Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

« DÉLMAGYARORSZAtí 19f8 febreár 25. mecjhaii "I'olsó óráiban azt mondotta, hogy a cscnaőröklől elszenvedett ütlegek okozták halálai. A boncolás során megállapították, hogy nz elhalt olyan belső sérüléseket szén­veaelt, amelyek ütlegelésekből származhat­nak. A boncolás adatat alapián Csiszár János és Nagy Pál csendőrtörzsőrmesterek ellen, továbbá Szabó János csendőrőrmester ellen halált okozó suiyos testi sértés címén ?ndult meg az eljárás. A szegedi honvédtörvényszéken Fischer Aurél hadbiró-főtanácsnok több naoon át tárgyalta az ügyet, amelynek során 36 tanút hallgatlak ki. A csendőrök ugy a nyomozás során, mini a honvédtörvényszéki tárgyaláson | tapadták, hogy megverték volna Kis Nagy | lózsefef. A vádlott csendőrök védelmében Falcione Kálmán ügyvéd orvosszakérlők meg­hallgatását indítványozta, mivel a nyomozás adataiból kiderült, hogy Kis Nagy Józset őri­zetbevétele után másnap már dolgozott, sőt kocsmázott is. Halála előtti napokban pedig újból verekedett, bravúrból egv 52 kilós asztalt cipelt a hátán. Az orvosok véleménye szerint ha Kis Nagy József a kihallgatás után ágyba feküdt volna, életben maradt volna. Ehelyett azonban tovább kocsmázott és ve­rekedett. A honvédtörvényszék ezután súlyos testi sértés elmén mondotta ki bünö=öknek a vád­lottakat és ezérf Csiszár János törzsőrmestert négy-, Nagy Páll három-. Szabó Jánost egy­hónapi fogházra Ítélte. Az ítélet fogerős. Az asszony kí akarta siakdilani férjéi ­és megrágalmazta a szegedi ügyészségei A törvényszék zárt tárgyaláson tárgyalta a port, a tábla <50 pengőre Ítélte (A Délmagyarország munkatársától) Ko­mán Dusánné nagybecskereki lakos a múlt év október havában látogatást tett a szegcdi «vészség fogházában, ahol férjét letartózta­tásban tartották. Komán Dusán Nagybeoske­reken volt adóhivatalnok, ahonnan M ezer •Unár clsikkasztása után megszökött. A szerb ahtóságok köröző levelet adtak ki ellene, amelynek alapján a magyar határon elfogták Komán Dusánt és beszállították a szegedi ügyészség fogházába, mire kiadatási eljárás indult meg ellene. Amikor felesége erről tu­domást szerzett, azonnal Szegedre utazott, hogy megbinsítsa férjének kiadatását. Komán Dusánné 1926 október 27-én lá­togatta meg férjét, akivel hosszasan elbeszélge­tett. A beszélgetés során Komán elmondotta, hogy a magyar hatóságok ki fogják adni a szerbeknek. Felesége erre elkeseredve kijelen­tette, hogy neki módjában lett volna meg­akadályozni a kiadatást, de 5 visszautasította e9U ügyész ajánlatát. E kijelentést meghallotta az egyik bör­tönőr. aki az esetről azonnal jelentést tett hatóságának. Komán Dusánné ellen felvatal­mazásra üldözendő rágalmazás miatt indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék Háber­mcrnn-tanácsa a mult év Novemberében zárt tárgyalás keretében tárgyalta az ügyet és zárt tárgyaláson hirdette ki az ítéletet is. A tábla szerdán délelőtt nyílt tárgyaláson tárgyalta Komán Dusánné pőrét és a törvény­szék ítéletét, amelyben 150 pengőre ítélte a várflottat, indokaival együtt helybenhagyta. 