Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-11 / 8. szám

1928 január 11. DÉLMACiVARORSZÁG Kis János 42 éves piíösnesíer §>i — éf&en&alús. oUa: (A Dclmagyarország munkatársátólKed­Öen reggel érdekes adalol jegyeztek be a szegedi anyakönyvi hivatal Halotti Anyaköny­vébe. A bejegyzés szerint meghalt Kis Jáncs negyvenkét éves építőmester, Iíétvczér-ucca 0. szám alatti lakos, halálának oka: — éhenhalás. Ez a különös és teljes mértékben szokatlan, minden halálozási sablontól eltérő adat ter­mészetesen általános feltűnést keltett az anya­könyvi hivatalban és néhány perc múlva sz i egész városháza erről a furcsa halálesetről beszélt. Kis János építőmestert nagyon sokan ismerték, a legderekabb és legszorgalmasabb szegedi iparosok közül való volt és igy nem igen talált senki magyarázatot halálának meg­döbbentő okára. Csakhamar azután kiderült, hogy a szerencsétlen ember Bicsérdy mesternek, az erdélyi, jelenleg ada~kale№ gyomorprófétának és koplaló apostolnak volt évek óta lelkes és odaadó híve. Szórói-szóra, betüről-bclüre magáévá tette a tvilágot megváltói és az »örök életet, egész­séget« hirdető tanokat, évek óta megvetett mindeu főtt ételt, nyers koszion, gyümölcsön és hagymán élt, amikor nem tarlott lest- és lélektisztitó koplaló kúrákat, mig végre szer­vezete annyira legyöngült, hogy ágynak esett és egyhónapi kínlódás után végképen fel­mondta a szolgálatot: a szó leghétköznapibb 'értelmében éhenhalt. Kis János építőmester, aki azelőtt hatalmas /ízikumu, erőteljes ember volt, három évvel ezelőtt lett bícsérdysta. Valahogyan kezébe akadt Bicsérdy nevezetes könyve, »A halál legyőzése«, elolvasta és attól a pillanattól kezdve megváltoztatta életberendezését. Ugy élt, ahogyan az ada-kalehi mester könyve dik­tálta, megvetette a közönséges emberi eledele­ket, undorodva beszélt a húsételekről cs kör­nyezetét is meg akarta hódítani az eszmének. Családja látszólag engedett Kis János eré­lyes követelésének, előtte bicsérdystának mutatta ma­gát minden tagja családjának és csak titokban mertek emberi módra táplálkozni, mert féltek haragjától. Az uj tanoknak meg akarta hódítani iparostársait is és nem tö­rődve azzal, hogy az állandó élcelődéseknek vált cégtáblájává, rendületlenül hirdette Bi­csérdy mester igéit. Az erős, vállas iparos­mester néhány heti kura után ugy lefogyott, hogy régi ismerősei alig ismertek rá. Bőre valósággal rászáradt csontjára, de azért mo­solyogva járt-kelt, dolgozott és prédikált, hir­detve, hogy sohasem érezte olyan jól magát, mint amióta a főit ételeket és a liust száműzte asztaláról. IIusszu koplaló kúrákat tartott, nyolc-tiz napig híg limonádén kívül más táp­lálékot nem vett magához. Amikor Bicsérdy Béla Szegeden járt, ő volt egyik leglelkesebb lagja szükkörü szegedi kör­nyezetének. A mester látogatása után még szigorúbb étkezési szabályokat parancsolt mu­rára, gyakrabban megismételte a koplaló kú­rákat, végre is körülbelül egy hónappal ez­előtt teljesen legyengülve ágynak esett. Uruust nem engedett magához, állandóan azt hirdette, hogy orvos nélkül is meggyógyul, sőt orvos nélkül biztosabban meggyógyul. A beteg állapota egyre rosszabbodott, hét­főn eszméletét is elvesztette már. Megrémült családja uem törődve szigorú parancsával, elfutott dr. Széli Pál orvosért. Az orvos meg­vizsgálta és közölte