Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-24 / 45. szám

SZEGED: S2~rte»tíöíég: Dsäk Ferenc ucca Telefon: 13- 33. ^ KIndóhlTolal, nölcíönköiiyvlér és Jcgylrodo: Arad! ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda: Löw tinó» ncco 19. Telefon: 16- 34-« » «•» « » Péntek, 192$ február 24 9 & 0 IV. ÉVFOLYAM 43. SZAM mummmm MAKÓ: Szerkesztőség 6» kladóMvatal: Url ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Telefon: 49. sz^im. « » « » « » « » H » ElO'lzetesl Ara navonla 3-20 -vidéken és a fővárosban 3-eo, kUMBIdSn e-40 pcngfi. Egyes sz&m 1®, vasár- es ünaapcap 24 fillér BBWHWBHBBBWra'lllllWBM Száz év Után Mostanában a oentennáriumok idejét éljük.' A jelen nagyságai és dicsőségei elől szivesebben vonulunk vissza a múltba, hogy onnan merítsünk erőt és reménységet. De azért megesik, hogy egyik-másik centennárium nem túlságosan örvendetes és kedvező a mai hatalom embereinek, a mostani közélet jeleseinek, a jelenkor ünnepeltjeinek. Mintha Petőfi is kissé feszélyezte volna a pekári köröket és mintha a negyvennyolc közeledő kísértete is kellemetlenül jönne egynémely hazai kontr ásóknak. Most megint elmúlt felőlünk egy magyar oentennárium, minden ünneplés, minden komoly visszapillantás nélkül. Tegnap volt száz esztendeje, hogy Debrecenben meghalt Fazekas Mihály, a költő és tudós, a bátor katona és a derék ember. Fazekas Mihály a hadseregben főhadnagyságig vitte, de amikor hosszú évek harcai és győzelmei után a messze idegenből hazaérkezett szülővárosába, ahol Csokonai Vitéz Mihály várta, a tarsolyában mégis elhozta a marsallbotot. De nem a háborúsat, hanem a békéset. Literátor lett, mégpedig a javából, ő ifta, Földi János példáján és a nagy Linné müvein buzdulva, Diószeghy Sámuellel a híres nevezetes Debreceni Füvészkönyvet, ő szerkeSiiette a népszerű Debreceni Kalendáriumot, de, amivel nevét örökre beírta, nem csupán a magyar nemzeti litteratura történetébe, hanem minden haladó érzésű és szellemű ember lelkébe, ő irta a Ludas Matyit. Ez a klasszikus mértékben irott komikus eposz, amelynek hőse egy földhözragadt, de talpraesett jobbágyfiu, a nép egyszerű és nagyszerű gyermeke, aki háromszor veri viszEza Dőbrögi uraságon a vett gyalázatot, nem csupán remek és eleven irodalmi alkotás, tele zamattal és derűvel, de annál jóval több, bátor és igaz politikai tett, amelyben az elnyomott és kizsákmányolt magyar jobbágyság, a misera plebs contribuens fájdalma, keserűsége, haragja és elszántsága olyan erővel és hatalommal robban ki az irodalmi formák zengő bilincsei közül, amely szerzőjét a magyar demokratikus baladás első hősei közé emeli minden időkre. Csak a Katona József Tiborc-inak dübörgő és süvöltő panasza és Kisfaludy Károly pórjának (a Stibor vajdában) siráma foghatók hozzá, bár ezek is későbbi keletűek. Petőfi Sándor demokratikus géniuszát idézi előre ez a Fazekas Mihály, ez a katonaköltő, a Csokonai barátja, ebben a feledhetetlenül kedves és merész költeményében, amelyet Balogh Istvántól Mészöly Gedeonig számos változatban próbáltak a világot jelentő deszkákra vinni, de amely a maga emberségéből és igazságából él és hat ma is, ha a mai hivatalos irodalom és közélet nem is akart és nem is mert tudomást venni halhatatlan költőjének oentennáriumáról. Persze, ez manapság nagyon is plebejus dolog, nem uri tréfa, igen pórias és közönséges alak ez a Ludas Matyi, aki még csak nem is egységes * kisgazda képviselő és nem is kormányfőtanácsos, csak afféle jobbágy, amolyan Kukorica Jancsi, akit bizony nem lehetne az Országos Kaszinóba beereszteni, aki a tekintélyek tiszteletét félretéve, a szó szoros értelmiben háromszor megdögőnyózi a mindenható uraságot és végül is ő marad felül az ur.