Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-05 / 4. szám

SZEOE0: srerkeszlöség: űcAJc Ferenc Ucca t. Telelőn: 13-33.^Kíndohlvníal, KSlcüónktínyvlár és (egylroda: Aradi ucca 8. Telelőn : 306. ^ Nyomda: löw |Apót acc« 19. Telefoni 16- 34.« » « » « » Csütörtök, 1928 január 5 0 <5 <•> IV. ÉVFOLYAM 4. SZAM MAItO: Szcrkcszíöseg és kiadóhivatal: Url ucca «>- Telelőm 151. szám,« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrftssy ucca 23. Telefon : 49. szám. « » A beteg beíegpéazíár. Milyen öröm volna: megelégedéssel olvasni azokat a szavakat, melyekkel a xnünkásbiztositás uj garnitúrája elfoglalta a régi sineket. Ez az intézmény — mondotta Huszár Károly. — a munkásság filléreinek köszönheti létét. S most mi része van benne a munkásságnak azon kívül, hogy megalkotta s az ünueplős bzavak hivatkoznak az alkotók érdemeire? »Uj stilost akarok behozni a tömegekkel való érintkezésben, — mondotta beszéde folyamán az uj elnök, — s a munkásság igényét száz •százalékban ki fogjuk elégiteni; kérő szóval fordulok a munkaadókhoz és a munkásokhoz, egyenlítsék ki a természettől adott elunté leket.« Ha cinikusak akarnánk lenni, azt mondhatnánk: ez a kiegyenlítés, legalább Szegeden, megkezdődött. Szegeden kezdik megérteni egymást munkaadók és munkások. A Szegedi Munkaadók Szövetsége a pénztári orvosi kinevezésekről ugyanazt mondja, mint a szegedi Szakszervezeti Tanács. Huszár Károly örömmel állapithatja meg, hogy beszéde nem volt a pusztába kiáltó szó: a pénztári orvosi kinevezések megítélésében a szegedi munkaadók és srrgedi munkások szervezetei »kiegyenlítik a természettől adott ellentéteket.« Száz százalékban kell kielégíteni a munkássúg igényét, — hirdeti az uj elnök. Nem száz, de tiz százalékban ki van-e ez az igény elégilve, ha a beteg munkásokat nem bevált, tapasztalt, nagyludásu orvosaik kezelik, lianem — mint a Szegedi Munkaadók Szövetségének tiltakozó felterjesztése mondja, — »pályájuk elején álló, részben még a szükséges előképzettséggel sem rendelkező orvosok?« A munkásság először odaadta filléreit, hogy az ország egyik büszkeségét: a betegpénztár intézményét megalkossák. S most kívánhatják azt a munkásságtól, liogy egészségét is adja oda gyakorlatul a gyakorlattal nem bíró, beteganyagul a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező orvosok számára? Az állatvédő egyesületek a humanizmus jelszavával még az ellen is tiltakoznak, hogy eleven pockokat és tengeri malacokat használjanak fel kísérletek számára. A Szegedi Munkaadók Szövetsége ennél jóval szerényebb, de emberséges, becsületes álláspont védelmére vállalkozik: ne a szegény munkásokon szerezzék meg gyakorlatukat azok a túlságosan fiatal« orvosok, akik most elfoglalják évtizedes múlttal rendelkező, lisztes pályát befutott, megbecsüli kai-társaik helyeit. Ila már a munkásbiztosilás rendszere nem alapul a szabad orvosválasztás jogán, akkor legalább beleszólásuk legyen a ma, vagy holnap betegjeinek abba, hogy kik legyenek az orvosaik. Aki a munkásság igényeinek százszázalékos kielégik':,igéri, az nem elégedhetik meg azzal, hogy az uj intézményt a munkások filléreiből építi tovább. Ha a pénzt elveszik, adjanak egészséget. Adjanak orvosokat, akikben bíznak a betegek. Felgyógyulás ez a bizalom. Az orvos nem is tudja meggyógyitani betegét, ha bizalmat kelteni nem tud benne. S ha az intézményt beteggé leszik, hogyan fognak gondoskodni a betegekről? A munkásbiztosítás intézményének átszervezésével az autonómia ellen folytatott küzdelmének jelentős győzelmét, könyvelheti el a •iormányzal. Az autonómia, nelv az intézményt megteremtette s mely nagyszabású társadalmi feladatának betöltésére képessé lette, ugy »kirepült« az intézményből, mint ahogy kirepültek 30—10 éves szolgálatukkal .az öreg orvosok. Csak a kormányzatnak lehet akarata, de a kormányzottaknak nem. A pénztár tagjai viseljék a költségeket, fizessék az orvosokát s az elefantiázisz jelenségeit mutató adminisztrációs személyzetet, de még azt sem tudják elérni, hogy ne a különb összeköttetésekkel, lianem a különb tudással, ne a több protekcióval, de a több ismerettel rendelkező orvosok álljanak betegágyuk mellé. A szegedi munkás és a szegedi munkaadó megint csak összetalálkozik abban a meggyőződésben, hogy a betegpénztári orvosi kinevezéseknél nem az orvosi