Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-13 / 10. szám

н ё Ш RSZAG 1028 január 13. емаогепаи porosx-sxén fcapgo/ö Kelen-banlcnái™^" — Ez dr. Túlh Mihály, mondotta az apám, a városnál van, ez is rokon valahogyan, azt hiszem, a dédanyám, Tóth Katalin révén. És emiitette még az apám, hogy »ennek a fialal embernek háza van itt a Dugonicsutcában, az Aigncr doktoron innen-, — de lalán rosszul emlékszem, — lehet, hogy csak azt mondta: »ez a J'iatal ember itt lakik ebben az uccában*. Ennél többet a Tóth famíliáról nem tudok. Szabó Albert fia. Szabó Imre 1810 körül ráadta magát a sertéshízlalásra, ami akkoriban igen jövedelmező foglalkozás volt. Nincs benne semmi lealacsanyitó, mert azt hiszem, a Csekonics és a Nákó grófok elődei is ezzel foglalkoztak még akkoriban. Szabó Imre első feleségének, Márki Veronikának családjáról nem tudok többet, mint hogy igen népes család volt; tanuló koromban e családnak csak egy leszármazottját ismertem, aki piarista lett. Szabó Imre második felesége, Dóczy Erzsébet a hagyomány szerint nagyon jószivü és jótékony asszony volt és nagy kort ért el; de én már nem ismertem. A negyvenes években 40 fii. adománnyal szerepel egy gyűjtésben, melynek segítségével Szivessy József és társai az első szegedi óvodát megteremtették. Nagyapám, Szabó Imre fia, Szabó Márton folytatta az atyja foglalkozását, d ecsak kevés ideig, mert igen fiatalon, 27 éves korában elhunyt. 1850 május 11-én egy tavaszi zivatar alkalmával, amikor a konyhaajtóban állva várta, hogy eláll-e már az eső, egy villámcsapás agyonsújtotta. Két gyermeke maradt, az apám, István és Róza nagynéném. Özvegye, Zombory Róza másodszor is férjhez ment Dóczy Pálhoz, aki ugy hiszem, 1860 táján halt. meg; nem tudok róla semmi adatot, csak azt hallottam, hogy az apámat igen roszszul nevelte. Szabó Imrének, dédapámnak a gyermekei a következők voltak: 1. Péter; elköltözött Szegedről. 2. Antal, sz. 1820-ban, meghalt 1903ban, a Kossuth Lajos-sugáruton az iskola mellett volt a háza. 3. Márton, — ez volt a nagyapám. 4. István. Erről semmit sem tudok; talán ennek a fia volt az az István bátyára, akit 1883 táján, mint honvéd hadnagyot jól ismertem s gyönyörű kézírásáért és nagy műveltségéért igen bámultam;ez 1887 táján vőlegény lelt valahol a környéken, de mielőtt megnősült volna, főbclőtte magát. 5. Veron (sz. ISII, meghall 1867), férje: Babarczy Imre. 6. Erzsébet, férje: Szüts Mihály. 7. Róza, férje: Czinner József. Ez a Czinner Elzászból vándorolt be és maga is gazdag volt; gyermektelenül halt meg még a hetvenes években. 8. Anna, férje: Zsembery Mihály. Ezeket sem •smertem. ' Nagyapámnak, Szabó Mártonnak felesége Zombory Róza egy vászonkereskedőnek volt a leánya. Zombory József (sz. 1783 aug. 20, atyja Zombory József, anyja Masa Ilona) afele vásározó ember volt, a Szepességben vásárolta áruit és »sátoross kocsijával járta az országot a Szepességtöl Tilelig. Igen tekintélyes vagyont szerzett s igy nősülhetett az akkor szintén igen gazdag Zsotér családba. (Érdekes, hogy noha családom tudomása szerint apai nagyanyám szüleinek neve Zombory József és Zsótér Katalin, a nagyanyám anyakönyvelésénél az anyja nevét igy irták be: »Clara Zsótér.