Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

« DÉLMAGYARORSZAtí 19f8 febreár 25. mecjhaii "I'olsó óráiban azt mondotta, hogy a cscnaőröklől elszenvedett ütlegek okozták halálai. A boncolás során megállapították, hogy nz elhalt olyan belső sérüléseket szénveaelt, amelyek ütlegelésekből származhatnak. A boncolás adatat alapián Csiszár János és Nagy Pál csendőrtörzsőrmesterek ellen, továbbá Szabó János csendőrőrmester ellen halált okozó suiyos testi sértés címén ?ndult meg az eljárás. A szegedi honvédtörvényszéken Fischer Aurél hadbiró-főtanácsnok több naoon át tárgyalta az ügyet, amelynek során 36 tanút hallgatlak ki. A csendőrök ugy a nyomozás során, mini a honvédtörvényszéki tárgyaláson | tapadták, hogy megverték volna Kis Nagy | lózsefef. A vádlott csendőrök védelmében Falcione Kálmán ügyvéd orvosszakérlők meghallgatását indítványozta, mivel a nyomozás adataiból kiderült, hogy Kis Nagy Józset őrizetbevétele után másnap már dolgozott, sőt kocsmázott is. Halála előtti napokban pedig újból verekedett, bravúrból egv 52 kilós asztalt cipelt a hátán. Az orvosok véleménye szerint ha Kis Nagy József a kihallgatás után ágyba feküdt volna, életben maradt volna. Ehelyett azonban tovább kocsmázott és verekedett. A honvédtörvényszék ezután súlyos testi sértés elmén mondotta ki bünö=öknek a vádlottakat és ezérf Csiszár János törzsőrmestert négy-, Nagy Páll három-. Szabó Jánost egyhónapi fogházra Ítélte. Az ítélet fogerős. Az asszony kí akarta siakdilani férjéi és megrágalmazta a szegedi ügyészségei A törvényszék zárt tárgyaláson tárgyalta a port, a tábla <50 pengőre Ítélte (A Délmagyarország munkatársától) Komán Dusánné nagybecskereki lakos a múlt év október havában látogatást tett a szegcdi «vészség fogházában, ahol férjét letartóztatásban tartották. Komán Dusán Nagybeoskereken volt adóhivatalnok, ahonnan M ezer •Unár clsikkasztása után megszökött. A szerb ahtóságok köröző levelet adtak ki ellene, amelynek alapján a magyar határon elfogták Komán Dusánt és beszállították a szegedi ügyészség fogházába, mire kiadatási eljárás indult meg ellene. Amikor felesége erről tudomást szerzett, azonnal Szegedre utazott, hogy megbinsítsa férjének kiadatását. Komán Dusánné 1926 október 27-én látogatta meg férjét, akivel hosszasan elbeszélgetett. A beszélgetés során Komán elmondotta, hogy a magyar hatóságok ki fogják adni a szerbeknek. Felesége erre elkeseredve kijelentette, hogy neki módjában lett volna megakadályozni a kiadatást, de 5 visszautasította e9U ügyész ajánlatát. E kijelentést meghallotta az egyik börtönőr. aki az esetről azonnal jelentést tett hatóságának. Komán Dusánné ellen felvatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék Hábermcrnn-tanácsa a mult év Novemberében zárt tárgyalás keretében tárgyalta az ügyet és zárt tárgyaláson hirdette ki az ítéletet is. A tábla szerdán délelőtt nyílt tárgyaláson tárgyalta Komán Dusánné pőrét és a törvényszék ítéletét, amelyben 150 pengőre ítélte a várflottat, indokaival együtt helybenhagyta. 654 E

