Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-21 / 42. szám

9 BUDAPESTEN megnyílt az uj NEMZETI SZALLODI (a Hungária-Nagyszálló vezetése alatt) Központi fekvés: József körút 4 a Nemzed Színházzal szemközt. Minden modern kényelem. Polgári árak. Kitűnő étterem. Drefier sörcsarnoJi. B20 1928 február 21. DfiLMAGYARORSZAG Két emeliiiS Immt a mm a issiwáresi Isköiára, hogy elhelyezhesse a leányiskolát is (A Délmagyarország munkatársától.) A városnak igen sok baja, kellemetlensége volt már a belvárosi elemi leányiskola lehetetlen elhelyezése miatt, de eddig még különböző okok miatt nem oldhatta meg végérvényesen ezt az évek óta aktuális kérdést. Ezek között az okok között természetesen av pénzszűke áll az első helyen és igy történhetett, Jtogy a tömegével épülő tanyai iskolák és,az épülő egyetemi klinikák mellett a város egyik? legfontosabb elemi iskolája tehetetlenül Tszük tantermekben, egyszerű bérlakásokban*szorong már hossza évek óta. A Jernei-házban bérelt helyiségek azonban évről-évre alkalmatlanabbaknak bizonyultak, ez azonban' egymagában nem lett volna elég nyomós ok a kérdés radikális megoldására, ha nem közeledne rohamlépésben a lakások szabadforgalmának helyreállítása is. Kétségtelen ugyanis, hogy a szabad felmondás visszaállításának pillanatában a Szeged- Csongrádi Takarékpénztár. mint a Jernei-ház tulajdonosa késedelem nélkül felmondja ezeket a helyiségeket. A tanács már régebben megbízta a mérnöki hivatalt a kérdés megoldásának tanulmányozásával. A mérnöki hivatal a leghelyesebb megoldásnak azt találta, hogy a város építtessen emeletet a belvárosi elemi fiúiskola épületére és a leányiskolát is ebben az épületben helyezze el. A tanács meg is bizia a tervek és a költségvetés elkészítésével a mérnöki hivatali, ahonnan most az a jelentés érkezett vissza a tanácshoz, hogy a leányiskola eqy emeleten nem helyezhető el, mert legalább iiz tanteremre van szükség, már pedig /egy emeleten öt'tanteremnél több nem lehet. •.•/ A tanács hétfőn foglalkozott a mérnöki hivatal, jelentésével és elhatározta, hogy a mérnöki hivatalt hét ui emelet terveinek és költségvetésének elkészítésére utasítja Véglegesen még nem döntött a tanács abban a kérdésben, hogy tesz-e javaslatot a közgyűlésnek a két emelet felépíttetésére, előbb ugyanis fedezetet kell keresnie az építkezés költségeihez. Ha. felépül a két ul. emelet és felépül az iskola telkének üres részén a háromemeletesre tervezett iparostanonciskola is. a Jókai-ucca- sarka egészen monumentális diszt kap. •,'<•.• Ébredőelnök kémlelő ut a lesoványodott szegedi csoport közé . Keltek, vagy nem kellek* — kérdezte Buday Dezső a megmaradt -szegedi ébredőkiöl (.A Délmagyarorszúg 'munkatársától.') Az ébredő magyarok? szogédi"csoportja a rnuló évek folyamán, annyira összezsugorodott, hogy »agjajt már csak papíron lehetett kimutatni ÉS az elnököu, titkárou és néhány fanatikus választmányi'tagon kívül mindenki kivonult az ébredő zászló alól. A szegedi ÉME helyzete azonban nem speciálisan helyi jelenség, nz országszerte megalakított csoportok ma már nem működnek, hogy a törvén\-es követelményeknek mégis eleget tegyenek, évenkinl egyszer közgyűlést tartanak. Budapesten is hasonló a helyzet, ahol nemrégiben Eckhardt Tibor országos elnök is lemondott tisztségéről. A központ a lemondott elnök helyébe Buday Dezső volt országgyűlési képviselőt, az eddigi alelnököt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Buday Dezső abból az alkalomból, hogy az ÉME központi .választásai március elején megtörténnek, vasárnap délután 6 órára ertekezletet hívott össze a szegedi ébredők egyesületébe. Az értekezleten csak külön meghívottak jelenhettek meg, a kurzus ismert helyi exgopensei, akik ezen alkalomra ismét j feltűzték. mellűkre az EME jelvényét, ame- I lyet már csak ilyen (ünnepélyes alkalmakkor tűznek ki kabátjukra. Az értekezleten Buday. Dezső először Eckhardt Tibor lemondásának okait ismertette. Elmondotta, hogy Eckhardt azért mondott le elnöki tisztségéről, mivel a: £ME központi tisztviselői különböző szabálytalanságokat követtek el, amelyek diffamálóak voltak az ÉME vezetőségére. Ő mint alelnök csak kötélésfeégét teljesítette, amikor a vezér nélkül maradt ÉME élére állott, Hogy továbbra is megmarad-e az ÉME elnökének, még nem tudja. Szegedre azért utazott le, hogy a :> csoport- hangulatát személyével szembeu kikémlelje, mivel nem akarja magát kitenni annak, hogy az-elnökválasztás alkalmával kisebbségben