-. Miután azonban a nagyanyám testvéreinek születésére vonatkozó bejegyzéseknél a szülök neve helyesen van bejegyezve: Josephus Zombory — Catherina Zsótér, — »nyilvánvaló, hogy 3i »Clara« név csak tollhába eredménye. Kü1 önben is egy »Zsótér Klárát többé sehol nem szerepel az anyakönyvekben. Zsótér Katalin 1780 jun. 9-én született; atyja Zsótér Ferenc, anyja Bénák Róza.) Azt is hallottam említeni, hogy ennek a Zombory Józsefnek emeletes háza volt a mai Dugonics-uecában, a Szent György iskolával szemben, a Dugonics-ház r.s Bures kékfestőnek a háza között. Azt a házat 1880-ban még láttam, mikor a Szent üyörgy iskolába jártam; a mai erkélyes ház nem azonos vele, vagy talán nagyon renoválva van. Ilogy a vagyon hogyan és mikor úszott el, — nem tudom; de azt tudom, (miután ennek az esetnek folytatása is volt) hogy 18-16-ban még folyt a vászonkereskedés, mert ebben az évben egy kocsi áruval a nagyanyam ment át a makai vásárra. Az anyám családjának rövid története külön fejezetbe kívánkozik. JExJ&umáltáh: Kovács János öolttesíét. (A Délmagyarország munkatársától) Emlékezetes még az a nagyarányú pénzliamisitási. ügy, amit az ősz elején a kisteleki vásárban leplezett Ic az ottani csendőrség. A hamarosan kézrekerüll pénzhamisító banda tagjai között volt Szerencsés Fekete Vera is, aki jelenleg az ügyészségi fogház lakója. Letartóztatásával egyidejűleg az a gyanú is felmerült ellene, hogy Szerencsés Fekete Verának nem egészen tiszta a szerepe a vele egyidőben szoros összeköttetésben levő Kovács János halála körül. A gyanút az is megerősítette, hogy Szerencsés Fekete Vera már négyizben állott a szegedi törvényszék előtt iérjgyitkossággal vádolva, bár minc'.- | annyiszor sikerült magát tisztáznia a vádak alól. A csendőrség azonban megindította a nyomozást, amelynek alapján az ügyészség szerdán elrendelte a két évvel ezelőtt elhunyt Kovács János holttetemének exhumálását. Az exhumálást csütörtökön hajtották végre * sándorfalvai temetőben és azon jelen volt dr, Zombory János vizsgálóbíró és dr. Kalmár Szilveszter ügyész. A sir felbontása 'után Kovács János holttestének maradványát az OrSzágos Vegyvizsgáló Állomásnak küldöttek fel Budapestre annak megállapítására, hogy a holttestben van-e nyoma aa állítólagos mérgezésnek. A tábla leszállította Pintér István büntetését. (A Délmagyarország munkatársától) Még az elmúlt év tavaszán történt, hogy a Hétvezér-uccában Pintér István heves féltékenységi jelenetek után össze-vissza szurkálta a feleségét. Az asszony igen súlyos sebeket kapott és csak hosszú kórházi kezelés után gyógyult meg. A rendőrség azonnal letartóztatta Pintért, akit másnap átkísértek az ügyészség fogházába, ahol egy zárkába került Girbl Demeterrel és RozmisKalapis Józseffel, akik a nyár folvnmán megszöktek a fogházból. Pintér István ügyet szeptember 9-én tárgyalta a törvényszék és a szurkáló férjet szándékos emberölcfe kísérletéért 1 évi börtönre ítélte. A szegedi táblán az ítélet ellen beadott íelebbezésekkei csütörtökön délelőtt foglalkozott az Orosz-tanács és Pintér István büntetését 1 évről 8 hónapi börtönre szállította le. Az ügyészség az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentelt be és igy az ügy a I Kúria elé kerül. Az egyetem közegészségügyi intézete állapítja meg, bogy egészségtelenbe a Tisza jege. Homok régi tárcája a városi müféggyárról és a kolerás folyóvízről. (A Délmagyarország munkatársától) A város tanácsa az elmúlt napokban dr. Pálfy József tanácsnok javaslata alapián — mint ismeretes — elhatározta, hogy a jéggyüjtési szabályrendeletet módosítja. Az elfogadott módosítási tervezet értelmében a jégveremtulajdonosok ezentúl csakis a rókusi állomás mögött elterülő tó jegét termelhetik ki, de azt is csak kifejezetten raktárhütés céljaira. A magánháztartások számára a tanács a természetes jég használatát nem engedélyezte, amivel a magánháztartásokat a városi jéggyárban készülő müjég kizárólagos használatára kényszerili a tanács. A módosított szabályrendelet kimondotta azt is, hogy a Tisza jegének