Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-17 / 39. szám

1928 február 17. DÉLMAGYARORSZÁG „Kupalcianács Irodalmi safiópör a szegedi táblán — Elítéltéit a "községi főjegyző feleségét, aki kritikusnak csapott tel és destruktívnak hélyegezie Véczeli József szatíráját (A Délmagyarország munkatársától.') A' toegedi Ítélőtábla Orosz-tanácsa csütörtökön líclelőtt nagyérdekességü irodalmi sajtópör' tárgyalt. A sajtópör előzményeihez tartozik, hogy Péczeli József ismert népies irányú iró 1917-ben „Kupaktanács" címen novellát irt, amely a Pesti Hírlapban látott napvilágot. A novella miliője és alakjai e magyar földből nőttek ki. A falusi, jegyző, a biró. a tanácsbeliek és a kisbíró hivatalos funkcióit elevenítette meg az iró és derűvel rajzolta meg a falusi közigazgatási élet ezernyi furcsaságait. Péczeli novelláját később egyfelvonásos színdarabbá alakította át. amit később besoroztak a műkedvelői előadásokon előadandó darabok közé. A kis Péczeli-darab ezután szép karriért futott meg. Az országban alig akadt műkedvelő alakulat, ahol a »kupaktanácsot«. ne játszották volna. Dévaványén 1925 húsvét hétfőjén szintén előadták a darabot. A dévaványai iparos nőegylet szerepelt a Péczeli-irással. A jegyzőt, a birót, a rettegett főispánt, aki a darab szerint kíváncsiságból inkognitóban megjelent a községházán, hogy belepillantson a falusi közigazgatás rejtelmeibe, egyszerű falusi legények személyesítették meg. A darab előadását követő őszinte siker azonban másuap furcsa és szokatlan beállításban került teritékre a Gyoma, Endrőd és Vidéke cimü világlapban. A kritikái Várkonyi Ignácné, a dévaványai főjegyző felesége irta, aki honleányi felháborodásában, különös tekintettel arra, hogy a darabban a jegyző is erősen torzított beállításban szerepel, a legválogatottabb rágalmazó kifejezéseket bocsájtotta nyomdafesték alá. így csak az egyszerű embereket az mrak;; ellen«, »a darab lázitó tartalmú, tekintélyromboló hazugság«. . A tollforgató főjegyzőné kifejtette kritikájában azt is, hogy a darab szereplői a destrukciót szolgálják és a darab maga a színpad deszkáiról a kommunista mételyt hirdeti. A darabot kommunista szennyterméknek nevezi, amely »meggyalázza a vallást, kigúnyolja a törvényes rendet, destruálja a lelkeket,' lázítja az ebgyszerü embereket az»urak ellen-. A mérges hangú kritika megjelenése után a kis falusi komédia szerzője sajtó utján elkövetelt rágalmazás cs becsületsértés ciinén saflópört indított a íőfegyzőnékritikus ellen. A gyulai törvényszék Várkonyi Ignácnét felmentette a vád alól. A törvényszék a tárgyalás adataiból megállapította, hogy a vádlott igazat irt, mert Péczeli darabja tekintélyromboló Azt megengedi a törvényszék, hogy a darab jóhiszeműen iródott & azt sem vonja kétségbe, hogy az irodalmi értéket képvisel. A darab tendenciája azonban olyan, hogy alacsonyabb szellemi képzettségűeket károsan befolyásolhat. A törvényszék ítélete ellen a »Kupaktanács; Írója felebbezést jelentett be és az érdekes irodalmi vonatkozású sajtópör így került csütörtökön ielebbezési 16rgyalásra a tábla Orosz-tanácsa elé. A tárgyaláson Várkonyi Ignácné is megjelent a vádlottak helyén és jelen volt az iró is, akit dr. Major Simon gyulai ügyvéd képviselt. A törvényszék Ítéletét dr. Hubay László táblabíró ismertette, majd Orosz Pál tanácselnök állandó derültség közben, amit a frappáns kis színdarab jelenetei váltottak ki, felolvasta a színdarabot. A vádbeszéd során dr. Major Simon kifejtette, hogy Péczeli József a gyulai törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson bizonyítani akarta, hogy darabja nem tekintélyromboló. Benyújtotta Bönyi Adorján, Porzsolt Kálmán, Havas István és Alszeghy Zsolt szakvéleményeit, a törvényszék, azonban azok ismertetését és felolvasását mellőzte. Ezért most kérte Móra Ferenc és Juhász Gyula kihallgatását, akik szakértői vallomásukban megmondanák, hogy a kis'egyfelvonásos árt-e a tekintélynek. • A vádlott képviseletében dr. Varga • Béla ügyvéd arról beszélt. hogy az irót darabjának megírása alkalmával üzleti érdek vezette. Elismeri, hogy Péczeli nacionalista darabot is tud írni, de hetik, hogy a dévaványai legények, akik a most az egyszer vétett a magyarság ellen. A darab hatása folytán igen könnyen megtörténdarabban játszottak, a jövőben tiszteletlenül viselkednek a községi funkcionáriusokkal szemben. Majd Péczeli irodalmi működését ismertetve, annak szellemét „ulíraliberális mentalitásnak" nevezte, aki Jlalvany báró irói szellemének«, követője. — Miért nem a zsidókat, a kufárokat pellengérezte ki az iró darabjában és miért a főispánt és a községi birót teszi köznevetség tárgyává, — mondotta dr. Varga Béla. Dr. Major Simon: Felemelt fővel tiltakozom az általánosítás ellen. Visszautasítom a védő gyerekes kijelentéseit, amely minden komoly, alapot nélkülöz. A vád és a védelem vitája után a tábla " Ítélethozatalra vonult vissza. . ..