Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 6. szám

Vasárnap, 1928 január S IV. ÉVFOLYAM JTSZAM MAKÓ: SzerkeszUfség és hiadóWvalol: l'ri ucca 6. Telefon: 131. szám.« »«»«>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » lövárosban 3-«Ot KUlföld'in 6-40 pengő. Egyes szára 16, vasár- és Ünnepnap 24 flllé SZEGED ; SEert.eszlöSég: Deák. Ferenc ucca Á.. Telefon: 13 -33.^K[adóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. ^ Nyomda: löw Lipót ucca 19» Teleion: 16—34.« » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20. vidéken és a Egy ceníei se többéi... Egy cent nem nagy pénz, nem sok puska­port adnának érte s Borah szenátor mégse akar többet egy centnyi kölcsönt se adni • az Ínséges Európának. — Be kell csukni az amerikai kasszákat, — ütött a közvélemény asztalára, — egy centet se többet Európának, ha a szeme kopog is érte! Ez nagyon szigorú beszéd és még akkor Is iél kellene rá rezzenni szép véres álmaik­ból az európai népek véneinek és Írástudói­nak, ha csak egy amerikai szatócs mondaná. Hiszen a gyönyörű daliás idők véget értek, mikor egy őrmester többet nyomott a nem­zetek életében, mint egy egyetemi tanár s a nagy dínomdánom böjtje gyanánt ma egy amerikai szatócs olyan nagy ur, hogy a haza érdekében haptákban áll előtte a francia had­ügyminiszter is. Hitelezőhöz illik a gőg és adóshoz az alázatosság és Európa, a világ­történelem tönkrement földesura akkora ösz­szegekkel tartozik Amerikának, hogy olyan számokkal eddig csak a csillagászok dolgoz­tak. És ha akármelyik amerikai szatócs köny­vei lezárása után a zsebére ütött Szilveszter­kor, joggal mondhatta a felesésének és a yyer­ínekeinek: —•Hallgassátok csak: Európa csörög benne! De Borah szenátor még egy amerikai sza­tócsnál is többet jelent, az ő szava sok száz­ezer szatócsnak, bankárnak, trösztvezérnek, politikusnak, köri elnöknek a szava. Minden túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy az amerikai népnek a szava, mert Borah sze­nátor ma bálványa az amerikai demokráciá­nak, akinek a szava visszhangot ver a legszé­lesebb rétegekben. Vagy az is lehet, ami nem szokatlan olt, ahol demokrácia van, hogy tu­lajdonképpen az a visszhang, amit Borah sze­nátor mond, aki azért legnépszerűbb politiku­sa hazájának, mert gyökereit a közvéleménybe ereszti s azt mondja ki, amit ott talál s azt diktálja, amit neki diktálnak. Akárhogy van a dolog, senki nem tagad­hatja ideát, liogv Borah szenátor az Egyesűit Államoknak legfüggellenebb és presztízsben legjelentősebb politikusa, aki ha azt mondja, hagy elég volt a könnyelmű hiíelezgelések­ből és ezután irgalmatlanul be kell zárni a jenki kasszákat Európa előtt, akkor bi­zonyosan tudja, mit beszél. Nem a levegőbe löszéi, nem tartja véka alatt az indokolást, a világba harsog a szava és a legélesebb ref­lektorral dolgozik. Kimondja kereken, hogy háborúra nincs pénze Amerikának, Európá­nak pedig háborúra kell a pénz, még ha uzsorakölcsön is. Hiába találták ki a parla­mentek a kölcsönöknek a legszebb címeket, hiába osztják szét papiron romok ellakari­fására, sebek gyógyítására, halottak föltámasz­tására, uj élet megépítésére, ez mind csak aranyos vignetta a fekete palackon, amelyre lulajdonkép halálfejet kellene festeni, mint a patikákban a mérgekre. Poincarének. C.hur­chillnek, Müssolininek és a többi mágusoknak egészen másra kell a pénz, mint amire Ame­rikától kérik. Nekik uj romok, uj sebek, uj halottak kellenek, ők uj háborút akarnak pro­dukálni, valami sohse hallottat és sohse lá­tottat, valami olyant, hogy még Vilmos csá­szár is megszégyelje magát, aki pedig szin­tén kiváló rendezői talentum, azért foglal­kozik most. szinházalapilás gondolatával, — noha rgy ki«sé •lkésve. í'"dvő<?.hb lett. volna.. a saját érdekéből is, ha 1914 előtt kizárólag a színpadra koncentrálja rendezői talentumát s békén hagyja a történelmet. Akkor a mostani háborucsinálók nem kapják készen a leégett Európához cimzett darab díszleteit, amelyek arra csábítják őket, hogy újra szinrehozzák a rémdrámát, de sokkal tökéletesebb rendezés­ben, a modern technika minden vívmányá­nak fölhasználásával, ha a költségek előterem­tésével adósságba verik is még a hetediziglen való unokákat is. Hát erre a bűnös célra nem akar többé egy centet se adni Borah szenátor, akinek ha túlzott is egy kicsit a pesszimizmusa, mintha nem volna egészen alaptalan. Európa csak­ugyan azt az időt éli most, amit 1914 elő­estéjén, az atmoszférában egyre sűrűsödik a puskapor s elég hozzá egy véletlen gyufaszál, nem is gonosztevő szándékkal, csak ügyetlenül elhajítva, hogy újra lángba boruljon s most már tövig égjen a legboldogtalanabb világ­rész. Érthető, ha a jenki gondolkodóba cselt, sőt már készen is van az elhatározásával1. (Budapesti tudósítónk telcfonjelen­t é s e.) A szociáldemokrata párt háromnapos kong­resszusa pénteken kezdődött a régi képviselőház­ban. Az első napon az ellenzék hevesen birálta a pártvezetőség és a parlu'nfüii f."ikc'.