Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-16 / 38. szám
DftCMA'GVA HORSfXG 1928 február W. royal-cipöáruhAz Kölcsey ucea 1. szám, leggondósadban felszerel! árurakfásral IBS» A rendőri jelentésről lapunk más helyén számolunk be. Az ügyészség és a tanfelügyelőség jelentése otán Oraoetz Győző tette meg az államépítés» ti hivatal jelentését. Aigner Károly indítványára kimondotta a bizottság, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket egy, az Alqner-felepef a várossal összekötő vasul! áífárá épfíése ügyében A múltban ugyanis a telep lakói átjárhattak a vasúti síneken, a vasút ezt most betiltotta és igy csak négykilométeres kerülővel érhetik el a várost. A törvények értelmében a közigazgatási bizottság kötelezheti indokolt esetben a vasutat ilyen átjáró építésére. Dr. Kolb Árpád pénzugyígazgató a pénzügyigazgatóság működéséről referált. Kleckner Géza állategészségügyi tanácsos pedig jelentésében elmondotta, hogy a város területén három lépfene megbetegedés fordult elő és két veszettség miatt elrendelték a zárlatot. A közvágóhídon januárban levágtak 307 szarvasmarhát, 385 borjut, 410 juhot, 3232 sertést és malacot és 81 lovat. Tizenegy vagon vágott baromfit ekszportáltak Szegedről. lanuárbait tizenhat emberélet elleni bűncselekmény volt Szegeden, egy halálos kimeneteli! (A Délmagyarország munkatársától) A közigazgatási bizottság szerdai ülésén dr. Buócz Béta rendőrfőtanácsos számolt be az államrendőrség szegedi kapitányságának januári működéséről. Jelentésében a következő érdekesebb résziek vannak: »A január havában megtartott gépkocsi vizsgálatok eredményeképen egy személykocsira, két tehergépkocsira, egy motorkerékpárra adtam ki forgalmi engedélyt. Közhasználat céljaira 10 személykocsit vizsgáltattam felül. Tulajdonosváltozást 23-at vezettettem be a szegedi gépjármükerület nyilvántartásába. A bérautók jelenlegi száma 70, az autóbuszoké 19. Gépjárművezetői vizsgálatra 74-en jelentkeztek, a vizsgálatokon 9-en nem nyertek képesítést. A bérkocsi forgalmat 60 egyfogatú és 12 kétfogatú bérbocsi 35 hajtóval bonyolította le. A piacok ellenőrzése körül különösebb dolgot nem észleltem. Január havában 15 közlekedési baleset fordult elő, amelyek azonban nem voltak súlyosabb természetűek. Különféle táncmulatságokra, hangversenyekre és egyéb nyilvános mulatságokra 63 engedélyt adtam kl. Zárórameghoszizabbllást 12 esetben engedélyeztem. Januárban 95 uj útlevél iránti kérelmet terjesztettek elő, amelyeket mind elintéztettem. A kapitányság bejelentő hivatalánál az elmúlt hónap j folyamán 3565 belföldi és 608 külföldi jelentette I be magát, eltávozását 3015 belföldi és 533 külföldi jelentette. Külföldről január havában setn beköltözés, sem kiköltözés nem történt. A közbiztonsági állapot január havában is kielégítő volt. Említésre méltó nagyobb bűncselekmény nem fordult elö. A bűncselekmények száma január havában sem haladta meg a szokásos mértéket. Az elkövetett bűncselekmények közül az ember élete és testi épsége ellen 16 irányult, azonban ha'áíos kimenetelű csak 1 volt. Vagyon elleni bűncselekmények száma 148, amelyek közül lopás 80 volt. összesen 179 bűncselekmény ügyében folytattam le nyomozást, amelyek közül 96 volt eredményes, 48 esetben pedig a nyomozás még folyamatban van. A bejelentett kár