-• A tábla a gyulai törvényszék Ítéletét megsemmisítette, Várkonyi Ignácnét sajtó utján elkövete't rágalmazás címén bűnösnek mondotta ki és ezért 2.50 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ilélet végrehajtásai felfür/geszt-tte. A tábla kimondotta, hogy a tárgyaláson felolvasott színdarab a községi közigazgatás egyes hibáit mulatságos formában ismertei és • a darabnak határozottan javitóhatásu tendenciája van A darabban bűncselekmény nincsen, a darabról Írott kritika pedig a jogos kritika határát jóval túllépte. Az ítélet ellen Várkonyi Ignácné semmiségi panaszt jeleulett be és így az érdekes pörben a Kúria mondja ki a végső szót. A város végérvényesen nem kaphat kedvezményes kölcsönt a Gerliczy-birtok meg'vásárlásához Még mindig nem engedélyezték a város hárommilliós kölcsönét (A Délmagyarország munkatársától•) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester tegnap érkezett haza Budapestről, ahol a város hárommillió pengős kölcsönének engedélyezését sürgette meg. Hazaérkezése után utjának eredményéről a következőket mondotta a Délmaqvaroiszág munkatársénak: — Először a belügyminisztériumban jártam, ahol azonban közölték velem, hogy az iratok még mindig nem érkeztek vissza a pénzügyminisztériumból. tehát a város kívánságát nem intézhették el. Elmentem a pénzügyminisztériumba és ott q különböző ügyosztályokban ismét, most már harmadszor letárgyaltam a kérdés minden részletét. A kölcsön mfnden egyes tételét sorravellük. A pénzügyminisztérium az egyetemi kisajátításokra szánt 600 ezer pengő felvételét változatlanul engedélyezi, az alsótanyai gazdasági vasút motoros mozdonyainak beszerzésére szánt 450 ezer pergőt szintén. A Szentgyörgy uccai bérpalota és a második munkásház épitésére szánt 1,600.000 pengőt azonban esek azzal a megszorítással, ha a város az építkezés költségeiből megtakarítja azt a 76.000 pengőt, amely a tornacsarnok helyén álló ház kisajátítására kell. Ez a teltétel' nem okoz nagy gondot a városnak, mert a ház lebontásával felszabaduló régi épitési anyagokat fel lehet használni az uj épitkezéseknél és igy nagyobb megtakarítást érhetünk el. — A tanyai Iskolák épitésére szükséges 161,000 pengőt, a stefánlai rakpart helyre« áliilására szükséges 200.000 pengőt engedélyezi a pénzügyminisztérium. Hozzájárul ahoz is, hogy a törlesztésre szánt összeget az idei költségvetésben irányozzuk elő, de a következő években már külön fedezetről kell gon« doskodnunk, ami szintén nem jelent nehéz« séget, mert az u| házak bérjövedelme biztosítja ezt a fedezetet. Kijelentették a pénzügy* minisztériumban, hogy az iratokat egy héten belül ótküldik a belügyminisztériumba, ahol azonnal megkezdik a kérdés letárgyalását. Erre a tárgyalásra ismét fel kell mennem, mert most mér valóban sürgős a kölcsön felvétele. — Eljártam Budapesten a Gerficzy-birlok megoásáriása ügyében is és most mór végérvényesen meggyőződtem arról, hogy a város nem kaphatja meg a kért kedvezményes kölcsönt erre a célra, tehát kénytelenek vagyunk a birtok megvásárlásának tervétől is végérvényesen elállni. Ötvenszázalékos eltérés a városi versenytárgyalások eredményeiben A tanács az irreális egységárak átdolgozására utasította a mérnöki hivatali (A Délmagyarország munkatársától.) Szeváros tanácsa a. csütörtöki tanácsülésen több fontos versenytárgyalási eredményt birált felül és több ipari munkát adott ki. A versenytárgyalások eredményét Fodor Jenő polgármesterhelyettes ismertette. Versenytárgyalást tartott a város az évközben előforduló szobafestési munkálatokra. Számos ajánlat érkezeit be, a legkedvezőbb közlük a Szilágyi és Szabó cégé és Nagy Páli volt. Mind a ketten husz-husz százaiékot engednek a mérnöki hivatal által megállapított egységárakból. A versenytárgyalási bizottság sorshúzás utján döntött és a sorshúzás eredményeképen a Szilágyi és Szabó cég megbi-j zatását javasolja. A tanács ehez hozzá is járult, bár tárgyalás közben felmerült az a kívánság, hogy a, város ossza, meg a munkát.