Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

1928 február 28. DftLMAGYARORSZAG A Templom~tér rendelésének tervel (t. s ) Két дар óta a kultúrpalota nagytermében közszemlére vannak ki'éve a Templomtér rendezésének tervei. A közönség a kiállítást meglehetősen látogatja és a vélemények megoszlása mellett csak abban van meg a teljes egyetértés, hogy a bemutatott tervek vajamelyikének megvalósítása évtizedekre, taláu még hosszabb időre is, rányomja a bélyegét Szeged építészeti képére. Következésképen a .kivitel alkalmával a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. Érték dolgában a tervek nagyon különbözők, felfogás dolgában pedig nagyon változatosak. Van benuük doge-palota, Place de la Concorde, krematórium, brémai városház és építészeti vegyeskereskedés. A terveknek jórészét ilyen okok miatt ki kellett kapcsolni ugy a díjazásból, mint az esetleges megvalósításból. A tervezők egyrésze, — mégpedig a nagyobbik része, — elfeledkezett arról a nagyon lényeges körülményről, hogy a cél a téri rendezése volt és ennek a rendezésnek egyik eszkbze gyanánt jelölte meg a kultuszminiszter az árkádot. E tévedés folytán sokan az árkádra helyezték a súlypontot s az árkádos épületeket telerakták mindenféle cirádákkal, magának a térnek a rendezéséről pedig megfeledkeztek, vagy nem tudták megoldani. A bírálók jobban átértették a feladatukat és ezért a bírálat nagy általánosságban igazságos. Rerrich Bélának az első dijjal kitüntetett terve magasan kiemelkedik valamennyi közül. Előtte egy olyan intim hatásos tér lebeghetett, mint a becsi Josefsplatz, a firenzei Piazza Dante és ezt a feladatot nagyon egyszerű, de nagyou artisztikus eszközökkai meg is tudta oldani. A többi terveknek felette ált abban is, hogy neki van megoldása a piarista gimnázium és a lezárt Templom-tér közötti kis részre is, amiről a többiek megfeledkeztek. Lehet, hogy a laikus közönség egyrésze, amelyet meg lehet téveszteni a perspektivikus rajzok beállításával, nem fogja ennek a tervnek művészi értékeit teljesen felfogni. A rajzok tul egyszerűek; megfelelő ¿eltalálás esetén azonban ezt a látszólagos hiányosságot könnyen pótolni lehet. Feltétlen előnye meg ennek a tervnek, hogy nincs benne semmi felesleijes és a rendelkezésre álló eszközök mellett keresztülvihetősége a legjobban biztosítható. Rerrich tervének egy hiányossága van, a teret csak elől és kétoldalt zárja lb, a fogadalmi templomtól kétoldalt nyitott uccavonalak maradnak. A második dijjal kitünte- j tett terv szerzője, Walder Gyula már megérezte, hogy a teret itt is le kell zárni és a templom homlokzatának meghesszabitásában is árkádokat tervezett. Erre a gondolatra rájött különben a 12. számú terv szerzője, Hetijei) Géza is. Művészi elgondolásban a Walder-féle terv is nagyon szép, csak barokkszerű épületeinek a fogadalmi templommal és általában a magyar építészeti hagyományokkal minden közössége hiányzik. Háry Gézának a harmadik dijjal kitüntetett terve a teret nem zárja le, hanem nyilt uccákat hagy meg. Megoldása érdekes, de épületei a tér méretéhez képest tul vannak dimenzionálva. A biráló bizottság megvásárlásra ajánlotta még a 9., 17., 13., 15. és 16. számú pályaterveket. Ezeknek szerzői Kotsis Iván, Foerk Ernő, Thomas Antal, Katona Mihály és Sebestyén Endre. Kotsis a térnek a fogadalmi templommal szemben levő frontját félkörös ivvel zárja le és a fér egységes hangulatára helyezi a nyomatékot. Részleteiben igen finom Thomas Antalnak 13. számú terve, amely elgondolásában teljesen olaszos és a doge-palota ötletét akarja a fogadalmi templom terére átültetni. Katona tervének az alaprajzi megoldás az erőssége. A Foerk-féle tervben van minden, gőzfürdő, kupola, oszlop, bolthajtás, szökőkút, csak gondolat nincs. A Sebestyéniéle terv viszont kupolákkal, tornyokkal ugy tulhalmozza a teret, hogy minden intiraitá;a elvész és az egységet veszélyezteli. Szegedi tervezőktől való még a 4. számú terv is, Rusz Ervin és Kungel János munkája, amely azonban kivitelre nem számithat. A többi pályatervekre nem érdemes sok szót vesztegetni. Egyik-másik sok szorgalmat árul ugyan el, fel-felcsillau bennük néhány gondolat és utánérzés, de nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, melyeket az eszmei pályázat maga elé célul kitűzött. A legtöbbjüknek tulnehéz volt a feladat, hogy intim eszközökkel monumentális hatást tud ion elérni. A tervező építészek szempontjából közömbös, de a város szempontjából nagyfontosságú a Templom-térre tervezett épületek rendeltetése is. Az Iskola-uccai oldalra kerül a püspöki palota és szeminárium, a másik oldalra pedig a plébánia-bérház folytatásában az egyetemi tudományos épületek tömbje. Szemben a