összege 7237 pengő 27 fillér, amelynek háromnegyedrésze a nyomozás folyamán megtérült. Az öngyilkosok száma 4. Az eltűnteké 12. Baleset 78 fordult elő, amelyek közül 3 volt halálos kimenetelű. Tüz 8 volt. Kommunista Irányú mozgalmat január havában sem észleltem. Sztrájk az elmúlt hónapban nem volt. Januárban 47 gyűlést jelentettek be, amelyek közül négyet nem tartottak meg. A gyűlések kőiül 3 volt politikai jellegű. Be nem jelentett gyűlés megtartását egy esetben észleltem, amely miatt a kihágási eljárást folyamatba tettem. A gyűlések ellenőrzését rendszeresen foganatosítottam.«: Véres párbajt eszelt ki, hogy megszökjön hitelezői elől (A Délmagyarország munkatársától) Orosházán az egyik napilapnál riportereskedett V. László, aki Debrecenből került a kis alföldi városba. A fiatalember sorsa azonban nem mehetett a legfényesebben, mert két év alatt több mint 40 millió korona adósság nyomta vállát A hitelezők állandóan szorongatták a fiatal riportert, aki végső elkeseredésében vakmerő trükkel akarta rászedni hitelezőit. Már jóelőre, tervének végrehajtása előtt híresztelni kezdte Orosházán, hogy nemsokára párbaja lesz. Napokon át készült az összecsapásra, egész Orosháza érdeklődött, amikor a párbaj napján V. László titokzatosan eltűnt a városból. Senki sem tudta, hogy mi történt vele. Eltűnését bejelentették a rendőrségnek is, mire nyomozás indult meg a feltalálására. Már arról kezdtek regélni, hogy a valóságban nem Is volt párbaj és mindezeket V. László csak azért találta ki, hogy hitelezői elől megszöfchessen. A hitelezők már mozgolódni kezdtek, hogy a fiatalembert leleplezzék, amikor akcióba lépett V. László is, hogy leszerelje a hitelezők támadási szándékát. Néhány nappal ezelőtt azután az egyik orosházi újság szerkesztőségét Szentesről felhívta vaVértesi cIpöazalonJÉl az uj Csong'ádl-palot<4bB, Horv&th Mihály ucco helyezte (U. Óra jókarbantartási váBlaiaf MiKsxátő Kálmán uccu enmimniiMnniTHi nrrr1 SIMONYI 'sgnlcséfcSaK a Fényképek Mülerme: Korzó Mozival szemben. m laki, aki magát dr. Indig Ottó szegedi hírlapírónak nevezte. Az ál-Indig Ottó bejelentette, hogy V. László Szentesen véres kardpárbajt vívott. A párbaj után V. Lászlót a szentesi rendőrség letartóztatta és bekisérte a szegedi ügyészség fogházába. Az állítólagos Indig Ottó még arra kérte az orosházi lap szerkesztőségét, hogy a letartóztatást már a másnapi lapban közöljék, hogy a közönség is tudomást szerezzen az orosházi hírlapíró szerencsétlen esetéről. Az orosházi lap azonban nem ült fel a telefonbejelentésre, hanem még aznap este felhívta telefonon a Délmagyarország szerkesztőségét, hogy pontosan tájékozódjon a letartóztatás ügyéről. Alapos utánjárás után megállapítást nyert azután, hogy a szegedi ügyészség fogházába nem szállították bc a letartóztatott párbajhöst. Az sem felelhet meg a valóságnak, hogy Szentesről dr. Indig Ottó telefonált volna, mert dr. Indig Ottó a telefonálás időpontjában éppen Szegeden tartózkodott. Megállapításainkat kiegészitette az orosházi lap értesítése is, amelynek alapján kitűnt, hogy V. László senkivel sem vívott párbajt. Az egész párbajhistória csupán fantáziájában született meg, aki, amikor látta, hogy hitelezői egyre erősebben szorongatják, elhatározta, hogy megszökik Orosházáról. Ennek ügyes leplezéseül találta