és a paraszt küzdelmeben. Bizony meglehetősen destruktív munka ez a költemény, — hiába burkolja klasszikus redőkbe a leleményes és furfangos szerző és hiába ültetett violát és nárciszt száz tavasz az auktor sir ja fölé. Ha ma irta volna és ba ma adta volna ki ezt a Ludas Matyi nevezetű komikai eposzt, alaposan meggyülne a baja azokkal a férfiakkal, akik éberen őrködnek az irodalmi és művészeti közrend és közerkölcsök fölött. Az Országos Kaszinó klasszikus költője, a hivatalos irodalom vezérlő fejedelme valószínűleg vezércikkben tiltakoznék ellene és mozgósítaná az akadémikus mezei hadakat és az országgyűlésen Jánossy Gábortól egészen Kontra Aladárig háborogna ellene az egységes Bethlen István miniszterelnök a sir Eric Drummond népszövetségi főtitkártól kapott sürgönyre a következő választ küldte: ' A magyar kormányt meglepte a ma este érkezett táviratának tartalma. Hivatalos forrásból származó sajtóhírek alapján ugyanis már több hét óta ismeretes, hogy az illetékes hatóságok a fennálló szabályzatok értelmében a szóbanforgó anyagot használhatatlanná fogják tenni és árverés utján értékesitik abban az esetben, ha igazolt tulajdonosuk nem jelentkezne. Miután az árverést holnap reggelre tűzték ki s illetékes birói hatóságok felügyelete mellett kell, hogy az Szentgotthárdon végbemenjen az államvasút! szabályzatoknak megfelelően, ' k az adoíl körülmények közt tehe •ellenség volna az eljárás kereszíülviíelét elhalasztani. Legyen szabad továbbá megjegyeznem, hogy ... . V-M • • '¡fi. felháborodás. Szerencséjére Fazekas Mihály nem kapott soha előleget Hatvany Lajostól, nem vett' fel fehér pénzt a szovjettől, sőt destruktív lapokba se irt világéletében, hiszen az ő idejében még konstruktív lapok se igen valának. Szerencséjére Fazekas Mihály száz éve meghalt már, a Magyar Remekírók sorozatában szerepel régó'.a és legrosszabb esetben az a baj éri, hogy megfeledkeznek az ünnepléséről a centennáriumán. Ennyit pedig egy klasszikus elviselhet valahogy, hiszen Petőfi Sándor még azt is kibírta, hogy Pékár Gyula , emlegette egy álló esztendőn keresztül. a kutatási jog gyakorlására vonatkozó szabályok semmiféle határozmányt nem tartalmaznak az ilyen esetre. Mindazonáltal a tanács jelenlegi elnökének személye iránti udvariasságból a magyar kormány nem fogja elmulasztani, hogy megkérje a vevőket. hogy hagyják a helyszínén azokat a tárgyakat, a melyeket meg fonnak vásárolni. Gróf Bethlen István. Cseng-loh — Briandné? Parisból jelentik: Briand külügyminiszteri ma kihallgaláson fogadta Cseng-Loht, akivel a szentgotthárdi affér legújabb fejleményeiről folytatott tanácskozást. Cáfol a Síeyr-gyár Bécsből jelentik: • Az alsóauszlriai -:'eyrfegyvergyár iga^atóiágs nyilatkozatot tetf Cseng-Loii, a iépszövetség tanácsának táviratilag kérte a szentgotthárrii teherszállítmány árverésének elhalasztását A magyar kormány nem teljesítheti az elnök kívánságát, de megkéri a vevőket, hogy egyelőre hagyják a helyszínen az anyagot (Budapesti tudósítónk telefonjelrn'ése.) Genfből jelentik: Sir Eric Drummond, a Népszövetség főtitkára ma sürgős táviratot küldött a magyar kormányhoz. A népszövetségi tanács jelenlegi elnökének, Cseng-Loh párisi kinai követnek felkérésére távirati uton közli a magyar kormánnyal, hogy a Népszövetség tanácsa a szentgotthárdi ügyben jelenleg a cseh, román és jugoszláv kormányok által benyújtott indítvánnyal foglalkozik és hogy Cseng-Loh a sajtó utján értesült arról, hogy a magyai* kormány el akarja árvereztetni a szóbanforgó fegyverszállitmányt. Cseng-Loh szerint Ilyen körfilmények között tanácsos volna az árverés megtartását elhalasztani mindaddig, amíg a Népszövetség Tanácsa megvizsgálta az ügyel. Cseng-Loh távirata, amely közvetlen beavatkozást jelent a szengotthárdi ügyben, genfi politikai körökben igen nagy megütközést keltett, tekintettel arra, hogy Cseng-loh eljárása a legélesebb ellentétben áll az invesztigációs eljárás haíározmányaival. A Népszövetség tanácsát valamennyi invesztigációs eljárásnál a határozmányok értelmében csupán csak akkor lehet foglalkoztatni, ha arra formális indítvány történt. Ebben az esetben a tanácsban többségi határozatot kell hozni abban a kérdésben, hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak az invesztigáció alá kerülő állammal szemben. Az invesztigációs eljárást szabályozó határozmányok egyikesem tartalmaz olyan szakaszt, amely Lehetővé tenné a népszövetségi tanács elnökének közvetlen beavatkozását. Cseng-Loh lépése ilyen körülmények között nemcsak szokatlan, de rendkívül meglepő is. Ez az illetéktelen beavatkozás kizárólag a magyargyülöletéről ismert Sauerwein mai Malin-bell cikkével magyarázható, amelyben beszélgetést közöl Polilis görög népszövetségi delegátussal, aki ebben az interjúban a Népszövetség haladéktalan beavatkozását sfirgeü és kézenfekvő, hogy Cseng-Loh a Sauerwein'« cikk alapján határozta el magát az invesztigációs eljárással éles ellentétben álló közvetlen beavatkozásra. Bethlen miniszterelnök válasza