fogadalmi templommal Rerrich: a zenepalotát tervezi, melyet árkádivek kapcsolnak össze a püspöki palotával és az egyetemi épületekkel. Ezek az árkádivek alkotják egyúttal a zárt tér bejáratát is. Egyelőre tisztán eszmei pályázatról lévén szó, korai volna a tervek megvalósításáról beszélni. A tervek néhány hétig még kiállítva maradnak a kultúrpalotában s a magvalósítás kérdése valószínűleg az egyetemi épitőbizottságnak március közepe után tartandó ülésén fog először szóbakerülni, amely alkalommal számitanali a kultuszminiszter megjelenésére. Szeged az árviz utáu alkotta meg mai formájában első reprezentatív terét, a Széchenyi-teret. Jövőre van az árviz ötvenesztendős évfordulója. Elkészülni az uj térrel addig semmiesetre sem lehet. De talán a szomorú jubileum alkalmából meg lehet kezdeni ennek az uj térnek megteremtését* SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XVI Megismételtem a negyediket 1882 őszén az elemi iskola III. osztályába kerültem. Ez volt az igazgatónknak, Tóth Károlynak az osztálya. Nagyon finom uri ember volt: ez volt az egyetlen tanítóm, aki sohasem vert meg. Az osztályt jeles eredménnyel végeztem s a következő szünidőben "megint a város rekonstrukciós munkáinál dolgoztam, napi husz krajcárért. 1883 tavaszán nagy örömem volt: bekerítettük és berendeztük a kertet; fele veteményes kert lelt gyümölcsfákkal, az alsó felét pedig lóherével vetettük be s a telek két alsó sarkába egy-egy szép nyárfát ültettünk. Alsó szomszédunk, kinek telke a Hobiárt-v.teára nyílott, valami úriember volt, Báthorynak hívták s a feleségével együtt tragikusan halhatott meg, — hogy hogyan, azt ugy látszik nekem nem volt szabad tudnom: Egy vagy két kis leány maradt a családból; az egyiket (vagy talán mindaketiőt?) Kertész pék örökbe fogadta. Ennek a Kertésznek a Tisza Lajoskörut és a Teleki-utca sarkán volt az üzlete. Fantáziámat roppant izgatta ez a dolog s regényes történeteket eszeltem ki, hogy »talán igy történt a dolog"?« Élénk elbeszéléseim körí nyezetemet nagyon lehangolták »Dili ez«, — mondották és sokáig nem is a nevemen szólítottak; »Te dili« volt a neve/n. Tudtam, hogy ez »bolond«-ot jelent, de hogy cigány szó, azt csak felnőtt koromban tudtam meg. A felsővárosi népnyelvben számos cigány sző vegyült, biztosan azért, mert a Felsővároson, különösen a Róna-utca táján igen sok •cigány lakott: mind muzsikus volt. £n azonban közelebbről nem ismertem őket és csak eggyel barátkoztam, aki egy-két évvel idősebb volt, mint én, — ha jó emlékszem, Hasi Kálmán volt a neve. 1883 őszén kerültem a IV. osztályba, hol Kövessy Gyula volt a tanítóm. Vörös bajuszu, energikus ember, — a tettlegesség! hajlamot leszámítva, elsőrangú pedagógus. A<r Alemana kávéházban, a Klauzál-tér északkeleti sarkán, Endrényi könyvkereskedő boltjával szemben, az apám kalabriász-társaságában ült minden délután félöttől este hétig. Az iskolában kegyetlen szigorúsággal tartotta fenn a fegyelmet, de mindnyájan kitűnően megtanultuk' Európa földrajzát és mindnyájan tudtunk törtekkel számolni, — amit kevés gimnázium Ma utoljára BELVÁROSI MOZSgSZECKEWYI MOZI február 28-ün, vasárnap bevettető «üdqdások! ZORO és HURU kacagtató komédiája: Szerencsekerék. Bohózat 7 felvonásban. EMDEN és csodálatosan szép kieérő műsor Előadások kerde e 5, 7. 9 órakurl vasárnap 3. 5 7 és У (4aki Azonkivui Híradók. Eöadís к k-7dt?*e 2.4 б ' s S ór-к r. KORZO MOZI mm Február 26-áu, vasárnap Felnőtteket nOratortai: Vidám gyermekszínpad Gyeuecke£el oldalt WAITER BOBBY, a legkisebb filmsilnész konferáL Színpadin lel'ém-ek KAIméa fcvl, 3 legbüosab'j grennekprfmad nna Véradl Katóka, a legkisebb ének- 4a tancmflví£zn6 Fénye» Ibi, elóadó mavészn\ KARMANOW KUTYA REVÜ, melyben fellépnek Cuki, a iramoló ku'ya. Ásta Nielsen, lackle Coogan, Carmendtta, saliap!n. Josephine Baker slb. kosztümös kntyaparódls. Mókus, a beszélő kutya fa a 16 akrobata kutya. Lzt merelözi Aronkivül Ranger, az em&erlelkti kuíya^ A kis rikkancs. Am-rjkal fflr'é et 8 fe'voná»b*". Kacagtató burleszk 2 te'vmiáshan Ei*adís"k k»zde'e él 5 té 7 é* 9. v«ár és 'innenn n í 3, fé 5. W 7 éi 9 ír«kor k-'rt-'dnei'. F-h o»r 27., 28 29 ér. hétfőn kei'en és szerdán ALICE TERRY Ili HOVIRRO vi'ísfltmi» A felscS йжежег. Dráma 8 felvonásban. — Azonkívül Betty és a regiment. Viglátfk a »atorai életbM 8 telv. Főszereplő Саег Лапе. Kifla>iás « -ezd-eö. 7 9. vacá' — fi"n rn»n3 5 7**00 aW. KORZO MO^I Február 27.. 28 , 29 én. hé (fin. kedden és szerdin HARRY PIEL SS. Egy éjssaKa rejtelmei. Ki'.anú ,r Hm 8 (elvonásban — Ezt m-eelón: Az Alpok királya. Gyöny,»ü természeti te'vcte ek 5 feivonáíbw. Előadások Kezdete bé'köznap 5. 7. 9, vasár- éj ünnepnap 3. 5. 7 és 9 órakor. m®.