Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

•Z£6ED: siettcsz*öség: Deäk Ferenc ucco 4. Telefon: l3-33.'KtadóhIvaííű, Köicsönkönyviäi és Jegyiroda: Aradi nica 8. Telefon : 306. ^ Nyomda : LBw L1JJO» ucce l9.Teleíon:16-34.« » « » « » ¡ggmWKBMHWMi Kedd, 1928 február 28 a o o IV. ÉVFOLYAM 4«. SZAM Rai MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatalt Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndtAssy ucca ZS. Telefon: 49 szém. «» «» « » „ a Eiotizetesl ara havonta 3-20 vidéken és a tóvdrosbac 3-6C, .íüUjiu —•——M— -•40 pengő. Egyes szara te. vasár- és Ünnepnap 24 Ullér Szeged polgármestere e hó utolsó napjára különös uevü bizottságot hivott össze a városházán. Ugy hívják: Szegedi Alföldkutaíó !Bizottság. A közönség eddig nem igen hallhatta fl nevéf. hiszen most fog megalakulni. A név maga ugyan eléggé megmagyarázza, micsoda munkát vállal magára ez a bizottság, de azért talán nem lesz felesleges egy-két sorral rávilágítani ennek az alakulásnak nagy jelentőségére. Nemcsak a Mineka' és Mánmögint család okulására, amelyek a legősibb és legelterjedtebb magyar családok és tekintélyes számmal vannak képviselve a körtöltésen kivül és belül. hanem azok kedvéért is. akik nem ösztön! fi1, hanem gazdasági nyomoruságaink látószögéből néznek kelletlenül, részvétlenül, vagy idegesen minden kulturális erőfeszítést. Azokra gondolunk, akik a balatoni biológiai intézetet piócafüstöldének aposztrofálták még a parlamentben is, ami bizonnyal elismerésre méltó dokumentuma volt annak, hogy milyen kiköszörült elméjű férfiakkal képviselteti ma£át az ország a maga házában. Lehet, hogy lesznek, akik az alföldkutató szándékot is i azzal a keterü tréfával fogadják, hogy a Bud .János impériuma alá tartozó jeles tudósok éppen elé* kutatást végezlek már az Alföldön, nincs már itt szükség nagy apparátussal dolgozó ujabb kutakodásra. Ebben a keserű tréfában akkora igazság van. hogy az a legsúlyosabb érv a tervezett alakulás szükségessége mellett. A nagy magyar Alföldet a múltban csak adószedés és kalonaszedés lekinletbeu tanulmányozták, igaz, hogy e tekintetben nagyon mélyreható és körültekintő alapossággal. De a magyar tudományosság térképén a nagy magyar Alföld mindmáig olyan fehér folt. amilyen régebben az Afrika-térképeken éktelenkedett, jelezvén az emberevő népek ismeretleu tartományai . Nem mondjuk, az Alföld tudorrányos rejtelmeinek is akadt egy-egy Mungo Parkja és egy-egy expedicióvezető divingstoue-ja. Találkozott egy-két vakmerő vidéki tanár, 'aki magára hagyva, senkitől nem segítve belemerészkedett a közönyösség homok-sivatagába és van egy-két, sőt talán három-négy vidéki múzeum. amely vállalkozott az uttörésre és magára vette azt a munkát, amelynek a magyaiélet egyetlen tudományos centrumában, Budapesten nem akadt ura-gazdája, — nemhogy pénzbeli segilője, de még erkölcsi támogatója se igen. A magyar tudományos élet legfőbb irányitói küldték az ifjú tudósokat akropoliszi ásatásokra, jávai tanulmányutakra, zűrjének és lappok felfedezésére, ami mind hasznos és szükséges dolog volt, de sohase volt pénz az alföldi homok és az alföldi paraszt múltjának, jelenének, testi-lelki struktúrájának tanulmányozására, ami pedig szintén elég közelről érdekli a magyarságot. Nagy, fejlett, gazdag tudományos irodalmunk van nekünk, csak éppen a legmagyarabb magyar terület, az Alföld felülete van tele kérdőjelekkel és hiányjelekkel. Se nyelve, se néprajza, se történeti és természeti alakulása ma sincs szervesen és rendszeresen feldolgozva az Alföldnek és ezért elsősorban a magyar kultúrpolitika irányitóit terheli a felelősség. Mint az országkormányzás minden tényében, ebben is elhanyagolták és magára hagyták az Alföldet, amelyben nem láttak mást, mint egy nagy paraszt majorságot, egyébre nem valót, mint hoey 'icnvcrrel. fcz&Tortnával ellássa az országot. Az ország katasztrófája jóformán ezt a paraszt majorságot hagyta meg az ezeréves örökségből, amelyet elherdáltunk a háború véres kockáján és most az eddig semmibe vett paraszt városok kerültek az élre, nagy és súlyos feladatokkal, amelyek közt elsőrendiiek a kulturálisak. Akik kulturálatlansággal vádolják meg őket, azok elfeledkeznek arról, hogy ezeknek a minden történelmi vérzivatarnak szabadon kitett városoknak nem voltak erős kőváraik, amelyeknek enyhében kulturát