Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-19 / 41. szám

« DÉtMAGYARORSZAG 1928 február lfl. kérdésekben döntenek, legalább az eleven sző könnyebben érvényesülő erejét adja segítségül Fogadalmi templom építése, városi bérhám!; épitfee, tanyai vasút építése és üzemben tartóm kövezés, csatornázás, a közvilágítás kiterjesztése, kisajátítások, egyetemi építkezések, városrendezés, — ezek a legfontosabb kérdések, legaktuálisabb problémák s csupa olyan ügy, ami műszaki ismereteket. mérnöki szakértelmet követel meg. Ugyan mit használ itt az államvizsgás jogi képzettség, vagy az államtudományi tudorság? Amikor a kvalifikációs törvényt hozták, más volt még az élet és más volt az élet a törvényhatóságokban is. Akkor még lehetett teret adni a jogászi képzettségnek s lehetett kizárólagos teret is adni. De ma — még a polgármesternek is mérnöknek kellene lennie. A műszaki problémák korszakában a város mérnöke szóhoz sem jut a tanácsülésben, ahol műszaki kérdések felett — nem akarunk személyeskedni —, de árvaszéki elnök, adóhivatali vezető tanácsnok és főjegyző dönthetnek. Teljeseu indokolatlan az is, hogy az adóhivatalt tanácsnok vezeti s indokolatlan az is, hogy a pénzügyi tanácsnoktól jogi képesitést követelnek. A főügyészen kivül csak a főjegyzőnek kellenne jogásznak lennie, a gazdasági tanácsnok legyen gazdasági szakember, a pénzügyi tanácsnok legyen pénzügyi szakember, az adóügyi tanácsnok legyen adóügyi szakértő. A város tanácsa irtózik a szakértelemtől s ragaszkodik a jogászi képesítéshez, mert ez mindent ad, csak szakértelmet nem. Másutt a műszaki főtanácsost tiszteletbeli tanácsnoknak nevezik ki, hogy áthidalják a szakadékot a törvény, a szabályrendelet s az élet követelése között. Nálunk csak az árvaszéki elnök lehet tiszteletbeli tanácsnok s mint ilyen tagja a tanácsnak, de hogy mérnök is lehessen a tanács tagja, hogy a »föcirklk odaüljön közéjül;, hogy azt mondhassa a referáló műszaki Unácsuok, hogy >cbben a kérdésben re határozzunk«, uem pedig azt, hogy »ebben a kérdésiben ne méltóztassanak határozni, — ezt már nem tűrheti a minden szakértelemtől irtózó jogászi smokság. Pedig a szervezeti szabályrendelet ygy van megalkotva, hogy módot tudjanak nyújtani a szakértelem hozzászólásának is. A szervezeti szabályrendelet 63. szakasza szerint mep hivandók a tanácsülésekbe s ott tanácskozási joggal birnak szakmájukat érdeklő ügyekben a főszámvevő s a főmérnök, a 44. szakasz mn. pontja szerint pedig a polgármester megbízhatja a mérnöki hivatalnak, mint szakhivatalnak vezetőjét a referálással is. Nem volt tehát sem törvénytelen, sem szabályrendeletbe ütköző az a helyzet, amint most változtattak. De erre talán nem is illik hivatkozni azoknak, akik más téren megtagadják a birói ítélet végrehajtását s a törvény rendelkezéseinek megvalósulását. Hogy azután akadjon olyan közhivatali vezető állást betöltő mérnök-köztisztviselő, aki helyeselje azt az elhatározást, amelyik a város vezető mérnökét még a tanácsi referálás jogától is megfosztja, arról ezek után nem akarunk beszélni. Az uj állapot visszahozza a régi helyzetet, amikor a mérnöki hivatal véleményt terjeszt elő s a tanácsi ügyosztály egyszerűen »kipipázza« a mérnöki hivatal javaslatát. A közvetlenség, gyorsasig és szóbeliség előnyeit a közvetettség, írásbeliség és lassú elintézés hátrányai váltják fel ; »a technikai haladásnak« mai korszakában. Valamikor lehetett a »kipipálás« a közigazgatási ügyintézésnek patinás módja, sőt: tradicionális rendszere. Amikor még pipaszó mellett közigazgatt&k urambátyámék. A pipá- i lás azóta kiment a divatból. Itt az ideje j annak, hogy a skipipálás« is kimenjen. | A városi kihágáii biröság a mulft évben 105 eser pe^S pénzbüntetést és 150Q nap@f szabett hl a kihágókra A lestöbb kihágás! ügy aiapja iskolakerülés volt (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes kimutatást állított most össze dr. Hammer Fidél, a város kihágási birója a városi kihágási biróság 1927. évi működésének eredményeiről. Mint ismeretes, a redőrség államosítása óta a rendőri büntetőbíráskodást is kétfelé választották, az ügyek egy részét az államrendőrségi kihágási biróság tartotta meg, a nagy részt azonban az újonnan megszervezett városi kihágási biróság hatáskörébe utalták. A két biróság között még mindig nincs precíz határvonal és az az oka annak, hogy többszőr illetékességi, vagy hatásköri viták keletkeznek a város és as államrendőrség között. Ilyen vitára adott például alkalmat az a sokszáz kihágási eljárás, amelyet a választójogi rendelet értélmében azok ellen a választók ellen kellett indítani, akik nem éltek szavazati jogukkal és az urnáktól való távolmaradásukat elfogadható módon nem igazolták. A városi kihágási biróság hatáskörébe a kővetkező fontosabb ügyek tartoznak: Az