a kétségbeesett hozzátarto­zókkal, hogy a beteg menthetetlen. Injekciói­adott neki, amitől kissé magához tért, de az injekció hatása hamar eltűnt és Kis János is­mét elvesztette eszméletét. Keddre virradó éjjel azután mcahalt. Érdeklődtünk dr. Széli Pálnál, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Nem voltam Kis János kezelő orvosa, csak tegnap hivattak ki a beteghez, akit ré­gebbről ismertem ugyan, de két évvel ezelőtt láttam utoljára. Megvizsgálva a beteget, azon­nal láttam, hogy menthetetlen. Teljesen pulzus nélküli volt, szer­vezete végleg felmondta a szol­gálatot. * Halálát valószínűleg siettette az is, hogy tüdő­csucshurulot is kapott, amellyel teljesen le­gyöngült szervezete már .nem tudott megbir­rumaSí, likőrök, paiackborok kózni. Halálának oka mégsem ez, hanem végelgyengülés volt. Annyit tudok róla, hogy néhány héttel ezelőtt kilenc napig koplalt, ez alatt az idő alatt egyetlen falatot sem evett. A koplaló kura után esett ágynak. Kis János halálát a család először dr. Oláh József kerületi tiszti orvosnak jelentette, aki megvizsgálta a halottat és jelentésében a ha­lál okául az »éhcnhalásti. jegyezte be. Így került ez az adat Kis János negyvenkét éves építőmester halotti anyakönyvébe is az er­délyi próféta nagyobb dicsőségérc. wwftwwwiwr mmmmmm/mmmmmmaitmttmmmmmim A mozdony elszakadt a kocsiktól, 17 vagon rohant keresztül a mozdonyvezető holttestén Párkányból jelentik: Ma hajnalban az Ipoly 1 hidján elszakadt egy tehervonat összekötő kapcsa, amely a mozdonyhoz fűzte. A moz­donyvezető a kritikus pillanatban a hátsó részen lévő kis vasperemen állott és lezuhant a sínekre. A 17 vagon keresztül ment rajta.' A fűtő a mozdony víztartójába kapaszkodva maradt függve és a mozdony teljes sebességgel haladt a lejtős pályán, a leszakadt vagonok pedig néhány percre megálltak. A száguldó mozdony közeledéséről értesí­tették a párkányi állomásfőnököt. Itt akadt egy bátor fűtő, aki felugrott az állomáson ke­resztülrohanó mozdonyra és azt megállította. A másik fűtőt ájultan szedték 1c a gépről. /1 régi bi'iianniás Icfőfc Felmenteitek az egyik Különítményes tisztet a zsarolás vádja alól. — „A bíróság ebben a pillanatban nem kutatgatja. Hogy a Babarczy-különitmény törvényszerű alakulat volt-e". Babarczy báró vallomásában előadta, hogy a különítmény által elkobzott pénzekből u különítmény legénységének a zsoldját fizet• Budapest, január 10. A büntetőtörvényszék Denk-tanácsa előtt ma a régi britanniás idők eseményei bontakoztak ki. A Babarczy-külö­nítmény egyik áldozata, Stern Dávid feljelen- lék ki. A tárgyaláson a zsarolással megvá­tést tett Beöthy Zsigmond István, a különít- dolt Beöthy Zsigmond Istvánt a törvényszék mény egyik tisztje ellen. A feljelentés szerint Beöthy a Britanniába berendelt Stem Dá­vidtól fenyegetésekkel elvette pénzét, arany­óráját, aranyláncát és pecsétgyűrűjét• Beöthy a tárgyaláson azzal védekezett, hogy egyrészt parancsra cselekedett, másrészt minden fe­nyegetés és tettlegesség nélkül vette el Stern Dávidtól az értékeket. Stern különben meg akarta vesztegetni Babarczy Jenő bárót, a kü­lönítmény vezetőjét, hogy katonai kötelezett­sége alól szabaduljon. Beöthy szerint az el­kobzott értékeket átadták az illetékes ható­ságnak. Denk tanácselnök azonban megálla­felmcntette azzal az indokolással, hogy Beöthy parancsra cselekedett, az értékeket fenyegetés nélkül vette el és átszolgáltatta felettes ha­lóságának. Érdekes az Ítélet indokolásának1 az a megállapítása, hogy »a bíróság ebben a pillanatban nem bocsátkozhatik annak meg­vizsgálásába, Iwgy a Babarczy-félc különít­mény halósági jogkört törvényszerűiég vin­dikáló alakulat volt-e, vagy sem. Annak idején­a legfelsőbb felügyeleti hatóságok tudomásulf vették a különítmények létezését és azt, hogy.