ültethettek volna és nem voltak grófi, meg püsnöki mecénásai, akiktől ajándékba kapta volna a kulturát. mint Erdély, a Felvidék és a Dunántul városai és városkái Ez a senki földje volt, amit mindenki kirabolt, ez a védtelen szántóvetők, a házuk kerítésével beszegeit szemhatáru mesteremberek, a patrónus- | talan kis polgárok földje volt, akiket mindenki megnyúzott, akiknek címere és fegyvere a ' vasvilla volt, amivel életüket és összekuporgatott vagyonukat védték. Ez a magára ha. gyatott föld igv készült föl történeti hivatására, igy lett a magyarság utolsó vára, az egyetlen sziget a vjzözönben s ahogy a maga emberségéből verekedte át magát évszázadok förgetegein, most a maga emberségéből lát hozzá a kulturája megteremtéséhez. A maga emberségéből, de reméljük, az állam támogatása nélkül. Amikor az Alföldkutató Bizottság megalakul az Alföldnek abban a városában, amely minden magvar város közt legtöbbet áldozott eddig a kultúrájáért s ezt nem panasz, hanem jogos dicsekvés gyanánt hangoztatja, akkor az Alföld városai elvárják az államtól, hogy ennek a tudományos honfoglalásnak kötelességtudó patrónusa legyen. Nemcsak a jövendőért, amelynek kincsei az egész magyarságot gazdagítják, hanem a múltért is, amelynek bűnös mulasztásait expiálni kell. Harmincöt üzénné .égett holttest «a gabonaraktér«mozl * romja! alatt ' (Budapesti tudósitónk t e 1 e fon j e leütése.) Velencéből jelentik: Szőrnvü szerencsétlenség történt Treviso környékén Moriago helységben. Mozgófénvképelőadást rendeztek egy gabonaraktárba«, amelyben fapadokat állítottak fel. A kezdetlegesen készített villamosvezetőkben rövidzárlat támadt, amitől tüzet fogott és felrobbant a filmtekercs és láagbaboralt a fabódé. A falusi nép rémülten menekült a gabonaraktár egyetlen kapuja felé, egymást taposták le az emberek. Az egész hombár lángbaborult, mert a fapadokban bőséges tápláléka volt a tűznek. Milánóból jelentik A moriagoi mozgószinház üszkös romjai alól estig 35 szénné égett holttestet húztak ki. A súlyosan sebesültek száma 45. A tűzvész egész ! éjjel pusztított és reggelre az egész épület össze- | omlott. A katasztrófánál azért vesztették életüket igen sokan, mert a mozgósrinház berendelése a legelemibb biztonság) követelményeknek sem felelt meg. A színház vetitőkamrája példánl fából volt épitve, a hatalmas teremből pedig mindössze egy ajtó uyilott, az is befelé. A tüz kitörésekor természetesen a tömeg eheg az egy ajtóhoz nyomult és a háttérben állók teljes erővel nekiszoritották az előlállókat, ngy, hogy az ajtót nem leheteti kinyitni. A jajveszékelő tömeg igy valósággal csapdába került, amelyből semerre sem volt menekvés. A tüzkatasztrófával kapcsolatban egy másik szerencsétlenség is történt. Tolviso polgármestere autón igyekezett a tüz színhelyére, amikor az autó teljes sebességgel egy fának rohant és felborult. A polgármester az árokba zuhant, eltörött a medencecsontja és súlyos belső sérüléseket szenvedett. i kisántánt külügyminiszterei Genfben tanácskoznak a szentgotthárdi affér ügyében (Budapesti tudósitónk tc'r, .jr-ln'ése.) Bukarestből jelentik: A lapok értesülése szerint e hét végén a kisántánt külügyminiszterei Genfben konferenciára ülnek össze és ezen a konferencián kizárólag a szentgotthárdi ügy kerül szóba és arról fognak tanácskozni, hogy milyen magatartást tanúsítson a három külügyminiszter a Népszövetség tanácsában az invesztigációs vita során. Sfresentann előkészületei a népszövetségi tárgyalásokra Berlin, február 27. A Nachtausgabe szerint dr. Stresemann külügyminiszter begnap megbeszélést folytatott Neurath római német nagykövettel és Hoesch párisi német nagykövettel. A megbeszélések tárgya a magyar konfliktus volt. Azt hiszik, hogy a népszövetségi tanácsban hosszabb megbeszélések fognak folyni olyan indítványról, hogg Magyarország ellen. népszövetségi katonai ellenőrzést szervezzenek. A Népszövetségnek ez az »invesztigációja« az első kísérlet lenne a népszövetségi katonai ellenőrzés végrehajtására. Németország önként értetődőleg nagy súlyt helyez arra, hagy a tényállás alapos megvizsgálása nélkül ilyen határosat ne jöjjön létre, „A magyarság és a németség revízióra törekszik" Pdrifij február 'MnviUe. a libetíébeTL * - A hálátlan és tokjaié Ausztria a szövetezeket írja: . >•„.,.' I cégesek pénzét•fcésas&fel elfogadta. W- azl