iskolaügyi, a mezören'"ö:-: '¡beások, a terményhamisitási, a paprika- és tejügyek, a piacrendészet, a munkásbiztositási ügyek, a gazdasági cselédek, a közegészségügy, az állategészségügy, a növényvédelem, a kocsmai hitelezés, az ipari, a vizrendőri kihágások, a selyem tenyésztés, az ut- és vámrendőri ügyek, a gyári védjegy, az ipari és gyári munkások baleset elleni védelme, a megrendelések tiltott gyűjtése és a mértékhitelesitésre vonatkozó rendeletek és szabályok. A városi kihágási biróság munkája egyre szaporodik, ugy hogy a város hatósága nemrégen szükségesnek tartotta a biróság kiegészítését. Hamtner Fidél kihágási biróság mellé osztották be dr. Pálfg Györgyöt, dr. Pálfy József tanácsnok fiát, aki, mint tb. fogalmazó átvette a kihágási ügyek egyik csoportját és így most ketten ítélkeznek. Dr. Hammer Fidél kimutatása szerint a városi kihágási biróság 1927-ben 5614 különálló ügydarabot iktatott. Ez a szám már jelentős visszaesést jelent, mert volt olyan esztendő, amikor oz ügydarabok száma meghaladta a tizenkétezret, a koronaromlás idején. Ebben az időben nem féltek az emberek a 1 "-.Igási ítélettől, mert mire a kirótt pénzbüntetés befIze'.¿sért került a sor, a pénz teljesen ^értéktelenedett él így a kihágók számára nem jelentett megterhelést, még kevésbé büntetést. Amint azonban stabilizálódott a korona értéke, a pengőérték bevezetése után meg fokozottabb mértékben csökkent a kihágások száma, mert a pénzbírságok már érzékeny büntetést jelentettek. A kihágási biróság a múlt évben Í585 büntető parancsot bocsájtott ki, de a felek közül a legtöbben tárgyalást kértekügyükben. így a biróság 3235 ü'j'jben tartott tárgyalást. Volt olyan nap, hogy Hammer Fidél hatvanhárom ügyben tartott tárgyalást. A tárgyalások száma az év vége felé állandóan szaporodott, novemberben például 483, decemberben pedig 358 volt a tárgyalások száma. Pénzbüntetés és eljárási költség címén a biróság 105 ezer pengőt szabott ki, ebből még a mult évben 47.415 pengőt be is hajtott. A legtöbb kihágási ügy iskolai kihágás volt. Az iskolakerülő elemi iskolai tanulók szüleit büntette meg a bíró. A kirótt pénzbüntetések értéke meghaladta a 34 ezer pengőt, a kihágási biróság egész évi forgalmának éppen egyharmadát. A SÍÍgoru büntetések miatt ujabban örvendetesen csökkent az iskolai kihágások száma, a tanyai iskolákigazgatói örömmel jelenük, hogy az iskoláikban alig fordul elő mulasztás. A kirótt és befizetett pénzbírságok felét az államkincstár kapja meg, felét pedig a város a szegényalap javára. Az ipari és az iparostanonciskolai kihágások miatt kiszabott bírságok teljes összegükben az iparostanonciskolát illetik, az elemi iskolai bírságpénzeket viszont a szegénysorsú elemi iskolai tanulók segélyezésére kell fordítani. . A kihágási biróság azonban nemcsak pénzbüntetést szab ki, hanem szabadságvesztésre is itélheÜ a kihágókat, többnyire csak azokat, akik visszaeső bűnösök s akiken a pénzbírság már nem javít. De a legtöbb pénzbírság átváltoztatható elzárásra és bizony nagyon sok elitélt inkább leüli büntetését. A kihágási biróság által kiszabható makszimális pénzbüntetés 240 pengő, a makszimális elzárás pedig három hónap. Az elzárásra ítélteket az államrendőrségi fogházban, a városháza szuterénjében helyezik el. A mult év első két hónapjáról nincs pontos kimutatás, hogy hány napi elzárást szabott ki a kihágási bíró. Február 12-étől az év utolsó napjáig kiszabcU és leült elzárást büntetések napjainak a száma 1362. A forgalomból következtetve az egész évi teljesítmény meghaladja at 1500 napot, ami négy teljes esztendőnél is nagyobb időnek felel meg. A legnagyobb büntetést a mult évben egy többszörösen visszaeső, szinte notórius kihágó kapta, akire a kihágási bíró harminckilenc napi összbüntetést szabott ki. A delikvens bünetést két ízben ülte le. Tekintettel a büntetés nagyságára, ennyi kedvezményt kapott a birótól. A kihágási biróság teljesen független hivatala a városoak és csupán adminisztratív alapon tartozik a második ügyosztályhoz. De a városnak van még két másfajta bírósága is, a községi biróság, amelynek élén dr. Kamocsay György áll és a levente biróság, amelynek dr. Vicsag Emi! a vezetője. Mindkét biróság a második, az etőljárósági ügy:-' ily ' "belében működik önálló hatáskörrel. KEREKPAROK »l'égszert« ismét l legfőbb „DUrkopp", „Lucifer", AmerlcAn", „Steyer"stb egyedüli árusítója. Gyárt áraiét GYERMEKKOCSIK nagy választékbon. legocsóbb áron irészletllzeíésre 1». w Kardos István 5. tf ír gyári árakon. Elsőrendű klott . Pengő T— „ félselyem „ 10*— Félselyem és egész selyem •ífivat ernyőit a legszebb kivitelben 238(1 szabói! gyári árakon. Viszonteladóknak megfelelő árengedmény. Behúzásokat és javításokat vevőinknek önköltségi árakon készíttetjük. Pöüák l estvérek Széetow tér és Ssekonics ucca.