* a különítmények hatósági jogkörbe vágó tény­kedést végeznek, K " • Az ítéletet az ügyész megfelebbezté. pitotla, hogy ez nem történt meg. JwvnwKiwruiWLjvfciu HWWWWMWII WWMM; t&aajya M város nem épiíi lei a Kisvasúi öiiömösi vonalsszateasxát. Hiába készültek el az öítömösiek minden áldozatra, a tanács nem akar hallani háromszázezer pengős költségről. (A Délmagyarország munkatársától) A tanyai kisvasút üzembehelyezése óta kisért a városházán az öltümösi vonalszakasz megépítésé­nek problémája ós egészen a legutóbbi időkig ugy is volt, hogy előbb-utóbb sor kerül ennek a pótvonalnak a kiépítésére is. Most azonban, mint teljesen megbizhaló helyről értesülünk, a terv végérvényesen k'.iíbaesel». Öttőmős község lakos­sága nem kapja meg a kisvasutat, bár elment érte- az áldozatkészség legszélső határáig. A nyáron, mint emlékezetes, nagy öttömösi depu­táció járt ebben az ügyben a polgármesternél, akivel a község nevében közölték, hogy az öttömii­siek minden cfképzelhe'ö áldozatra készek, csak­hogy vasúthoz jussanak, mert a trianoni ország­határ elvágta őket az eleven forgalomtól és el­szigeteltségük teljes pusztulásukra vezet, hacsak valami uton-módon nem találják meg a menekülés útját. Ezt az utat abban látnák,- ha a kisvasút vonala elérne, falujukig, mert igy be tudnának kapcsolódni a város közgazdasági életébe! Ha a város kiépítené a kisvasutat falujukig, arköltsí­gekhez szívesen hozzájárulnak község1)k egy tel­jes évi péladé jövedelmével és a vasútvonalhoz szükséges területet ingyen engedik át községük határában a városnak. . \ A polgármestert nagyon meghatotta anuak ide­jén ez a kétségbeesés szülte áldozatkészség és biztató Ígéretet " tett az öttömösiek küldöttsége | előtt, hogy ha csak egy mód van rá, a város teljesíteni fogja kívánságukat. \ polgármester akkor meg is bizta Mihályffy j László műszaki tanácsost, A kisvasutépitcs' műszaki vezetőjét, hogy készilse el az öttömösi vonatsza­kasz terveit és költségvetését. Mihályffy tanácsos a terveket és a költségvetést már régebbi'u cl­kcszitettr. Természetesen nincs pontos és végleges költségvetésről szó, mert hiszen a kiépítendő vo­nalszakasz irányát sem állapították meg még vég­érvényesen. A hozzávetőleges számitások szerint a vonalszakasz hossza tizenhárom és fél kii »méter lenne a jelenlegi Várostanya végállomástól egé­szen öttömös faluig, ebből két és fél kilométer: esne öttömös község területérc. A voual egyéb­ként lulnyomórészben városi földeken és a várost erdők mentéu haladna, a kisajátítás igy nem jelentene nagy problémát. Enuek a tizenhárom és fél kilométeres vonalszakasznak a kiépítése a niagasé.pitmények költségeivel együtt körűibe'öl ha­romszazazer pengőbe kerülne. Ebben az összeg« ben nincs a megszerzendő foldok ára. Ellenben benne uerupcl '¿í öttömösi vcgálluniás. «KV közbe-

Next

/
Thumbnails
Contents