ó működését. I'eyer Károly hosszabb beszédben kelt védelmére a pártvezetőség jelentésének. Farkas István fel­szólalása után az elljnzck részéről benyújtott bi­zu!n:allnnsági indítványt elvetetlek. A szombat délutáni ü'éscn Pr-jp^r .','. uj:<r nagy beszédben ismertette a bel- és külpolitikai hely­zetet. Ennek során rátért az októberi forradalomra cs azt hangoztatta, hogy uagy szerencsétlensége, volt az országnak az októberi forradalom gyenge- ' sége. Az októberi forradalom teremtette nieg elő­ször Magyarországon a becsületes, általános titkos választói jogot, adta meg a népnek a közszabadsá- j 8ok;»t Az rl'rnforradahiin a frássztj müvét hsi'olti I Nem paeifizmusból, világért sem, merő üzleti okosságból, amely Európában már rég nem található. Amerikától a gazdasági expanziója azt követelte, hogy hallatlan kölcsönökkel rab­szolgáinak vásárolja meg a lezüllött európai államokat. De a rabszolga csak akkor érték, ha baromként dolgozik, ha termel és munka­képes nemzedékeket állit maga helyeit utódul, — de azokból a rabszolgákból, akik lázongva, forrongva, nyiltan és titokban újra terméket­len birkózásokra készülnek, nincsen semmi hasion. A háború rossz üzlet, nemcsak an­nak az országnak, amelyik csinálja, haneni annak is, amelyiknek a pénzén csinálják éá érthető, ha Amerika riadtan nézi a tébolyo­dott adóst s azt mondja, hogy nincs több hitel, mikor ugy látja, hogy a régi is veszen­dőben van. Borah szenátor fenyegetése talán észre téríti1 a tébolyodolt adóst, hiszen legérzékenyebb he­lyén érinti: a zsebén. A zseb szokott józanul és logikusan gondolkozni még akkor is, mikor az agy már rég leszokott erről a ténykedésről.; végre, a legvéresebb és leggyalázatosabb eszközök­kel dolgozott. Azután a Bethleu-Loimány politikájával foglatko-' zott és rámutatott arra, hogy Bethlen első teendője volt a választások titkosságát megszüntetni és a választók számát csökkenteni. A kormány az erő­szak, a megvesztegetés eszközeível szerezte meg többségét a nyilt kerületekben, de a titkos kerü­letekben megbukott és igy a mai kormányzat a halaimat csak bitorolja. Nagy taps zúgott fel Proppernek c kijelentésére. A rendőrhatóság jelenlévő lisztviselője felszólította az elnököt, figyelmeztesse Proppert, hogy tartóz­kodjék az ilyen kijelentésektől. A rendőrtisztviselő felszólítását viharos közbeszólások követték. Percekig tartolt a vihar, mire a rendőrtisztviselő j B gyűlés feloszlatását helyezte ktlhtásba. Nagj-j I ríi'h<•>'/''11 RSilJttp«dt:ik le a kedélyek, mire Pr«p»>?r A kisántánt Jegyzékei nyújt be a Népszövetséghez a szentgott&árái incidens ügyében. (Budapesti tudósítónk írté fon jelentése.) Berlinből jelentik: A Vorwarts jelentése sze­rint a kisántánt kormányai megállapodtak abban, hogy a szentgotthárdi incidens ügyében közösen fognak eljárni. ÁHiíólag még o mai nap folyamán közös jegyzéket fognak át­nyújtani a Népszövetség főtitkárságánál, a melyben vizsgálóbizottság kiküldését fogják kérni, hogy milyen mértékben lett eleget Ma-» gyarország a békeszerződésekből folyó kötele­zetlségeinek. Károlyi Mi&ály vagyonelkobzást pőrének revízióját kéri a magyar kormánytól. (Budapcdi tudósítónk telefonj I ntése.) | relmet terjesztett a magyar igazságügyi ható.' Parisból jelentik: Az Emberi Jogok Ligája j ságok elé annak az Ítéletnek a revíziójáért, közleményt juttatott a sajtóhoz, amelyben be- i amely valamennyi magyarországi birtokának jelenti, hogy gróf Károlyi Mihály revíziós A-é-.1 lefoglalását mondotta ki. A rendőrség képviselője a szocialista kongresszus f eloszlatását Selyezte ismételten kilátásba. Propper Sándor éles beszédben támadta a kormányzatot. — „Trianon revíziójának sorsa szorosan egybefüzödlk a demok­rácia sorsával".

Next

/
Thumbnails
Contents