használata általában nem tilos, de a szegedi egyetem közegészségügyi intézete mondja meg, hogy mikor és a folyó melyik részén szabad a jéggyűjtés. Ez a szabályrendelct-módositás a gyakorlatban természetesen csakis akkor hajtható végre, ha azt a közgyűlés is elfogadja és hozzájárul a népjóléti miniszter is. Éppen ezért dr. Pálfy Jóisef tanácsnok, aki két napig Budapesten tartózkodott, ebben az ügyben is tárgyalt a népjóléti minisztériumban. A minisztérium a szabályrendeletet, illetve a jéggyüjtés megszigorítását általában helyesli és a tervezett módosításhoz is hozzájárul azzal a változtatással, hogy a Tisza jegének felhasználását a tanács a tiszti főorvos véleménye alapján szabályozza', a tiszti főorvos viszont véleményt kérhet előzőleg az egyetem közegészségügyi intézetétől. Pálfy tanácsnok a népjóléti minisztérium kívánsága szerint most átdolgozza az uj szabályreudeletlervezetet, amely ilyen formában kerül a legközelebbi közgyűlés elé. Ez az egész jéghislória különben nagyon emlékeztet boldogult Cserzy Mihály egyik régi, kedves tárcájára, amely az egyik budapesti újság karácsonyi mellékletén elevenedett most fel. Homok tárcájának vPipaíüstben: a címe és egy körösmenti kisvárosról van benne szó, amelynek vau egy kedves, érdemes öreg szenátora. Ehez a szenátorhoz bekopogtat egyszer egy német vállalkozó és ajánlatot tesz, bejelenti, hogy a város számára hajlandó müjéggyárat létesíteni. Az öreg szenátornak tetszik az ötlet, megvalósítására javaslatot is tesz a tanácsnak. A gyár gyorsan fölépül é; három évig nagyszerűen működik, mert a telj?k uagyon gyöngék voltak abban az időben, a Körös sem fagyott be és igy a jégvermeket nem tölthették meg természetes jéggel. A negyedik télen : azonban befagyott a Körös, a veremtulajdonosok : megkezdték a" természetes jég gyűjtését, a gvár- I ' alapitó szenátor pedig kétségbeesetten gondolt a « nyárra, amikor majd a kutyáuak sem kell a drági müjég. Addig gondolkozott, mig végre javaslatot terjesztett a tanács elé a természetes jég használatának szabályozása tárgyában. Javasolta a Körösből kitermelt természetes jég használatának szigorú eltiltását azon az alapon, hogy a Körös vize kolerával fertőzött. A tanács tagjai aggodalmashpdlak. Szerették nagyon a Köröst és nem hitték Sl róla ezt a csufságot. A jéggyáralapitó szenátor azonban addig erősködött, mig végre engedett á tanács és a — tiszti orvost bizla meg a Körös jegének megvizsgálásával. Néhány nap múlva befutott az orvosi vélemény: A Körös jege teljesen tiszta, fertőzöttségről, kolera.bacillusról szó sem lehet. A jeges szenátor azonban nem fogadta el aí főorvos véleményét és afölött napirendre tért a tanács is, mert két szenátor megállapította már, hogy a viz tényleg fertőzött és az orvos véleménynyilvánító szerve ugyan a tanácsnak, de a tanáci nem köteles akceptálni ezt a véleményt. Nagy, mindent eltakaró pipafüstben mondta ki a polgármester a határozatot, hogy a Körös jegének gyűjtése rendőrhatóságilag tilos. Mintha Cserzy Mihály mostanában irta volna meg ezt a kedves tárcáját és mintha a körösparti város képe uagyon hasonlatos lenne a tiszaparti Szeged képéhez. Szegedi Ipartestület elnöksége. 127/1928. S7ám. Pályázati hirdetmény. A szegedi Ipartestületnél ideiglenesen b» töltendő kontár-ellenőri éllásra ezennel pályázatot hirdetünk. Pályázhatnak fedhetetlen élet« magyar állampolgárok. Saiátkezüleg irt és okmányokkal felszereli kérvények folyó hó 19-én délelőtt 11 óráig adandók be az Ipartestület titkári hivatalába» Szeged, 1928 január 12. A Szegedi Ipartestület Kowiendy Mátyás s. k., Dr. Gyuris István s. h elnök. 949 titkár h.