Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-17 / 39. szám

í DÍLMAGYARORSZAG fgy feltétlenül bizonyos fölényes helyzetbe juttatja az embert azokkal szemben, akik kétségbeesnek, sirnak, átkozódnak, káromkodnak, félnek, stb. Anyai nagyapámról azt hallottam, hogy reggel és este mindennap imádkozott s egész életében csak egyetlenegyszer haragudott és káromkodott: mikor az anyám férjhez ment; ekkor az anyai nagyapám anvnvira elragadtatta magát, hogy ezt mondta: »Azt a dicsőségi 1!« De hamar megbánta és bűnét még aznap meggyónta. Gyermekkoromban tehát őhozzá igyekeztem hasonlítani s folyton a szokásai után tudakozódtam. Kissé furcsa, hogy ez a nagyapám hat évvel a születésem előtt meghalt, alkalmam volt őt meglátni. Mikor Sándor bátyám 1887-ben meghalt, családi temetkező helyünkön Töldelték el. ahol számos elődöm nyugszik, a Deszkástenetőben, Dugonics sírjától néhány lépésnyire. A temetés napján délelőtt kimentcin megnézni, hogy hogyan ássák a sírt. A nagyapám tizenkilenc év óta korhadó keresztjét kihúzták és ott ásták fel a földet: előkerült nagyapámnak, Hegedűs Józsefnek a holtteste. Már csak csontok, a fekete selyem nyakkendő, melyet a nyaka köré csavartak, még csodálatosan ép volt s az arc már hiányzott, de megvolt a bajusz, az oldal-szakáll s az egész hajzat, .szépen hátrafésülve, — egy szál sem volt ősz. Nagy, feledhetetlen jelenet volt ez, — pedig egy szót sem szóltam, egyáltalán semmit nem is gondoltam, csak kimondhatatlanul sokat éreztem s a lelkemmel egv másik világban jártam, mikor a nagyapám fejét a kazeinben tartottam és szép, des haját hátra simított am... Igen hatott rám a két nagyanyám vallásossága is. Apai nagyanyám. Zombori Róza, mint nekem elmesélte, 1816-ig nem volt vallásos, libben az esztendőben a makai vásáron volt egy kocsi vászonnal és amikor hazafelé tartod kiöntött a Maros és az árvíz utolérte. A viz már sodorta a kocsit s a nagyanyám a kis fiára (az én apámra) gondolt, aki még egy éves sincs és már árvaságra kell jutnia. A szegény asszony Máriához fohászkodott és megfogadta, hogy ha megmenekül a veszedelemből és viszontláthatja a kis fiát: minden esztendőben elzarándokol Mária-Radnára, még prdig gyalog. S a nagyanyám ezt o fogadalmát szigorúan meg is tartotta: 1846tóf 1893-ban bekövetkezett haláláig minden szeptemberben elgyalogolt a »bucsusokkal« Radnára és vissza s a halála előtti negyedik héten is még körülbelül kétszáznyolcvan kilómétert gyalogolt, hogy negyvenhét évvel előbb tóll fogadalmának eleget tegyen. Ezt a nagyon barnabőrü, még hetven éves Kúrában is szénfekete hajú asszonyt sohasem Menyasszonyi és vőlegény kelengyék készen és mérték után, a legjobb minőségekben. BszíiaD- és ágynemüek, paplanok minden kivitelben, a legolcsóbb árakon. liliom, Schroil siffonok és vásznak, zeíirek méterenkint is, nagy választékban. Gyermek és csecsemő fehérnemüek és rtthácskák Fóliák Testvérek kelengye üzletében 080 Feketesas és Csekonics u. sarok. láttam együtt, a másik öreganyámmal, aki viszont fehér arcú és hófehér hajú öregasszony volt, de még hetvenkét éves korában sem volt egyetlen ránc se az arcán. Anyai nagyanyám nem járt búcsúkra; misére is csak vasárnap és ünnepnap ment, de