Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-05 / 4. szám

102S január 5. DfiMWAGY ^ORSZÁG A polgármester tanácsi határozat alapján átiratban üdvözölte Móra Ferencet, FéSegyliáza díszpolgárát. »Mások is meg fogják előbb-utóbb találni a módját annak, hogy hálájuknak és szeretetüknek tőlük telhető nyomát adják". érzett őszinte tiszteletének és nagyrabecsülésének kifejezést adjon. Díszpolgárrá választás formailag és tartalmilag véve kétségenkivül a tisztelet, a bála és elismerés legszebb külső megnyilvánulása és mégis ugy érezzük, hogy csupán nemi viszontszolgáltatása azon közületek egyikének, amelynek Móra Ferenccel való kapcsolata örök időkre tiszteletet és hírnevet jeleni. Szülővárosán kívül bizonyára még mások is, akiknek az író Móra Ferenccel, ha csak írásain keresztül is valamelyes kapcsolatuk van, meg fogják előbb-utóbb találni a módját annak, hogy hálájuknak és szeretetüknek tőlük telhető nyomát adják. Adja Isten, hogy ebbeli öröme egy hőn óhajtolt hossza életen át minél gyakoribb és minél teljesebb legyen. Szeged sz. kir. város tanácsának 1928 január 2-án lartolt üléséből. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester.« A félegyházai diszpolgárságról szóló oklevelet, értesülésünk szerint, ünnepélyes keretek közölt nyújtják majd át Móra Ferencnek. Valószínűleg még ebben a hónapban rendkívüli közgyűlést tart. Fétegyháza képviselőtestülete és erre a díszközgyűlésre meghívják Móra Ferencet is, de meghívják Szeged város törvényhatósági bizottságát, valamint azokat az irodalmi társaságokat is, amelyeknek tagja i a kiváló szegedi iró. (A Délmagyarorzzág munkatársától.') Az egész városban osztatlan örömet keltelt annak a kitüntetésnek a liire, amely néhány nappal ezelőtt érte Móra Ferencet, a szegedi kultúrpalota igazgatóját, az országszerte becsült revü elbeszélőt szülővárosában, Félegyházán, amelynek közgyűlése úgyszólván egyhangúlag díszpolgárává választotta meg. Mórát ebből az alkalomból az urszág minden részéből valósággal elárasztották üdvözlő levelekkel és táviratokkal, ami azt bizonyítja, hogy Félegyháza város közgyűlésének határozata Móra számára nemcsak félegyházi diszpolgárságol jelent. Az általános ünneplésben résztvett Szeged város tanácsa is, amely a hétfői ülésen foglalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy külön is üdvözli közvetlen kitüntetése alkalmából Mórát. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán a tanács határozatáról a kö•vetkező átiratban értesítette Móra Ferencet: »Nagyságos Móra Ferenc urnák, a szegedi rouzeum és a Somogyi-könyvtár igazgatójának. Igaz örömmel értesülve a Nagyságodat szülővárosa részéről ért kiváló megtiszteltetésről, Szeged sz. kir. város tanácsa is siet megragadni az alkalmat arra, hogy Szeged város büszkesége és annak érdemes munkása iránt Be&^élcieíés Lászlóval élete regényéről, melyet holnap kezd közölni a Délmagyarország. Dr. Szabó László egyetemi magántanár barátainak látogatására néhány napra Szegedre érkezett. Ez alkalomból beszélgettünk dr. Szabó tanárral arról a nagy önéletrajzáról, melyet lapunk pénteki számában kezdünk közölni. — Kissé félek, mondotta Szabó tanár, hogy történetem első három fejezete nem fogja a közönség várakozását kielégíteni. Aki azt gondolja, hogy mindjárt az első fejezetben egy Jules Verne regénybe illő kalandokat fog olvasni, az csalódik. Elsősorban a csaladomról, a származásomról kell elmondanom azt, amit tudok, mert e nélkül nem lehetne megérteni, hogy miért és miként alakultam azzá a sokszor zaklató!I életű egyéniséggé, aki vagyok. -- Mint nagy gyakorlatú újságíró természetesen a saját születésemet is megírom; remélem, hogy ezt a leírást már senki sem fogja sablonosnak találni. De fájdalom, ennél a fejezetnél is baj lesz olvasóim egyrészénél, mert a világ egyáltalán nincs hozzászokva, hogy valaki oly brutális őszinteséggel beszéljen még a saját családja életéről is, mint én teszem. Azonban én nem azért irom le élelem folyását, hogy annak bármely részében bármit is szépítsek, vagy elhallgassak bármit is, amiről beszélni közfelfogás szerint »kényelmetlen :, vagy éppen kellemetlen; élelem leírásának nem az a célja, hogy akár saját egyéniségemet, akár családomat különbnek, vagy szimpatikusabbnak tüntessem fel, mint amilyen az a valóságban, — hanem egyszerűen korrajzot akarok nyújtani egy oly ember életrajzának keretében, aki magamagát nem tarlja ugyan sokra, de azokat a dolgokat, melyeken átment, igenis túlságosan sok alj a. — Mindazoktól tehát, akik azt fogják majd mondani, hogy az őszinteség terén nem kellett volna ily messze menni, — bocsánatot kérek és kérem, nézzék cl ezt a hibámat is, mint a többieket, melyeket szintén nem szépítgetek. Mi a magunk részéről azt "hisszük, hogy ha teljesen szokatlan is az a nyíltság, melylyel Szabó tanár a saját dolgait leírja, — munkája csak annál igazabb, annál tanulságosabb és annál érdekesebb. ]$&& ítéletei o priemadtenna sserelimes es a Szerdán megkezdték a szin&ázi "botrány tárgyalását, de az esti előadás miatt ítéletre nem "került sor. (A Délmagyarország ::.