Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-11 / 8. szám

IZEOED - SiertcMlöség: Deák Ferenc ucca Telefon: 13—33.-- Klodóhlvíilnl, KUlcsHnkönyvtár és Jegyiroda: Aradi occa S. Teleion: 306. - Nyomda: L8w Lipót uccfl 19. Teleion: 16--3-4.« » « » « » Szerda, 1928 jamiár 11 G> $ Q IV. ÉVFOLYAM S. SZAM MAKÓ: Szcrkc»ztűség és kiadóhivatal: Url wcca 6. Telefon: 151« szäm.« >> « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerke»z(«ség í-s kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « ;» « » « » « » EIOIIzet£iI Ara havsnlo 3-20, vidéken és a lövárosban 3-GO, kUltOIdUo 0-40 pengd. Egyes szára 16. vasár- és Ünnepnap 24 fillér № Fel kell állfiaiM a városi takarékot. Bár most a szociáldemokraták kongreszszusán vetettek fel az ötletet, polgári részről is foglalkozni kell a városi takarékpénztárak felállításának követelésével. A kérdésnek aktualitást ad még a városi pénztári feleslegek elhelyezésének vitája is, amelyet, mint emlékezetes, a szegedi pénzintézeteknek az a megegyezése előzött meg, hogy a város betétjei után hat és félszázaléknál több kamatot nem fizetnek. Ha más közszempont nem indokolná, a Szegedi pénzintézeteknek cz a magatartása is kellő módon hangsúlyozná a városi takarék felállításának szükségét. A város maga a leg\agyonosabb kommittens, a legtöbb pénze van s a legtöbb pénzműveletet hajtja végre. A város nem lehet kiszolgáltatva a péuzinlézelek kartelljének. A szegedi pénzintézetek tudvalevően olyan megállapodást létesítettek, hogy hat és háromnegyed százaléknál nagyobb beteli kamatot nem fizetnek. E megállapodáshoz a legtöbb pénzintézet hozzájárult s pgymásközt 25.000 svájci frank kötbérrel biztosították c megállapodás megtartását. Ezzel P karlelIszerü megállapodással, megítélésünk szerint, a város pénzintézetei és bankjai nem jó szolgálatot tettek a város gazdasági életének. Egyfelől panaszkodni a pénzszűke miatt, másfelől propagálni a takarékosság nemzeti érdeket szolgáló programját olyan módon, hogy kartellmegállapodással limitálják a kihitelezett tőke után általuk követelt kamatlábnál 5—6 százalékkal alacsonyabban az általuk fizetett betéti kamatot, nem mutat olyan koncepcióra, mely a pillanatnyi kamatjövedelem lehető fokozásán kívül mérlegeli azoknak a gazdasági erőtényezőknek hatását is, melyektől a gazdasági élet törvényei a pénzintézetek prosperitását függővé teszik. Az emJíerek ahhoz hozzá vannak szokva s igy természetesnek találják, hogy minden színházi előadásról kritikát olvassanak, de az merőben szokatlan, hogy a bankok intézkedéseiről és határozatairól is megtalálják a közérdek szempontjait érvényesítő mindennapi bírálatot. Pedig az, hogy a szegedi pénzintézetek milyeu betéti kamatot fizetnek s milyen kamatfeltételek mellett helyezik ki tőkéiket, legalább any.nyira érinti a közérdeket, mint az, hogy Beke Aliz művésznő milyen mimikával szolgálta Bus Fekete László költői elgondolásait, lia a bankok működését is nyilvános kritika kiférné, mint uliogy teljes joggal kísérhetné is, akkor talán nem kellene most a városi takarék 'Elállítása mellett propagandát kezdeni. De nemcsak azért, inert a város ki vau szolgáltatva a pénzintézeteknek, melyek alacsonyabb kamatozást ígérnek a városnak, mint amilyen mellett magánfelektől vesznek át betétet s melyek akkor, amikor abszolút bonitásu kisebb vidéki intézetek effektív kilenc százalékot is meghaladó kamatozást biztosítanak, csupán hat és félszázalék melleit vállalkoztak a város pénzét betétként átvenni, hanem és elsősorban azért is vált halaszthatatlanná a városi takarék felállítása, mert azt a város pénzügy i helyzete és pénzügyi érdekei riegkövetelík. A \árosi üzemek mai vagyonkezelési módja is követeli a központi kezelést ' s a bankszerű intézést. Az elkülöníteti vagyonkezelés csak összesített pénztári kezelés mellett védi-meg a város pénzügyi érdekeit; a mindennapi bevételek s a miiídmnapi kiadások ma már olyan összesekre ragnak, hogy az összesített kezelés meliett megtakarítható kamatveszteség is lényeges. A városi üzemek szolgáltassák át bevételeiket a városi takaréknak s a megalkotandó városi takarék alimentálja ebből a városi üzemeket. A haszonbéreket is a városi takarék szedje be, ami rendkívüli adminisztrációs könnyebbséget eredményez. Ezenfelül a városi haszonbérlőket odaszoktatja a városi takarékhoz, azok terményeire előleget is nyújthat, aminek következtében a város teljesebben és hiánvtalanabbul tudná ellátni azt a szociális feladatát, amit most csupán a városi földek hasznosításának módjával tud szolgálni. Ahol olyan üzemek vannak, mint amilyen a gazdasági vasút, a városi földbirtok — ideértve a haszonbérleteket is, — az autóbusz- 