654 E Március 4: Vivóal-s-adléiTíSáiia IBOS-PETSCHAUEM MECCS Jenyek Belvárosi Mozinál. HMMnnm I! mult éviién a Szeged-Csengr; betétállománya 2 és félmillió pensfifél «lelet! Tallózás a zárszámadás adatai között — Beszélgetés Kozma Ferenc vezérigazgatóval , (A Délmagyarország munkatársától.) A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárszáma­dásai, értesülésünk szerint, vasárnap kerülnek nyilvánosságra. Ez az első zárszámadás és igazgatósági jelentés, amelyet Kozma Ferenc, a Szeged-Csongrádi uj vezérigazgatója készí­tett, hoz nyilvánosságra és terjeszt a közgyű­lés elé. Érthető tehát, ha a gazdasági élet té­nyezői fokozott érdeklődéssel néznek ezek elé az aktusok elé, mert most lesz teljesen átlát­ható annak a szellemnek teljes perspektívája, amelyben az uj vezérigazgató a legnagyobb szegedi pénzintézetet vezetni kivánja. A meg­nyilvánult általános érdeklődésnek véltünk oieget tenni, amikor felkerestük Kozma vezér­igazgatót, hogy közvetlenül a zárs7ámadások megjelenése előtt beszélgetést folytattunk vele a Szeged-Csongrádi helyzetéről, az első évben elért eredményekről, terveiről, eszméiről és mindarról, ami kapcsolatos a legnagyobb sze­gedi pénzintézet mostani és a jövőben kifej­tendő működésével. A zárszámadást, a Sze­ged-Csongrádi általános helyzetét és hitelpo­litikáját illető kérdéseinkre Kozma vezérigaz­gató a kővetkező igen érdekes választ volt szíves adni: — A vezetésem alatt álló Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztár zárószámadásai a közeli napokban nyilvánosságra kerülnek. Az intézet részvényesei és barátai ezekből a zárószámadásokból meg fogják ! látni, hogy a takarékpénztár az elmúlt esztendő­ben a fejlődés utján hatalmas lépésekben jutott elflre. A takarékpénztár kihelyezései, hogy kerek dámokban beszéljek, az 1026. évi állapottal szem- ; ben • 13 millió pengőről 21 millió pengőre emel­kedtek, | Az emelkedés tehát a cselekvő vagyonban a dol­gozó tőkékben 8 millió pengő. Ez az emelkedés elsősorban az intézet váltótárcája és folyószámla­kihelyezéseire vonatkozik. Az intézet saját vagyona, a latens tarta­lékot nem számítva, az elmúlt esztendőben körű belül "09.030 pengővel emelkedett, amely emelkedés elsősorban a mult esztendőben végrehajtott tőkefelemelésnek a folyománya. A könyvecskékre elhelyezett belétek összege az 1926. : évi 7,5C0.080 pengőről 10 millió pengőre emelke­dett, vagyis a betétek növekedése 2 ós fél millió pengő. Az emelkedés százalékban kifejezve, 33 | százalékot tesz ki. Ezzel a hatalmas betét-növe­kedéssel a vezetésem alatt álló intézet úgyszólván egyedüli a vidéki takarékpénztárak között. — Az intézet mobilitására mi sem jellemzőbb, minthogy az éwégi mérleg szerint majdnem 18 millió pengő összegű mobilizálható váltóállomány áll rendelkezésünkre. Hiteleink ugy a bel-, mint külföldi üzletbarátainknál tekintélyes összegekkel emelkedtek és intézetünk ma milliókat kitevő hi­teltartalékkal rendelkezik a legelsőbbrendü pénz­forrásoknál. — Nyereségünk — annak dacára, hogy közter­heink és egyéb költségeink emelkedő irányzatot mutatnak — a mult évi 264.(100 pengővel szemben 345.000 pengőt tesznek kl. A kimutatott tisíta nyereségből 252.000 pengőt fogunk osztalék cimén kifizetni, vagyis részvé­uyenkint 3.60 fillér lesz az osztalék. Ez az osz­talék a 20 pengős névértékű részvény 18 százaléka, a mult évi 34 pengős uj részvények 11 százaléka és a mai részvényárfolyamot figyelembe véve, 9 szóza'ékos hozam. Nagyon • szép osztalék ez, ha figyelembe vesszük, hogy az uj részvények ellen­értékét részvényeseink csak s »ult év kőzepsu | S A Korzó Moziban az előadások ítéltétől kesdve §9 7, vasár- és ünnepnap 3f §» 7» 9 érakor kezdődnek. fizették be és ha figyelembe vesszük azt, hogy 1927 május óta részvényeink árfolyama 34 pengő­ről 44 pengőre emelkedett. Nagyon természetes, hogy tartalék-alapjainkat megfelelően dotáljuk és a nyugdijalapnak külön 20.000 pengős dotációt adunk. Az elmúlt esztendőben hitelpolitikánkat lé­nyegesen megváltoztattuk, amennyiben az ország távolabbi vidékein lévő pénzintézeteknek nyújtott hiteleket fokozatosan visszavontuk és minden