Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-26 / 47. szám
, pgLMAGYARORSZXG 192g."fefeiár 28.V,, H Szeged-Csongpádli Takarékpénztár igazgatásául Jelentési a 83.-ik üzletévrft!. ' *' Tisztelt Közgyvlésl 'Á lefolyt 1927. évi üzletévre vonatkozó — most jaár 83-ik — igazgatósági jelentést van szerencsénk tisztelettel a következőkben előterjeszteni. Általános gazdasági és pénzügyi helyzet. Az elmúlt esztendő első felében élénk ütemben folytatódott az a gazdasági és üzleti fellendülés, mely 1926. második felében kezdődött. Az országszerte tapasztalható különféle vállalkozások, különösen építkezések, — melyekben az állam, a megyék, a varosok |s különféle közületek jártak elől, nagy tőkéket igényeltek. A nagy belföldi tőke-szükséglet kielégítése a magyar hitel-szervezetnek nem okozott különösebb nehézséget, mert a nyugati államokból, különösen Amerikából, a tőkék állandóan áramlottak * középeurópai államokba—hazánkba is s igy az állandóan emelkedő pénzszükségletek aránylag kedjtező kamattételek mellett voltak kielégíthetők. Az év közepén azonban, különösen a néme.t«rszági események titán, — a pénzpiac helyzete lébyegesen megváltozott. Az a pénz, amely rövid lejárata kölcsönök alakjában helyezkedett el a középeurópai államokban, fokozatosan visszavonult, aminek következménye a tökeszegény államokban, tehát nálunk is, — a pénz megszükülése és megdrágulása lett. Sokat vártank a múlt évi terméstől, erősen száKi tettunk arra, hogy az aratás és a mezőgazdasági termények értékesítése után a pénzintézetek pénztáraihoz sok pénz fog visszafolyni, ami lehetővé teEzi az állandóan emelkedő hitelszükségletek könnyebb kielégítését. Ebben a feltevésben csalódtunk, miután a termés egyrészről mennyiségileg lett kevesebb, ¡másrészről pedig annak értékesítése nem történt meg ¡figy, amint a gazdasági élet helyes rendje szerint [történnie kellett volna s amint azt a nemzet magasabb gazdasági érdekei jogosan megkövetelték volna. IA mezőgazdasági termények egy részének visszatartása következtében a gazdatársadalom részéről itovábbi hitelszükségletek jelentkeztek, melyeknek kielégítéséről a magyar hitel szervezet gondoskodni .volt kénytelen. Ezek a viszonyok is hozzájárultak ¡ahhoz, hogy a mult esztendő utolsó hónapjaiban a (pénzhiány állandóan nagy volt és annak kielégítése ifokozott feladatot hárított az egész magyar hiteliszervezetre. Bár a Magyar Nemzeti Bank egész éven pt fenntartotta a már 1926. augusztus óta fennálló 6%-os kamat-tételét, mégis a nyilt piacon a ¿kamatláb olyan eltolódást mutatott, amit régóta nem (tapasztaltunk, amennyiben a hivatalos és a nyílt ¡piac kamattétele közötti különbözet majdnem 8%-ot [tett ki. Intézetünknél a legális hitelek folyósítása tekintetében soha fennalxtdás nam történt s minden 'nálunk jelentkezett hitelszükségletet a legelözékewy ebben s a legkedvezőbb kamattételek mellett tudStwrfc kielégíteni. k. Városunk és környékének gazdasági viszonyai. Nagyon természetes, hogy a középeurőpai viszonyokban beállott változás városunkban is éreztette Lh^t-ását. Városunk, mely a szerencsétlen trianoni lajtár következtében a természetszerűleg idegravitáló ídéli területeket elvesztette, fokozott mértékben fkerült nehéz helyzetbe. Egész ipari és kereskedelmi I berendezkedése elsősorban az elvesztett Délvidék szükségleteinek kielégítésére van beállitva. De a vá;rosi fogyasztás ellátásában is mindenkor nagy szerepet játszott az a terménymennyiség, amely a déli i részekről itt keresett értékesiilést, vagy városunkon tranzitálva került eladásra. Városunk iparának és i kereskedelmének uj orientációt kellett és kell keresnie, ha berendezéseit és gazdasági pozícióját fenntartani kívánja. Megemliteni kívánjuk, hogy a kolozsvári tudományegyetemnek itteni letelepedését •nemcsak az Alföld kulturája szempontjából tekintjük nagyjelentőségű eseménynek, hanem városunk «gész gazdasági élete szempontjából is. Az egyetemi építkezések uj erőt öntöttek a szegedi ipar- és kereskedelembe, az egyetem nagyösszegü költségvetése mindenkor jótékonyan fogja táplálni városunk üzleti életét, s az egyetemi épületek fenntartása mindenkor tekintélyes jövedelmet fog jelenteni Szeged város iparosainak és kereskedőinek. Vidékünk mezőgazdasági helyzetét — dacára • gazdáink példás