1 vállalat, a köztisztasági üzem, a városi szin- | ház, ahol olyan magángazdaságok méreteit meghaladó hitelmüveleteket és tranzakciókat kell lebonyolítani, mint amilyenek egyre gyakrabban jelentkeznek a város életében, ahol a város építési programjának bankszerű irányításától több frisseséget, termékenyebb vállalkozásokat, több lendületet s végeredményben nagyobb rentabilitást is lehet várni, olt a város komoly erdekének sérelme nélküf nem lehet tovább halogatni a városi bank megszervezését. A városi bank kötelezettségeiért a város egész vagyonával feleljen, vx a garancia minden más pénzintézet fölé emeli majd a város bankját, mely népszerűség, megbízhatóság és bonitás tekintetében versenytárs nélkül marad. S ha a bank vnagánfelekre is kiterjeszti üzletkörét, olyau szerep betöltésének hivatása vár rá, amitől a város gazdasági életének csak konszolidációját, megerősödését, feljavulását lehet várni. Az ellenzék a numerus clausus teljes eltörlését követelte, a kormány csak „módosítani" hallandó. a numerus clausus, a külföld és a Népszövetség. — a közoktatásügyi bizottság elfogadta a „módosítási" javaslatot. Turi Béla bejelenti, hogy javaslatát a plénumban fogja megtenni. ": Rassay Károly Budapest, január 10. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága ma délután Pékár Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen a numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Barkas Elemér előadó kifejtette, hogy erre a törvényre pedagógiai és szociálpolitikai szempontból egyaránt szükség van, de cz olyan belügye a magyar iskolaszervczetnek, » amelybe mindennemű idegen beavatkozást jog| talannak kell minősíteni. Ki kell azonban kü• szöbölui a kérdés kezeléséből minden olyan | momentumot, amely a nemzeti összetartást és nemzeti egységet fenyegeti. A numerus clausus törvény ;;. §-a kétségtelenül sérelme volt az egyik vallásfelekezetnek. Hasznos katonákat zárt ki a kulturális honvédelem harcvonalából. Ha tehát áll az a tétel, hogy ragaszkodnunk kell a törvény 1. §-ához, akkor ezt pártatlanul, senki ellen és mindenki ellen irányuló objektivitással kell végrehajtanunk. Várnai Dániel nem látja a törvényjavaslatban azt a szociális szempontot, amelyet hangsúlyoztak. A javaslatot nem fogadja el. Határozati javaslatot nyújt be az 19W. évi XXV. t.-c. eltörléséről. Lukács György a tanszabadság híve, — de a javaslatot elfogadja. Kossalka János keresztény párti: A zsidóság ne feledkezzék meg arról, hogy e törvény nélkül igen sokan nem is jutottak volna be az egyetemekre, vagy a főiskolákra. A javaslatot nem fogadja el. Ilaller István szerint nem áll meg az az ellenvetés, hogy a numerus clausus miatt mostoha elbánásban részesülünk a külföldön. A törvény megváltoztatása nem szükséges. Kóthly Anna a javaslattal kizárólag csak abból a szempontból foglalkozik, hogy korlátozza a tanszabadságot. A' javaslatot nem fogadja «J. kér szót ezután. Kéri az 1920. évi XXV. t.-c. teljes eltörlését, mert csak ez segít a külpolitikai helyzeten. A belpolitikában pedig igen okos dolog az üllcöző pontokat kiküszöbölni. A tanulási szabadság abszolút jog, amelyet nem .szabad érinteni. Határozati javaslatot nyújt be, melyben az egész 1920. évi XXV. t.-c. eltörlését kéri. Ezután a kultuszminiszter szólalt fel. Klebelsherg Kunó gróf kultuszminiszter : —- lla vizsgáljuk azt, vájjon eljött-e már az ideje e törvény teljes megszüntetésének, akkor megállapíthatja, hogy még nem érkezett fl cz az i(l<>. lla az eltörlés ideje ma még nem jött el, a revízió ideje már eljött. Az 1920 : XXV, te., szövegezése, mely eltért az eredeti llullerféle javaslattól, okozta azt, hogy a zsidóság mindig sérelmet látott benne cs sárga toliaak lekiulelte. Ha tehát módosítjuk, akkor kategóriákat kellett felállítani. Nem ért egyet azzal a felvetett gondolattal* hogy felvételi vizsga alá vonják a felveendőket. A foglalkozásokra kellett figyelemmel lenni. A trianoni békeszerződésnek a kisebbségek védelmére alkotott rendelkezéseit nem lehet e kérdésre vonatkoztatni. Genfben igaz, hogy a kormány megvédelmezte a törvényt, de ez nem .sikerült 100 százalékig és csak elodázást eredményezett. i A miniszter visszapillantást vetett a lezajlott egyetemi tüntetésekre, amelyek a törvényjavaslat benyújtása kapcsán keletkeztek. Senki sem fájlalja ezeket a rendzavarásokat jobban, mint ő maga, de sikerült józan rábeszéléssel és a meggyőzés eszközeivel a pillanatnyi spontán kitörése, ket megszüntetni. r Ezutáu Bethlen !s*vátn gróf minissterelnfllí szólalt fel. A numerus dausü'» törvényt mindig átmn.rti intézkedésnek tekintene. A »umuffus dau< | ÜW W«-»íuiv <U£v,l > olt "iL) ÍU»Ul«Í«U '•"Tíüi.l 'A4d*