~nkatársától.) A primadonna és a lírai szerelmes ismeretes .színházi botráuva amely élénken foglalkoztalja a nyilvánosságot — szerdán délelőtt került a színházi törvényszék elé. Ítéletre szinház-lecbnikai okok miatt még nem kerülhetett sor, a döntést valószínűleg csütörtökön hozzák meg. A szmházi törvényszék összeállítását még kedden esle sorsolás utján állapították meg. A törvényszék elnöki tisztsége Főidényi Lászl^'a cselt* a bíróság tagjai Uti Giza, Bilicsi Tivadar és Bcrengh József lettek. A színházi törvényszék tárgyalása és a hozandó ítélet iránt nemcsak a színészvilágban, hanem a színházon kivül állók körében is nagy érdeklődés mutatkozott. A színházi iroda telefonján nem egyszer jelent kőzett egy-egy kíváncsi érdeklődő. A színészek közül pedig még azok is feljöttek reggel kilenc órakor a színházba, akiknek szerdán nem volt próbájuk. A törvényszék azonban délig nem ülhetett össze. Földényinek, az elnöknek próbája volt és igy meg kellett várni a próba vécét. ) : - f''^ " • " '—*" A vádlottak is pontosan fenvollak reggel kilenc órakor. Közös próbájuk volt. A cirkuszhercegnö cimü operettből tartottak próbát. A két vádlott közül a nyugodtabb Jávor Pál volt. Zölahelgi Anna szeme kisirt. Egész éjjel nem aludt 4 folyosón és az öltözőkben mindenki a tárgyalás kimenetelét tárgyalta. Zöldhelyi Anna magára hagyatva sírdogált az egyik sarokban. Igazságát hangoztatta és szomorú sorsát. Érzi és tudja, hogy magárahagyatottságában elsikkad az igazság és ha i valakit elítél a törvényszék — az ő lesz, aki az í inzultusokat clszeuvedte ... A törvényszék déli egy órakor uíí össze, miután teljesen elbarrikádozla magát a kíváncsiskodók elől. A zárt ajtók mögül természetesen nagyon kevés konkrétum szivároghatott ki. A vádat Doktor János képviselte; aki mellett Tarnay igazgató őrködött, hogy • a színházi Rlk. pontjait pontosan, betartsák. A tárgyaláson először a vádat konkrétizálíák: Zöldhelyi Anna vételi a színházi törvények ellen, mert kollégájáról. Jávorról azt állította, hogy a Kass éttermében zsidözott és vádjait szinbázi és színházon kívüli emberek előtt is megismételte. Hibás Zöldhelyi abban — szólt tovább a vád —, hogy a színház folyosóján állítólag elkövetett inzultus után a városházára rohant és ott többek jelenlétében elmondotta a történteket, amelyekről a színházi törvények értelmében nyilatkoznia nem lett volna szabad. Csak tetőzte az előbb elkövetett szabálytalanságát — folytatódott a vád — még azzal, hogy a kora délutáni órákban a Délmagyarország egyik munkatársát — aki kérdést intézett hozzá — tájékoztatta a színházban történt inzultusról... Jávor Pál ellen a következőkben sorakoztatták fel a váda-» kai: Jávor vasárnap éjjel a Kassban egy társa-», ságban zsidózolt és magaviseletével megsértette a színházi törvényeket. Vétett a színházi törvények ellen Jávor azzal is, hogy a színház folyosóján háromszor tettleg inzultálta Zöldhelyi Annát. A tárgyalás lefolyásáról csak nagyon kevés részlet szivárgott ki. A hirek szerint a tárgyaláson heves jelenetek játszódtak le. Zöldhelyi az elébe terjesztett vádpontokra vonatkozóan kijelentette, hogy sohasem állította Jávorról, hogy zsidózolt volna. Elmondotta, hogy Jávor olyan társaságban ült, amelynek tagjai többször gyalázták a zsidó vallást. Jávor azután az ő kérésére nem figyelmeztette, társaságát és ő ebből azt a következtetést vonta le, hogy Jávor egyetértett a társaság tagjaival. Az étteremben történteket másnap baráti körben elmondotta, de sohasem abban a beállításban, hogy Jávor részese lett volna as antiszem ila izeüenkedéseknek. Tagadta Zöldhelyi azt, hogy amikor őt Jávor inzultálta, az esetet azonnal nyilvánosságra hozta. Elmondotta, hogy az inzultus után teljesen magánkivüli állapotba került. Kétségbeesésében a direktort kereste, hogy neki elmondja az esetet. A direktor pedig éppen a városházán tartózkodott és igy hozzárohant, nem gondolva arra, hogy Fodor Jenő irodájában a direktoron kivül mások is tartózkodhatnak. Zöldhelyi ezután elmondta az inzultus lefolyását és azt megelőzően Jávor fenyegető bejelentéseit, amelyek szerint őt mec fogja verni. Jávor Pál kihallgatása alkalmával a teljes tagadás álláspontjára helyezkedett. Tagadta, hogy botrányos módon viselkedett Volna. Színjózan volt és nem talált, semmi olyan kifogásolni valót a társaság vi^ selkedésében, ami miatt Zöldhelyinek meg kellett volna botránkozni. Elmondotta, hogy Zölddél ¿UM^ tfifek. ö «¿¿űzött E