szorgalmának és takarékos élet1 módjának, nem tartjuk kielégítőnek. A szemestermények hozama nem volt megfelelő, a paprika értékesítése megnehezült a különféle vám-korlátozások folytán. A kedvező nyár következtében a gyümölcs- és szőlőtermés jól sikerült; a bor értékesítése azonban vontatottan megy. Ugy látjuk, hogy földünk és klimánk különösen alkalmas a gyümölcstermelésre és a baromfitenyésztésre, mert vidékünket állandóan nagy számban felkeresik a külföldi bevásárlók. Ezen a téren lenne nagyon sok tennivaló. Meggyőződtünk arról, hogy a gyümölcstermelés és állattenyésztés jobb megélhetést biztositanának gazdáinknak, ha termeivényeik minőségét emelni tudnák. Ismerünk 10 holdas gyümölcsöst és szőlőbirtokot, melyek tulajdonosaiknak nemcsak gondtalan megélhetést, de a felfokozott kulturszükségleteik kielégítését is biztosítják. Szeretettel kell megemlékeznünk arról a nagy horderejű munkáról, amelyet városunk egyik képviselője, a Kultuszminiszter Ur őnagyméltósága teljesít az Alföld kulturája, különösen az iskolák fejlesztése érdekében. Meg vagyunk arról győződve, hogy ennek a nagy erőfeszítésnek nagyszerű hatásai nemsokára mutatkozni fognak, mert ezekben az iskolákban fogják megtanítani a derék magyar nép becsületes fiait arra, miként kell majd saját és az ország boldogulása érdekében többet és jobbat termelni, s mindezt jobban értékesíteni. Egész különleges jelenségnek tartjuk azt, hogy a megdrágult életviszonyok, a közterhek, a magasabb kamat, a gazdálkodási nehézségek és költségek dacára, népünk földszeretete változatlan, arai a földárak emelkedésében jut kifejezésre. Városunk elsőrendű közérdekének tartjuk, hogy az itteni ipartelepek működése helyes városi és állalmi politika támogatásával biztosítva legyen. Hiszszük és reméljük, hogy az állami háztartás szanálása után az államhatalom most már a magángazdaság segítségére fog sietni, hogy a sok nehézséggel küzdő ipartelepek működésűket folytathassák. Az intézet vezetése. Mielőtt az intézet forgalmának és állományainak ismertetésére áttérnénk, engedje meg az igen tisztelt Közgyűlés, hogy az intézet vezetésében beállott változásról is jelentést tegyünk. Méltóztatnak tudni, hogy elhunyt vezérigazgatónk, Koós Elemér betegségének ideje alatt, majd elhalálozása után néhány hónapon keresztül intézetünk vezetésével járó teendők egy részét Szilber Dezső ügyvezető igazgató ur látta el. Ebbeli munkásságáért e helyen ls köszönetünket nyilvánítjuk. Az intézet jelenlegi és jövőbeni helyzeténele komoly mérlegelése után arra határoztuk el magunkat, hogy a legfőbb vezetés annyira fontos állandóságát biztosítandó, a vezérigazgatói állást meghívás utján töltjük be. Jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy a mult év április havában az intézet vezérigazgatói állására Kozma Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti lakóist hivtuk meg, aki a magyar gazdasági életnek a fővárosban is nagyrabecsült és számottevő tényezője volt. Kozma Ferenc vezérigazgató ur az intézet vezetését 1927. május hó 23-án átvette. Intézetünk benne nemcsak nagy munkabírása, kiváló képzettségű szakembert, de európai műveltségű vezetőt is nyert, aki rövid itteni működése alatt máris számtalan tanújelét adta kiváló képességeinek, rátermettségének, akiben intézetünk hivatott vezetőhöz jutott, kinek vezetése alatt előreláthatólag intézetünk életében uj korszak kezdődik. Kérjük a t. Közgyűlést, fogadja Kozma Ferenc vezérigazgató urat bizalmába és szeretetébe s adja meg részérő a szükséges támogatást, hogy nehéz kötelességét minél több sikerrel teljesithe3se. Üzletvitel és hitelpolitika. Intézetünk 83. éves tradíciójához hiven az elmúlt esztendőben is a legnagyobb készséggel és előzékenységgel állott a szegedi piac és a vidék rendelkezésére s állandóan abban a helyzetben volt, hogy minden jogos hiteligényt könnyen ki tudott elégíteni. Igaz, hogy a tőlünk távol eső vidékekkel fennállott összeköttetéseinket fokozatosan leépitettük, tőkéinket visszavontuk s azokat Szeged városa és a szomszédos vármegyék hitelszükséglete kielégítésére használtuk fel. Tettük ezt nemcsak azért, hogy az intézet alapszabályainak első szakasza értelmében a Szeged és az idegravitáló vidék hitelszükségleteit jobban tudjuk kielégíteni, de tettük azért is, >iogy hitelellenőrzésünket tökéletesebbé tudjuk tenni. Ugy érezzük, hogy a mostani nehéz időkben fokozott mértékben kötelességünk szeretett városunk és annak népe érdekeit és szükségleteit felkarolni és támogatni. Zárészamadásaink ismertetése. örömmel jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy intézetünk 1927. évi összforgalma a megelőző évi 398,356.836 pengőről 5934,726.325 pengőre cms&l kedett.Emelkedés tehát 155,369.US pengS. 