos közgyűlési program - Tömörkény síremlékének Ugye eljutott - a versenytárgyalásig (A Délmagyarország munkatársától) A februári közgyűlés igen változatosnak ígérkezik. 'Valahogy szokatlanul gazdag, helyesebben sok anyag gyűlt össze rá a tanácsi ügyosztályokban. A tárgysorozat annyira hosszú, hogy semmi esetre í>em készülhet el vele egy nap alait a törvényhatósági bizottság. Az indítványok és az interpellációk valóságos zápora hullt a tanácsra. A keddi, előkészítő tanácsülésen a szerdán kezdődő közgyűlésnek csak halvány kontúrjai rajzolódtak ki, de már ezekből a kontúrokból is sok, érdekesnek ígérkező vitára lehet következtetni. A tárgysorozat egyik legérdekesebb pontja kétségtelenül az az indítvány lesz, amelyet dr. Széli Gyula és hat társa nyújtott be a városi főmérnök tanácsi működése ügyében és amelyet a Délmagyarország keddi számában már részletesen ismertettünk. Az indítványozók azt kívánják, hogy a mérnöki hivatal vezetőjének adja meg a jogot a közgyűlés arra, hogy a tanács előtt előadhassa a szakmájába vágó ügyeket. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője pedig megfelebbezte a tanácsnak azt a határozatát, amellyel megfosztotta fit ettől a négy esztendeig gyakorolt jogától. Az indítvány s a felebbezés nagy vitát provokált már az előkészítő tanácsülésen is. Abban a tanács minden egyes tagja egyetértett, hogy a felebbezést vissza kell utasítani,az indítvány fölött pedig napirendre kell térni, mert a tanács csak a jogászok testülete lehet és a vi'ág dűlne össze, ha véletlenül egy műszaki ember bekerülne oda. A vjta csupán a visszautasítás formulája és indokolása körül lángolt. Előszedték a vaskos törvénykönyveket és a szabályrendeleteket, kikeresték belőle azokat a paragrafusokat, amelyeket ugy is lehet magyarázni, hogy a mérnök nem lehet előadó a tanácsban. Közben a polgármester méltatlankodva mondott ítéletet Berzenczey Domokos eljárásáról, aki nem (hajlandó respektálni a tanács határozatát, hanem ' olyan vakmerő, hogy felebbezést jelent be ellene, .Végül is, amikor már hosszura elnyúlt a vita, | a polgármester !s ráunt, mondván: — Vannak fontosabb ügyeink is, semhogy ilyen fikszni-faksznikkal foglalkozhatnánk ennyi ideig! A tanács azután elhatározta, hogy. Berzenczey felebbezését visszautasítja, mert nem tud olyan fórumot, amely a sérelmezett intézkedést felülbírálhatná, az indítvánnyal kapcsolatban pedig arra kéri a közgyűlést, hogy térjen fölötte napirendre, mert a szervezeti szabályrendelet kimondja, hogy előadó csak a tanácsi ügyosztályt vezető tanácstag, vagy helyettese lehet, a főmérnök pedig nem az. — A város megszervezhetne a műszaki tanácsnoki állást — mondotta dr. Tóth Béla főjegyző —, mert egy ujabb törvény módot nyújt erre. A tanács tagjai megbotránkozva néztek a főjegyzőre és sehogysem a¡iarták elhinni, hogy lé tezik ilyen törvény. Amikor aztán a törvény számát is bejelentette a főjegyző, nem beszélt róla többet senki. Az előkészítő tanácsülés vége felé megjelent az ülésen Berzenezev is, néhány szót váltott Pálfy tanácsnokkal, aki egyszer csak bejelentette, hogy Berzenczey visszavonja felebbezését. Az ülés után megkérdeztük a műszaki főtanácsost, hogy mi sarkalta erre az elhatározásra. — Megtudtam, hogy a po'gármester ur neheztel a felebbezés miatt, a felebbezésnek különben is csak elvi jelentősége lett volna, — volt kérdésünkre a rövid, de sokat mondó válasz. Rack Lipót pénzügyi tanácsnoknak is lesz néhány érdekesebb aktája. Bemutatja többek között a közgyűlésnek azt a belügyminiszteri rendeletet, amely az idei költségvetésre érkezett a városhoz. Ezzel a rendelettel van összefüggésben az az indítvány is, amelyet dr. Falka Lajos terjesztett be. Fajka azt indítványozza, hogy a közgyűlés intézzen üdvözlő föliratot Scitovszky Béla belügyminiszterhez, amiért a költségvetés kiadási tételei közül számos fölöslegeset törölt és ezzel takaréKONYAK elsőrendű 32 kosságra