máradjon. — Kellek, vagy nem kellek? — mondotta Buday. — Ezt akarom megtudni a szegedi csoporttól olyan őszinteséggel, amilyen őszinteséggel én is elmondottam szegedi leutazásom célját. Bűday vallomását kitörő lelkesedéssel fogadták az ébredők es Ígéretet tettek arra, nogy az elkövetkezendő központi választásokon minden erejükkel támogatni fogják. »Ma Magyarországon nincsen olyan kél ember, aki ne bírálná a kormány ténykedéseit* Crdekes Izgatás! és rágalmazás! pör a szegedi törvényszék előli — A vádlottal három hónapra iíéüíék •(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék ViW-tanácsa hétfőn tárgyalta Magyar János szegvári lakos izgatási, rága'mazási és a: OFB kárára elkövetett kihágási ügyét. A vádlott védelmét dr. Dénes István volt nemzetgyűlési képviselő látta el. A tárgyalásra 10 tanút idéztek meg, akiknek kihallgatása a késő esti órákig húzódott el. A vád ' ugyanezen időben többek jelenlétében a szegvári állomáson a magyar kormányról azt állította, hogy :a kormány nem fe'clős kormány és Bethlennek csak a szája jár<A harmadik vádpont szerint Magyar János 3U0 földígénylőtől mintegy 100 pengőt vett fel azzal, hogy uj megváltási eljárást eszközöl ki. A főtárgyaláson Magyar János nyezett volna. Pénzeket tényleg vett fel a földigénylőktől, de csak azért, hogy kiadásait fedezze. A vádlott kihallgatása'után a 'birőság először dr. Skultéty István táblai tauácseluököt hallgatta ki, aki as OFB tárgyalásait vezette Szegváron, majd a vád három tanúja mindenben igazolta a vád állításait.- A többi tanuk azonban legnagyobbrészben megcáfolták a vád állításait A tanuk, kihallgatása után dr. S~arvas János ügyész mondotta el vádbeszédét. Hangsúlyozta, hogy a vádlott a falusi hiszékeny nép tudatlanságát használta ki. Magyar János izgatott a tekintélyek ellen is. Ma, amikor a tekintély tisztelet még mindig nem erősödött meg teljesen, még mindig afead ember, aki ágál a tekintélyek ellen és falusi kisemberek hiszekenységét használja ki a törvényhozók és azok végrehajtói ellen. A vádat beigazoltnak látja és ezért szigorú Ítéletet kér. Dr. Dénes István védőbeszédébén kifejtette, hogy Szegváron 1926 végén az OFB eljárása idején nem akadt senki, aki a népet kellőképen felvilágosította volna. A szegvári limese (.leneknek tulmagas haszonbért kellett fizetni az OFB által kiutalt földek után. Ekkor jött Magyar János, aki látta, hogy nép igaztalanul sokat fizet. A vádlott csak felvilágosította az igénylőket, csak jót akart. Önzetlen munkájának eredménye az, hogy a szegvári föld igénylőknek nem kellett magasabb haszonbéreket fizetni. A kihallgatott negyven tanú közül esik három igazolta a vádat. Ezek a tanuk halálos ellenségei Magyar Jánosnak és ezért vallottak ellene. A község lakossága Szegváron nem fordulhatott senkihez érdekeinek megvédése céljából A plébános, illetve az egyházközség 100 holdat kapott a Beregi-féle uradalomtól és igy tőlük nem lehet kívánni, hogy a nincsetlenek érdekeiért -sikraszálljanak. Magyar Jáuos a hatalmasokkal szemben harcolt a nincsetlenck érdekében. — Ebben a 'harcbau elbukott és nyolc hónapot ült vizsgálati fogságban anélkül, hogy egy fillért is szerzett volna magának, avagy pedig agitációját más célok elérésére használta volna fel.-A való igazság az, hogy az uradalom földhaszonbér fejében többet szedett be a nincsetlenektől, mint amennyit az OFB itéletileg megállapitott. A "vádlott az igazság érdekében az OFB-hez fordult a panaszszal. Az OFB helyt is adott Magyar János és társai panaszának és újbóli vizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat azonban még nem nyert befejezést. Ezek szerint nem látja beigazoltnak, hogy a vádlott izgatott volna a fennálló törvények ellen. Nem használta a? inkriminált kifejezéseket 1928-ban nem lehet két ember magánbeszélgetését . yúj tárgyává tenni. Ma Magyarországon nincsen olyan szerint Magyar János 1926 végén a szegvári tagadta bűnösségét. Előadta, hogy nem mon48-as körbea az általa összehívott földigény- dotta, hogy nem kell adót, vagy föídhaszonbért lők gyűlésén, mintegy 60 ember előtt azt fizetni Csak azt mondotta a főldigénylőknek, mondotta, hogy az OFB által a Beregi-féle hogy az OFB végső ítéletéig várjanak az adóuradalcmból kiosztott földek után se adót,.se . és a földhaszonbér kifizetésével. Tagadta, hogy haszonbért ne fizessenek, ami által a törvé- ' a kormányt megrágalmazta volna és tagadta uyek ellen izgatott. A második vádpont szerint I azt is, hogy uj megváltási eljárást kezdenie-