Március 4: Vivóal-s-adléiTíSáiia IBOS-PETSCHAUEM MECCS Jenyek Belvárosi Mozinál. HMMnnm I! mult éviién a Szeged-Csengr; betétállománya 2 és félmillió pensfifél «lelet! Tallózás a zárszámadás adatai között — Beszélgetés Kozma Ferenc vezérigazgatóval , (A Délmagyarország munkatársától.) A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárszámadásai, értesülésünk szerint, vasárnap kerülnek nyilvánosságra. Ez az első zárszámadás és igazgatósági jelentés, amelyet Kozma Ferenc, a Szeged-Csongrádi uj vezérigazgatója készített, hoz nyilvánosságra és terjeszt a közgyűlés elé. Érthető tehát, ha a gazdasági élet tényezői fokozott érdeklődéssel néznek ezek elé az aktusok elé, mert most lesz teljesen átlátható annak a szellemnek teljes perspektívája, amelyben az uj vezérigazgató a legnagyobb szegedi pénzintézetet vezetni kivánja. A megnyilvánult általános érdeklődésnek véltünk oieget tenni, amikor felkerestük Kozma vezérigazgatót, hogy közvetlenül a zárs7ámadások megjelenése előtt beszélgetést folytattunk vele a Szeged-Csongrádi helyzetéről, az első évben elért eredményekről, terveiről, eszméiről és mindarról, ami kapcsolatos a legnagyobb szegedi pénzintézet mostani és a jövőben kifejtendő működésével. A zárszámadást, a Szeged-Csongrádi általános helyzetét és hitelpolitikáját illető kérdéseinkre Kozma vezérigazgató a kővetkező igen érdekes választ volt szíves adni: — A vezetésem alatt álló Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárószámadásai a közeli napokban nyilvánosságra kerülnek. Az intézet részvényesei és barátai ezekből a zárószámadásokból meg fogják ! látni, hogy a takarékpénztár az elmúlt esztendőben a fejlődés utján hatalmas lépésekben jutott elflre. A takarékpénztár kihelyezései, hogy kerek dámokban beszéljek, az 1026. évi állapottal szem- ; ben • 13 millió pengőről 21 millió pengőre emelkedtek, | Az emelkedés tehát a cselekvő vagyonban a dolgozó tőkékben 8 millió pengő. Ez az emelkedés elsősorban az intézet váltótárcája és folyószámlakihelyezéseire vonatkozik. Az intézet saját vagyona, a latens tartalékot nem számítva, az elmúlt esztendőben körű belül "09.030 pengővel emelkedett, amely emelkedés elsősorban a mult esztendőben végrehajtott tőkefelemelésnek a folyománya. A könyvecskékre elhelyezett belétek összege az 1926. : évi 7,5C0.080 pengőről 10 millió pengőre emelkedett, vagyis a betétek növekedése 2 ós fél millió pengő. Az emelkedés százalékban kifejezve, 33 | százalékot tesz ki. Ezzel a hatalmas betét-növekedéssel a vezetésem alatt álló intézet úgyszólván egyedüli a vidéki takarékpénztárak között. — Az intézet mobilitására mi sem jellemzőbb, minthogy az éwégi mérleg szerint majdnem 18 millió pengő összegű mobilizálható váltóállomány áll rendelkezésünkre. Hiteleink ugy a bel-, mint külföldi üzletbarátainknál tekintélyes összegekkel emelkedtek és intézetünk ma milliókat kitevő hiteltartalékkal rendelkezik a legelsőbbrendü pénzforrásoknál. — Nyereségünk — annak dacára, hogy közterheink és egyéb költségeink emelkedő irányzatot mutatnak — a mult évi 264.(100 pengővel szemben 345.000 pengőt tesznek kl. A kimutatott tisíta nyereségből 252.000 pengőt fogunk osztalék cimén kifizetni, vagyis részvéuyenkint 3.60 fillér lesz az osztalék. Ez az osztalék a 20 pengős névértékű részvény 18 százaléka, a mult évi 34 pengős uj részvények 11 százaléka és a mai részvényárfolyamot figyelembe véve, 9 szóza'ékos hozam. Nagyon • szép osztalék ez, ha figyelembe vesszük, hogy az uj részvények ellenértékét részvényeseink csak s »ult év kőzepsu | S A Korzó Moziban az előadások ítéltétől kesdve §9 7, vasár- és ünnepnap 3f §» 7» 9 érakor kezdődnek. fizették be és ha figyelembe vesszük azt, hogy 1927 május óta részvényeink árfolyama 34 pengőről 44 pengőre emelkedett. Nagyon természetes, hogy tartalék-alapjainkat megfelelően dotáljuk és a nyugdijalapnak külön 20.000 pengős dotációt adunk. Az elmúlt esztendőben hitelpolitikánkat lényegesen megváltoztattuk, amennyiben az ország távolabbi vidékein lévő pénzintézeteknek nyújtott hiteleket fokozatosan visszavontuk