'J A pénztári forgalom az 1926. évi 146,73ő.S10_J pengőről a lefolyt esztendőben 214,710.368. peo-j gőre emelkedett. Az emelkedés tehát 67,976.áö8 J pengő. Jelentés az 1927. évi tőkeemelésről. Jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy a mult évj rendes közgyűlésen elhatározott tökefelemelést végrehajtottak. Kibocsátottunk 20.000 darab részvényt 34— pengős árfolyamon. Befolyt pénztárunkhoz« 680.000— pengő. Ezen összegből 400.000, pengőt aa alaptőkéhez, 240.000— pengőt pedig a külön tartalék-alaphoz csatoltunk. Ezen tőkesszaporitás után tstézetünk alaptőkéje 1,400.000— pengőre, a tőketartalék pedig 580.949— pengőre emelkedett. Az összevonás következtében a régi 250.000 drb részvényből' 50.000 drb uj részvény lett, amihez hozzászámítva ai kibocsátott 20.000 darab uj részvényt, részvényeink! állománya ez idő szerint 70.000 darabot tesz ki. A betét üzlet. Betéteink állománya az 1926. évi 7,534.295 * pengőről 10,028.951.— pengőre emelkedett. A tény-! leges emelkedés tehát 2,494.655 pengő. Ez aa emelkedés bizonyítéka annak a szilárd bizalomnak, amelyet intézetünk városunk és vidéke közönsége részéről mindenkor élvezett s amely bizalmat megtartani és fokozni legszentebb kötelességünknek tartjuk. Folyószámla betétek. Folyószámla betéteink az 1926. évi 2,871,005.13 pengőről 2,179.922— pengőre csökkentek. Ezeal csökkenés abban leli magyarázatát, hogy a nagyobt* közületek építkezési és egyéb beruházási célokra aJ mult évben nagyobb tőke-elvonásokat eszközöltek] Minden reményünk meg van arra, hogy 1928. érj folyamán folyószámlái betétünk is emelkedni fag., . Váltótárca. Az elmúlt évben 46,936.524, pengő" összest] váltót számitoltunk le, szemben az 1926. évj] 28,946.596.— pengővel. Váltótárcánk az év végén! 14,265.437.20 pengőt te?z ki. Az emelkedés teháö 6,082.724.18 pengő. Jelzálogkölcsön üzlet. 4 A jelzálogkölcsön-üzlet a béke éveiben, am3as£ a mezőgazdasági müvelés alatt álló ingatlanokra cjí-> gedélyezett törlesztéses kölcsönök engedményezés» lehetséges volt, — egyik fő üzletágunkat képc-ia.. Jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy a törlesztésed kölcsönök folyósítását, különösen földbirtokokraj 1928. évben újból felvesszük és ezen üzletágtól élénkj forgalmat várunk. Jelzálogkölcsöneink állománya aa év végén 1,353.200.78 pengő volt, ami a megelőző évi állománnyal szemben 944.048. pengő emelkedést tüntet fel. Jelzálogkölcsöneink egy részét, amint aa előterjesztett zárószámadásokból kitűnik, fővárosi! üzletbarátainkra engedményeztük. Visszleszámitolás. , ^ b Intézetünk iránt támasztott hiteligények fennakadás nélküli kielégítése céljából visszleszámitolásü hiteleink egy részét igénybevettük s ennélfogva1 visszleszámitolt váltóink állománya az év vegéig 4,487.799.31 pengőt tett ki. Elengedhetetlen köteles-: ségünknek tartjuk e helyen őszinte köszönetünket nyilvánítani ugy a Magyar Nemzeti Banknak, mint a Pénzintézeti Központnak azért a kitüntető éss nagyra értékelt bizalomért és támogatásért, amelyben minket az elmúlt év folyamán is részesítettek, i Értékpapír tárca. A birtokunkban levő értékpapírok állománya as év végén 190J.41.95 pengőt tett ki, mely összeg a. megelőző esztendővel szemben 48.556 pengő emelkedést tüntet fel. Ezen emelkedés főként a velünk összeköttetésben álló pénzintézetek és vállalatok uj kibocsátású értékes részvényeinek átvétele folytán állott elő. Valuta és deviza. , A valuta- és deviza-üzlet müvelesere állandóan kiváló súlyt helyeztünk s az elmúlt esztendíbml emelkedő forgalmat bonyolítottunk le. Belföldi és külföldi üzleti összeköttetéseink révén abban a' helyzetVn vagyunk, hogy szaporodó üzletfeleink valuta- és deviza-vételeit és eladásait mindenkor a leg-i jobb feltételek mellett tudjuk elintézni. Minden reményünk megvan arra, hogy ezen üzletágunk a j<$-' vőben fejlődni fog.