intette a város tanácsát. — A kérdéses rendeletet — mondotta Rack tanácsnok — a belügyminiszter nem a város tanácsához, hanem a közönséghez, illetve a közgyűléshez intézte és igy a közgyűlés nem is üdvözölheti a minisztert a figyelmeztetésért. — A belügyminiszter főfelügyelő hatósága a törvényhatóságnak. Amikor revideálja a város költségvetését, hivatali kötelességét teljesíti — mondotta a polgármester —, kötelességteljesitésért pedig nem szokás köszönetet mondani. Fajka indítványa fölött napirendre térünk. — Azt köszönjük talán meg, hogy a miniszter a váras autonómiáját csorbítja, — jegyezte meg Pálfy tanácsnok. Egyházi vonatkozású pontjai is lesznek a tárgysorozatnak. A megyéspüspök kívánságára a tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé a káptalan céljaira megszavazott négyszáz hold föld pontos kijelölése ügyében. A tanács javaslata szerint kétszáz hold a kereszti járáson, kétszáz a Ruzsajáráson jelölendő ki. A föld tulajdonjoga továbbra is a városé marad, a felállítandó káptalan csak a haszonélvezeti jogot kapja meg, de csak akkor, ha tényleg sor kerül a felállítására. 1929-től kezdve két évig a föld jövedelmét a város az egyháznak adományozza a káptalani földek felszerelésének költségeire. A szegedi sejormátus egyház is megkapja azt a telket, amelyet Újszegeden kért a várostól és amelyre imaházat szándékozik építeni. Lantos Béla Tömörkény síremlékének felállításáról interpellál és kérdi a tanácsot, hogy a mult évben hozott közgyűlési határozatot miért nem hajtotta eddig végre. — Ez csakugyan nagy baj — állapította meg a polgármester —, ha egy év alatt nem történt semmi. — De történt — nyugtatta meg a tanácsot dr, vitéz Szabó Géza, a kulturszenátor helyettese —, március másodikára kitűzte a mérnöki hivatal a versenytárgyalási. — Akkor jól van — szólt a polgármester —t csak egy kicsit lassan ment. — A mérnöki hivatalban volt Dr. Tóth Béla főjegyző azt a belügyminiszteri rendeletet terjeszti a közgyűlés elé, amefly a tanyavilág közigazgatásának megjavítása érdekében jelent meg. A rendelet szerint a közgyűlésnek a főispán, illetve a polgármester elnökletével és a tanyákon működő közigazgatási tisztviselőknek a bevonásával tizenöttagu tanyabizottságot kell alakítania. A tanács a kővetkező városatyák megválasztását javasolja: Barmos György, dr. Fajka Lajos, Emgi Antal, dr. Gerle Imre, Juhász Antal, Kiss Ferenc, Kordás József, Korom Mihály, Magyar Péter, ördög Illés, ördög Vince, Papp István, dr. Söreghy Mátyás, Vetró Sándor és Boros József. Fajka Lajosnak ezzel kapcsolatban is van külön Érdekes vita támadt Fajka egy másik indítványa körül. Fajka Lajos ebben azt kívánja, hogy a közgyűlés tárgyalási rendjét változtassák meg és állítsák helyre azt a régi rendszert, amikor az indítványok és az interpellációk a tanácsi előterjesztések előtt kerültek sorra. Most, hogy utoljára kerül rájuk a sor, nagyon visszás rendszer fejlődött ki. A közgyűlés tagjainak nagyrésze meg sem várja a közgyűlés végét és csak a tisztviselők maradnak a teremben, akik a tanács számára egyeduralmat biztosítanak minden felelősségrevonással szemben. A tanács természetesou ennek az indítványnak is az elvetését javasolja azzal az indokolással, hogy 1920. óta él a jelenlegi rendszer és akkor éppen azért vezették be, mert az indítványok és az interpellációk letárgyalása után mindenki hazament, a tanácsi előterjesztések senkit érdekeltek. — A közgyűlés érdemi részét jelenük a tanácsi előterjesztések — mondotta a polgármester —, az indítvány és az interpelláció közel sem olyan fontos a város közigazgatásában, mint a taná<*i előterjesztés. Ezután jelentette be Pálfy tanácsnok, hogy Berzenczey Domokos visszavonta felebbezését, mire á polgármester Berzenczey felé fordulva csendes hangon igy szólt: — Nagyon jól tetted, mert hát én tőlem bizony orrot kaptál volna a közgyűlésen... Ezzel az előkészítő tanácsülés véget is ért.