minden vasárnap délután ott volt a litánián a minoritáknál, mindig a baloldali első mellékoltárnál, a Mária első oltáránál térdelt és én mindig ott térdeltem mellette, kezeimet szabályosan összetéve és se balra, se jobbra nem tekintve. Valósággal imádkoztam mar öt éves koromtól fogva, de a magam esze szerint, olyan imádságokat. amelyeken a theologia okleveles doktorai köziil azok, akik csak tudósok, dc nem nagyon papok, bizonyosan csak mosolyognának, de imádság gyanánt el nem fogadnának. Kn azonban hiszem, hogy az Isten elfogadta és elfogadja imádságok gyanánt az én pogány színezetű fohászaimat, amelyek ilyen formán szólanak: »Uram Istenem, most legelső sorban ne engem segíts, hanem azokat óvd meg a bűntől, akik éppen ebben a percben bűnt akarnak elkövetni«. »Ur Isten, ha e percben megölnek valakit, ne az áldozatnak add legelsősorbau a kegyelmedet, hanem a gyilkosnak. mert annak nagyobb szüksége van a Te irgalmadra!« Ha fájt valamim, igy imádkoztam: »Istenem, segilsd meg azokat, akik fájdalmai szenvednek s azután engem is!« Nem ugy imádkoztam, hogy add Uram, ezt, vagy azt , hanem azt, hogy »áldd meg, Uram, mindazokat, akik engem szeretnek és halmozd el jótéteményeiddel mindazokat, akik nekem bár a legcsekélyebb szívességet tették, segítsd azokat is, akik engem gyűlölnek, velem ros-szat tettek, vagy ellenein gonosz dolgot forralnak: világosítsd meg elméjüket, hogy megtalálják a becsület és szeretet útját«. Ezeket az együgyű imádságokat nem egészen igy olvassuk az imakönyvekben, dc én igy tanul1028 február 17. f^iwrniu, —— lam imádkozni az anyai nagyanyámtól s c¿ékből az együgyű fohászokból határozottabb ethikai alapelvek fejlődtek ki elmémben és szivemben, mint akár a legtudósabb theölogiai vagy filozófiai munkákból. »Fekete* nagyanyám több mint kél évtizeddel tuléltfc a »fehér* nagyanyámat, ö is nagyon »liberális« volt a vallási felfogásában, de nem féltem : bizonyosan megtalálta 6 »odaát« az ő Istenét. Egyszer a litánia után megkérdeztem tőle, hogy »miért mondtuk ma Máriáról azt, hogy elefántcsontból való toron//?« Ezt felelte: »Mert nagyon szépet akar« tünk róla mondani. ITa neked a jegenyefa szebb, mint az elefántcsontból való torony, akkor ne azt sóhajtsd, hogy Mária, Te elefánt4' csontból való torom/, hanem azt, hogy Könyörögj érettünk Mária, ki olyan szép vagy, mint: a legszebb jegenye! Mert az elefántcsontból való torony csak szó és beszéd s az imádsága ban és vallásban a szó, a beszéd, az semmi, — a lélek hódolata, a lélek hálája, a lélek szeretete, a lélek bánata, a lélek jó elhaláro-v zásai és a lélek becsületes óhajtásai fontosak Amint látnivaló, ez a két öregasszony, aa én két nagyanyáin gyenge volt a theologiaitudományában, de mindákettő sziklaszilárd volt az ö hitében és lelke nyugalmában s az Ő kereszténységükkel a türelmetlenségnek még a gondolata is teljességgel összeegyeztethetett len volt. Szóval: »liberálisok« voltak szegé-' nyek, bár ezt a szót sohasem hallottam tőlük s engem semmiféle praktikus (azaz: ma hasznavehető) kereszténységre nem neveltek, de igen erősen kifejlesztettek bennem bizonyos vallási és erkölcsi eszméket, melyek akár hivatalosan is keresztények, akár hivatalosan nem