tudás, nem az orvosi hivatás betöltésének kifogástalansága, hanem az előkelőbb, a hathatósabb befolyás győzött. Ez az az -uj stílus, amit az országos pénztár uj elnöke ígért és követelt? Ez a stílus elégili majd ki száz százalékban a betegek igényéi, ez a stílus tölti majd be tartalommal azl a fölmérheíetlenül jelentős szociális és nemzeti feladatot, amit a népegészségügy védelme és oltalma tesz mellőzhetetlen kötelességgé? A népbetegségek ellen nem protekcióval kell harcolni, hanem tudással és szeretettel. De honnan veszik a tudást és hunnan veszik a szereI tetet azok, akiket nem tudásuk és hivatottj ságuk parancsolt, de összeköttetésük sodorl I a népjólét egyetlen magyar intézményéhez? A kisántljntSapok koncenirikns támadása Magyarország ellen a szentgotthárdi Incidens miatt. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.") egyszerű vámügyként kezelni, hanem minBelgrádból jelentik: A szentgotthárdi gépfegyver szállítmányok ügye nagy feltűnést keltett, a hivatalos körök és a kormánysajtó azonban egyelőre tartózkodik minden állásfoglalástól. A szkupstina pénzügyi bizottságában JJemelrinovits független demokrata képviselő foglalkozott ezzel az üggyel és azt mondotta, hogy Magyarország Olaszország segítségével fegyverkezik Jugoszlávia ellen. Az ellenzéki lapok erősen támadják Magyarországot és Olaszországot. Prágából jelentik: A Lidove Novini Bécsből keltezett cikkében azt irja, cl kell várni Ausztriától, hogy az ügyet már csak Nyugatmagyarországra való tekintettel sem fogja dent el íog Lövetni, hogy Nyugalmagyarországtól keletre elterülő »lőporraktárbant ne halmozódjék össze annyi puskapor. Berlinből .jelentik: A szentgotthárdi incidens a baloldali sajtóban, élénk visszhangot váltolt ki. A Vorivarls minden cáfolat ellenéra is bizonyítottnak véli, hogy a fegvverszállit}mányok Magyarországra irányultak. Genfből jelentik: Egyes külföldi lapokban napvilágot látott azon tendenciózus hírekkel szemben, hogy a szentgotthárdi ügyben a Népszövetség intervencióját kérték, a Népszövetség titkársága a leghatározottabbau megállapítja, hogy ilyen diplomáciai lépés egyik ha' talom részéről sem történt. Temetés Bukarestben, Váradon, Kolozsváron a diákzavargások ntán. (Budapesti tudósítónk Ichfonjelentése.) Bukarestből jelentik: Tegnap délután temették cl a bukaresti zsidó temetőben azokat a tóramaradványokai és • foszlányokat, amelyek az erdélyi zavargásokban pusztullak cl és amelyeket a hazatérő diákoktól szedett cl a katonaság. A temetésen Románia összes zsidó szervei résztvettek, a gyászbeszédet a bukaresti főrabbi tartotta. Egyidőben temették el a tóramaradványokai: Nagyváradon, Kolozsváron, Báufihunyadou és Bacouban. Halálra iiélíélz asszonyt és a vöt, meggy lll£&líáK asz ólbecsei I gyilkos család Hihihi íagfai fegyházat kaplak. (Budapesti tud ősilónk telefon jelentése.) Újvidékről jelentik: Áz újvidéki törvényszék ötnapos tárgyalás után ma mondott ítéletet az óbecsei Szabó-család ügyében, amelynek tagjait, a fiút, a leányt, a vöt és az anyát gyilkosság bűntettével vádolta meg az újvidéki ügyészség annak a tényállásnak az alapján, hogy 19UÜ decemberében megölték a családiul, Szabó Márton óbecsei gazdálkodót és holttestét a tanya udvarán elásták. A gyilkosság után a csendőrségen azt jelentették, hogy Szabó Márton eltűnt és valószínűleg visszament Oroszországba, ahol hadifogoly volt. A csendőrség ennek a bejelenlésnek alapján nyomozott is, azonban eredménytelenül. Félév multán névtelen feljelentés közölte az óbecsei csendőrséggel, hogy Szabó Mártont a család ja ölte nwa és temette el a tanya udvarán. A csendőrség a lanyaudvart 1°..-'.ásatta és ott tényleg megtalálták Szabó Márton holttestét. Az újvidéki törvényszék most tárgyalta a bűnügyei és ma hirdetett ítéletével Szabó Márton özvegyet és vejét, Börcsök Mihályt gyilkosságra való felbujtás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért mindkettőjüket kötél» általi halálra Ítélte. Szabó Márton hasonló nevű 18 éves fiát, aki Börcsök Mihállyal együtt ütötte agyon apját a család biztatására, fiatal korára és korlátolt beszámithatóságára való tekintettel és töredelmes beismerését is figyelembe véve tízévi börtönre, Bőrcsők Mihály feleségét. a meggyilkolt Szabó Márton Mária leányát pedig bünsegédx bünrészésség miatt hatévi börtönre ítélte.