tőke­erőnket Szeged és a szomszédos vármegyék gaz­dasági életének szolgálatába állítottuk. Tettük ezt azért, mert az alapszabályaink l. §-a értelmé­ben kötelességünk, de tettük különösen azért, hogy Szegednek és a szomszédos vármegyék lakosai­nak ezekben a nehéz esztendőkben minél nagyobb tőkeerővei lehessünk segítségükre. Egyforma sze­retettel támogattuk a mezőgazdaságot, az ipart és kereskedelmet, mert tudjuk, hogy a gazdasági élet ezen tényezőinek egyformán szüksége van arra, hogy takarékpénztárunk 83 éves tradíciójának meg­felelően őket szeretettel támogassa. — Mennyiben felelnek meg az igazságnak azok a hírek, amelyek szerint a Szeged-Csongrádi na gyobb szabású tőkeemelést tervez? — kérdeztük a vezérigazgatótól. — A most folyó esztendőben tőkeszaporitási terveink egy részét végrehajtjuk. Végre fogjuk hajtani olyan időben, amikor a szegedi piac és részvényeseink helyzete azt megengedi. — Mik méltóságodnak tervei a Szeged-Csongrádi vezetésében a jövőre nézve? — Jövőbeni program? A takarékpénztár tradí­ciójának megfelelően az intézet tőkeerejét és szer­vezettségét fokozatos mértékben kivánja a mező­gazdasági és ipari termelés, valamint értékesítés szolgálatába állítani. Felvesszük a lörleszléses kölcsönök folyó­sllását, egyelőre ugyan csak mezőgazdasági ingatlanra, ké­sőbb remélhetőleg szegedi bérházakra is. Üzleti há­lózatunkat fokozatosan kiépítjük, hogy ügyfeleinket minél jobban és előzékenyebben tudjuk kiszolgálni. Komoly reményünk van arra, hogy megfelelő elő­nyös tőkék megszerzésével az ipart és kereskedel­met nagyobb rí6rt«librn és előnyös feltételek mel­lett tudjuk allmentálnl. Minden érzésünk és gon­dolkozásunk abban a törekvésben összpontosul, hogy intézetünket a nemzeti újjáépítő munka szol­gálatába állítsuk és hogy a magyar gazdasági életnek minden vonatkozásban hasznára legyünk. — Milyen a Szeged-Csongrádi viszonya a többi szegecH pénzintézethez és a vezérigazgató uré a pénzintézetek vezetőivel szemben? — Idejövetelem óta mindent elkövettem, hogy a szegedi pénzintézetekkel fennállott jóbaráti vi­szonyt ápoljam és melegebbé tegvem. Tettem ezt nemcsak azért, mert ez az alaptermészetem, de tettem azért is, mert szükségesnek tnrtom. hogy az egy piacon működő intézetek egymással koope­rálva támogassák és szolgálják a piac érdekeit. Érdekellentétek nobilisán gondolkozó vezetőknél nem lehetnek, mert amig mindnyájunknak köte­lessége saját intézetünk érdekeit szolgálni, amellett egyek lehetünk a piac szeretetében és abban a hazafias munkában, amely mindenkinek köteles­sége, akit jósorsa, vagy szerencséje vezető ál­láshoz juttatott. — A társadalmi békét, a gazdasági harmóniát szolgálni nemzetünk elesettségében mindnyájunk­nak szent kötelessége. Nem hiszem, hogy közöttünk bárki is másként gondolkozna. — Karitatív célokra állitott-e be nagyobb ösz­szeget a jövő évi előirányzatba a Szeged-Cson­grádi, mint a legnagyobb szegedi pénzintézet? — Jótékonycélra 10.000 pengőt javasolunk a közgyűlésnek megszavazásra. Ezen összegből első­sorban különféle szegedi jótékony intézményeket kívánunk támogatni. Az ősszeg egy részét félre­itenni kivánom azonban arra a célra, hogy inté­zetünk ambiciózusabb fiatal tisztviselőit anyagi­lag tudjam támogatni, hogy azok a fővárosban, vagy külföldi városokban szabadságuk idejének felhasználásával tanulmányokat folytathassanak. Nagy súlyt helyezek ugyanis arra, hogy a takarék­pénztár tisztviselői minél nagyobb szakképzettsé­get és minél több tapasztalatot szerezzenek, hogy az intézetnek igazán jó munkásai lehessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents