Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-21 / 42. szám

SZEGED: siert.e»ílö«ég: Dcdk Ferenc ucco Telefon: 13- 33.'Kiadóhivatal, KOlctOnkönyvlár ¿1 Jegyiroda: Áradt ucca S. Telefon : 306. -- Nyomda: l»w Udó> "cco 1®. Telefon: 1G- 34.« » v » « » Kedd, 1928 február 21 í> o o IV. ÉVFOLYAM 4Z. S2SAM IffiffiOnEI MAKÓ: SzcrkMzlflség és kladóhtvaiel) Irl ucca 6. Telefoni 151. szóm.« » «»«« HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.- Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « »> « » « » « » « » EiattzcKii ara 'BVontn 3-2« vldénen 6« n lOvArnsbaa 3-r<), KíillüWin r>-4ö pengd. Fqyei szAra 10, vaiár. és Ünnepnap 24 fillér A szimbolikus emberek A román parlamentben vérre megy a dolog, ha egyelőre nem csordul is a dákovagdosnak, nem szokat'anok a modern parlamenti idiómában, az igaz. Más kormányok tagjainftk is van szerencséjük hallani, hogy ők idiómában, az igaz. Más kormányok tagjaiinak is van szerencséjük hallani, hogy ők panainisták, sikkasztok, gyilkosok, sőt: urna-! tolvajok. Azt se lehet mondani, hogy ez a jellemfestés mindenütt teljesen nélkülözné az igazságot, de talán sehol se veszik olyan komolyan, mint Európa legkomolytalanabb országában, aminek bizonyosan megvan a maga oka. Máshol az ilyen parlamenti enyelgéstket ugy ítélik níeg, hogy egy kicsit túlozzák az igazságot, a politikai perspektíva törvényei szerint. Romániában mindenki arról van meggyőződve, hogy niucs az a vád, amelyik alatta uc maradna az igazságnak s ezt a meggyőződést olykor kormánydokumentumok is alátámasztják. Ha. egyik kormány kiszorítja a másikat á jászol mellől, maga siet tájékoztatni a nemzetet az elűzöttek falánkságáról. Például azt az államtitkot is hivatalos sajtódobok pergéséből tudta meg a világ, hogy, az Avercscú-kórmáriy bukása estéjén az utolsó minisztertanácsi ütésben szélporcióztá" az államkasszát és zsebkendőkben vitte haza obsit gyanánt. Ilyesmi talán már a. kevésbé rendezett szerecsen monarchiákban se történhet meg, de ha véletlenül megtöriéuik, van annyi kegyelef az utódokban, hogy nem állítják pellengérre elődeiket, akiktől tiem rendszer, csak politikai zászló dolgában különböznek. Viszont ezek a jogtalan erkölcsi felháborodásból eredő vallomások, a sajátkezűiig leleplezett kormányzati csöndéletképek nagyon megkönnyítik a mi munkánkat, magyarokét, akik a gyilkosainkkal szemben is lovagiasságra vagyunk kötelezve. Nem kell kémke'dnünk, nem keli besugásokkal szaladgálnunk' genfi mostohánkhoz, -a románok maguk kiabálják világgá a rothadtságukat ugyanakkor, amikor külügyminiszterük barátság-kolcluló kiküldetésben kéjutazza be a világ -nyugati hatalmait Mi esetleg elfogultak lehetnénk, hitzeu természetellenes lenne, ha nem volnánk azok, ha mi neveznénk kitűnő szomszédunkat balkáni rablónak, aki a ruhát is leszedte az agyonvertröl, mikor azt vérbe fagyva ta'álta az országúton a nagy verekedés után, az miIölünk .illetlenség volna, auiit okosabb meg se kísérelni cs neui provokálui a dicső nemzet haragját, hogy még Debrecent is elvegye tőlünk. Ellenben azt mégse lehet halla'anná tenni Európának,-mikor Maniu Gyula, a volt és leendő román miniszter fogcsikorgatva kiáltja oda a kormánynak a bukaresti parlamentben: — Nyolc éve annak, hogy az önök balkáni rezsimje kirabolja és agyonpanamázza Erdélyt és a Bánátot! És önök merik kitaszítani a parlamentből .azt a Vajda Sándort, akinek Romáuia Erdélyt köszönheti, aki Budapesten először jelentette be, hogy Erdély elszakad Magyarországtól és Romániához csatlakozik. Ezt a szimbőlikus embert lökik ki önök az ország házából'.' "Vajda-Vojvoda • Sándor, a szimbolikus ember...'£s Maniu Gyula, a nem kevésbé szirnbólikus férfiú... A hajdani magyai- képviselők, akiket a .magyar kormánypaktumok juttattak mandátumhoz, akiknek képviselői napidijait a magyar • nép verejtékes adóiból fizették, akiket a *;magyar politika tartott el kenyérrel, hogy a • magyar katasztrófa órájában ők irányítsák' a' hullarablást a meg.torein.tsék a Románja M~re-t. íik valóban szimbolikus emberei ,nemcsak uj hazájuknak, a melyet életre segiteltek, hanem a réginek is, amelyet elárultak és segítettek megölni. A .végzet emberei ők két néppel való kapcsolatukban is, a magyarsággal való kapcsolatban, amely már föltámadt halcuttfriból és ha botorkálva is/ már rálépett az élet útjára és Románia szemében, amely még innen van az apokalipszisen, de lehetetlen, hogy elkerülje,, mert egét már tarkázzák a jelenések könyvének minden jegyei. Nem kell hozzá a mi hoszszunk. nem fogja mégérni az orosz les»á-*iolást, annyira természetellenes az egész állam fölépítése,, olvan 'nagy/a belső cinyomorodása és erkölcsi. züllöttsége, hogy széthullalhatja minden pillanat. A háború kártyáiból összerakott, vár, kárivákból, amelyekre mindenféle vér száradt, csak román vér nem s azok a szimbolikus, emberek fogják szétlökni, akik összerakták a dákoromán álmok palotáját, s most őket taszigálják ki belőle. Ök egvségcs román nemzetre gondoltak, amely •bálát Ázsiának vetve, arccal fordul a nvu* gati küRurának. S most vau két román nemzet, a regátbeli és az oníéiyi, összebékithetetlen, halálos gyűlölettel, más-más a kultúrájúk, az erkölcsük, a nyelvük, az egyik fé. lig ázsiai, a másik félig európai, amaz a kirabolni való provinciát látja emebben, emez a kizsákmányoló! gyűlöli am.abbau, az egyiket kótyagos álmok puffasztják, a másikat hazajáró emlékek keserítik. Mert lehetetlen az, hogy Vajda-Vojvoda Sándornak és Maniu Gyulának és annak az erdélyi oláhságnak, amelyet ök csalogattak bele Romauia Mare örvényébe. eszébe ne jusson az az idő, mikor Scotus Viator segítségét kellett kérni a magyar szolgabirák ellen, de elégedett és gazdagodó oláh parasztok nyüzsögtek a kulturált er« délyi városok vásárjain. Ma szegénység cs nyomorúság van mindenütt, az .elhanvagolt városokat elöntötte és eüszapolta >a regátnak határokat nem ismerő szennye, a benszülött oláh intelligenciát letapossa a bevándorolt zsebrák had, a szimbolikus embereket kidohálják a parlamentből, mert Bukarest türelmetlenebb, mint Budapest volt és most még csak Scotus Viatorhoz se lehet menni árulkodni,- mert hiszen a színiból'l^us emberek és" népük azt kapták, amit kerestek. Ór szépen érik már a mi vetésünk odaát, — csak mi okosabban volnánk felkészülve az aratásra! .•«aJbllUA^. ....... ¿„¿/SBRf.'ZSZ - Kraote Pál btiníetése z háromheti fogI^átz, Az emberölés vádfa alól telmenlelték, csupán íilfoll íe.gyverv5se!é$ért lléllék el — A stealitzi dráma hőso ,.nem voll beszámiíhaíé állapodban" Az iléleíkíhírdelés után a lömeq vállára kapta és ugy Ünnepelte a 18 éves flut • -(Budapesti tudósítónk telcfjnjel-n'ése.) A két hét óta húzódó Krantz-pörben, a véres stcglitzi diákdráma ügyében,,.amely mága felé irányította az egész nyilvánosság figyelmét és amelynek főtárgyalása nem egy izgalmas jelenettel tartotta lázban a kedélyeket két héten • át, ma , este hoztak . ilélelet. • A '.möabiti törvényszék tanácselnöke, dr. Dast tiz" órakor nyitotta meg a folytatólagos tárgyalást A védői emelvényen újból dr! Frey a régi védő ült. Egy, 'berlini borpincében békült ki Dust elnökkel."és most ismét ő látja el Krantz Pál védelmét. Steinbecker főügyész tenesztotte elő a vádlndiíványí és Krantz Pál elleu égném fogházbüntetést kért kiszabni emberölésben való bűnrészesség miatt és tiltott fegyverviselésért egyhavi fog"11 ázat. ' Az ügyész után dr. /•>••(/ mondotta el védöbeszédéf. A beszéd nagy csalódást keltett, mért a vád és védelem között lefolyt heves küzdelem után a védő feltűnően nyugodt hangon, minden kitörés nélkül mondotta el védőbeszédét és felmentést kért. Illetékesek a beszéd nyugodt bankjából arra a hangulatra következtettek, amely jelentékenyen könnyebbé tette Krantz ügyét. Azután Krantz Pál az ' utolsó szó jogán a következőket mondotta: — Csatlakozom védőügyvédem szavaihoz. A törvényszékhez csupán az a kérésem van, ne fosszanak meg attól a le* hetőségtöl, hogy mint férfi jóvátegyem azt, amil mint gyermek erkölcsileg vé tettemDélután ú óra volt, amikor Dust elnök kihirdette a törvényszék itéSetét. Krantz Pált * ' csupánjijtott /eavveroiseíesért mnnaIák ki hiinötnek és ezért ÖSSZhÜHleíésfll háromheti fogházra Hélléb, biiníe<éfié< azonban az elszenveded vi^soálali fogsággal kMllÖlíneh vették. Az emberölésben vaió bünr^szesséo vádfa alól felmentették. Az'itelet iudokolása hangsúlyozza, hogy a pör szomorú adatokat tárt a nyilvánosság elé bizonyos erkölcsi hiányokról a nevelés terén. Az emberölés tényét a bíróság megállapította ugyan, de megállapította azt is, hogy annak elkőveté ckor a vá 'lotl nem volt büntetőjogilag beszámítható állapotban. A tiltott fegyverviselésért el kellett itélnl Krantz Pált, mert \mlnt, gyermeknek