és minden tőkeerőnket Szeged és a szomszédos vármegyék gazdasági életének szolgálatába állítottuk. Tettük ezt azért, mert az alapszabályaink l. §-a értelmében kötelességünk, de tettük különösen azért, hogy Szegednek és a szomszédos vármegyék lakosainak ezekben a nehéz esztendőkben minél nagyobb tőkeerővei lehessünk segítségükre. Egyforma szeretettel támogattuk a mezőgazdaságot, az ipart és kereskedelmet, mert tudjuk, hogy a gazdasági élet ezen tényezőinek egyformán szüksége van arra, hogy takarékpénztárunk 83 éves tradíciójának megfelelően őket szeretettel támogassa. — Mennyiben felelnek meg az igazságnak azok a hírek, amelyek szerint a Szeged-Csongrádi na gyobb szabású tőkeemelést tervez? — kérdeztük a vezérigazgatótól. — A most folyó esztendőben tőkeszaporitási terveink egy részét végrehajtjuk. Végre fogjuk hajtani olyan időben, amikor a szegedi piac és részvényeseink helyzete azt megengedi. — Mik méltóságodnak tervei a Szeged-Csongrádi vezetésében a jövőre nézve? — Jövőbeni program? A takarékpénztár tradíciójának megfelelően az intézet tőkeerejét és szervezettségét fokozatos mértékben kivánja a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint értékesítés szolgálatába állítani. Felvesszük a lörleszléses kölcsönök folyósllását, egyelőre ugyan csak mezőgazdasági ingatlanra, később remélhetőleg szegedi bérházakra is. Üzleti hálózatunkat fokozatosan kiépítjük, hogy ügyfeleinket minél jobban és előzékenyebben tudjuk kiszolgálni. Komoly reményünk van arra, hogy megfelelő előnyös tőkék megszerzésével az ipart és kereskedelmet nagyobb rí6rt«librn és előnyös feltételek mellett tudjuk allmentálnl. Minden érzésünk és gondolkozásunk abban a törekvésben összpontosul, hogy intézetünket a nemzeti újjáépítő munka szolgálatába állítsuk és hogy a magyar gazdasági életnek minden vonatkozásban hasznára legyünk. — Milyen a Szeged-Csongrádi viszonya a többi szegecH pénzintézethez és a vezérigazgató uré a pénzintézetek vezetőivel szemben? — Idejövetelem óta mindent elkövettem, hogy a szegedi pénzintézetekkel fennállott jóbaráti viszonyt ápoljam és melegebbé tegvem. Tettem ezt nemcsak azért, mert ez az alaptermészetem, de tettem azért is, mert szükségesnek tnrtom. hogy az egy piacon működő intézetek egymással kooperálva támogassák és szolgálják a piac érdekeit. Érdekellentétek nobilisán gondolkozó vezetőknél nem lehetnek, mert amig mindnyájunknak kötelessége saját intézetünk érdekeit szolgálni, amellett egyek lehetünk a piac szeretetében és abban a hazafias munkában, amely mindenkinek kötelessége, akit jósorsa, vagy szerencséje vezető álláshoz juttatott. — A társadalmi békét, a gazdasági harmóniát szolgálni nemzetünk elesettségében mindnyájunknak szent kötelessége. Nem hiszem, hogy közöttünk bárki is másként gondolkozna. — Karitatív célokra állitott-e be nagyobb öszszeget a jövő évi előirányzatba a Szeged-Csongrádi, mint a legnagyobb szegedi pénzintézet? — Jótékonycélra 10.000 pengőt javasolunk a közgyűlésnek megszavazásra. Ezen összegből elsősorban különféle szegedi jótékony intézményeket kívánunk támogatni. Az ősszeg egy részét félreitenni kivánom azonban arra a célra, hogy intézetünk ambiciózusabb fiatal tisztviselőit anyagilag tudjam támogatni, hogy azok a fővárosban, vagy külföldi városokban szabadságuk idejének felhasználásával tanulmányokat folytathassanak. Nagy súlyt helyezek ugyanis arra, hogy a takarékpénztár tisztviselői minél nagyobb szakképzettséget és minél több tapasztalatot szerezzenek, hogy az intézetnek igazán jó munkásai lehessenek.