keresztények, én jól megvagyok velük s az én két jó öreg anyámat az Isten haló porukban is áldja meg érettük. ' 1 ' 1 Berzenczey Domokos nyilaíkozaía Oravete Győző felszólalására „Nem lehet a városi mérnökök Illegitim Jövedelmeiről beszélni" (A Délmagyarország munkatársától.') Ä' közigazgatási bizottság szerdai ülésén, amelyről a Délmagyarország részletes beszámolót közölt, mint ismeretes, Oravetz Győző műszaki főtanácsos, ez államépitészeti hivatal vezetője foglalkozott a város! mérnöki hivatal működésével és kifelentetie, hogy a mérnöki hivatal egyes taglal illegitim jövedelmeket biztosítanak maguknak. Ezzel a negy feltűnést keltő kijelentéssel kapcsolatban kérdést intéz* tünk Berzenczev Domokos műszaki főtanácsoshoz, a mérnöM hivatal vezetőjéhez, akt a következő nyilatkozatot tette: — Oravetz főtanácsos ur bizonyára nem volt tájékoztatva afelől, hogy ügykör, amelyben a mérnöki hivatal vezetője a városi tanácsban előadóként működött, a magánosok építkezéseit, vitás építkezést ügyelt, telekrendezési ügyeket, épitési szabályok áthágásait, szóval csupa olyan ügyet foglalt magában, amelyek nem érintik a mérnöki hivatal munkájának felülbírálását. — Azt a gondolatot, hogy a mérnöki hivatalon kívülálló műszaki tanácsi ügyosztály szerveztessék, magam is örömmel látnám. A ma három négy tanácsi ügyosztályban szétszórt műszaki ügyek egyseges és műszaki képzettségű emberek által való intézése csak előnyére válhatna az ügymenetnek és a köznek. Ez azonban a mai takarékossági érában aligha lenne megvalósítható. Nem is tudok ilyenre példát. Legalább Is Magyarországon nem. Veszprémben, Újpesten, Pesterzsébeten, Nyíregyházán, Nagykanizsán és még egy csomó más városban a mérnöki hivatal vezelőie egyúttal műszaki tanácsnok is. Ez a gyakorlat általában terjedőben van és az öszszetérhetetlenségi szempont és a visszaélések lehetősége még sehol sem volt döntő ezen kérdések elbírálásánál. Hiszen, ha ez volna a döntő, ugy az adóhivatal vezető tanácsnoka nem referálhatná az adóhivatal munkált, vagy a gazdasági tanácsnok ez általa vezetett ár« verések és versenytárgyalások ügyét. Megkérdeztük Berzenczeyt, hogy mit szól Oravelznek a mérnökök illegitim jövedelmére vonatkozó vádjához. — Ami a mérnöki hivatal tagjainak illegi« Um jövedelmeit illeti, — mondolta Berzen« czey — ilyenekről nekem tudomásom nincs. Az az egy eset, amelyre célzás történt, valószínűleg a Rosmann-féle építkezés, amelynél a hivatal egy tagja a polgármester ur tudtával és beleegyezésévet tényleg vállalt ellenőrzési szerepet, amidőn azonban a mérnöki kamara ezt kifogásolta, az Illető mérnök meg* bizatását azonnal visszaadta. Minthogy pedig ez a hivatalos felsőbbség tudtával és hozzá« Járulásával történt, ebben az esetben sem lehet illegitim jövedelemről beszélni. Különleges amerikai rendszerű IRODABÚTOROK készítését vállaljuk, ezekbői rakl&rl lertunlt WIRTH és RENGEY írógép szaküzlet 254 Szeged, Horváth Mihály acca 7. sz. Telefon 12—21. 4€ „VICTORIA Kaptafa és Falpari Rt. Uscemét Kislisza uccö 6. (Felsőváros) alá fielyes/e áí. Klein Gyula fatelep, Tisza Lajos köruf 87. angol uri szabóságát Tisza Lafos körút 37. szám alatt, a református palotában újból megkezdte. 833