ki a párbajt, majd dr. Indig Ottó nevében Szentesről telefonon bejelentette, hogy párviadalban ellenfelét életveszélyesen megsebesítette és ezért letartóztatták. Az orosházi lap azonban gyanúsnak találta a telefonbejelentést és igy állapította meg azután a Dé'magyarország közreműködésével, hogy a párbaj és a letartóztatás csak vakmerő trükk, amely V. László hitelezőinek félrevezetéséi célozta volna. Hogy e pillanatban hol tartózkodik a fiatalember, arról nem tudnak a krónikák. Szeged középkori vára Cs. Sebesíyén Károly előadása (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán este az Egyetem Barátainak Egyesületében dr. Cs Sebestyén károly tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást Szeged középkori váráról. Előadásában elmondotta, hogy a szegedi várról, amelyet tudvalevőleg Szeged ujraépilése alkalmával leromboltak, azt mondták a régi történetírók, hogy, a törökök építették, miután Szegedet elfoglalták. Már Beizner János, Szeged nagyérdemű történetírója kimutatta, hogy ez nem igy volt, Szegeden volt már a törökök előtt is vár s az erre vonatkozó okleveles bizonyítékok a XIV. század elejéig nyúlnak vissza. A Somogyi-könyvtárban őrzött régi tervrajzok alapján igyekezett dr. Sebestyén Károly ezt • törökvilág előtti, középkori magyar várat rekonstruálni. A vár nem volt nagyterjedelmü, a mai Stefánia-sétány alsó fele és a Széchenyi-térig terjedő háztömbök helyén állott. Négy sarkán kerek tornyok, a falai mentén négyszögletes tornyok állottak é s ezeknek nemcsak a helyét, hanem alakját és méretét is meg lehetett állapítani. Különösen a déli várfalnak Palánk felé nyiló kaputornya és az ettől keletre, a Tisza partján állott nagy kerek torony, a vár öregtornya volt igen szép és érdekes, amint azt az előadás alatt bemutatott vetített képekből is láthattuk. A kúpos fedelű, körfolyosós, lőréses, erkélyes tornyok semmivel sem maradnak el az ugyanazon korban épült külföldi váraktól. A várpalota, mely valamikor Mátyás királyt, Hunyady Jánost, Zsigmond királyt látta falai kőzött vendégül, a mai Vár-ucca helyén állott. A tornyok csonkitatlanul megérték a törők világot és az osztrák visszafoglalás korát és csak a XVIII, és XIX. században pusztultak el, illetve alakították át. A két torony építészeti formáiról, valamint ezeknek a tornyoknak a XIII. századbeli francia vártornyokhoz való feltűnő hasonlatosságából állapította meg Sebestyén dr., hogy a szegedi várat valószínűleg francia építőmester építette IV. Béla király idejében. Az a kis várrom, melyet az 1879-iki árviz utáni nagy városrendezéskor hagytak meg emlékül a mai Stefánia-sétány mélyedésében, nem tartozott a középkori várhoz, mert azt Mária Terézia korában építtették és az uj kazamattasornak volt egyrésze. Kár, hogy éppen ezt a részét mentették meg a lebontásra ítélt várból, mert ez 0 kis rom soha ellensége!, háborút nem latolt. Sokkal festőibb hatású lett volna, ha a régi vár valamelyik középkori tornyát hagyták volna meg emlékül, amint azt a külföldi, főleg régi német városok tették. A nagyszámban megjelent hallgatóság lelkesen megtapsolta Sebestyén Károly előadását. «itCE Tfoav tVAN PETSOViOi Petrovtcf) Ssvetissldv. Altcc Terry és Paul Wegeiier nagy filmje: miiSrödö mosószer. Megrendelhető Peterneliy József ceeuÉi 380 Szeged. Teleion ÍS-IO