Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-04 / 3. szám

Tom Mix legújabb lovasbravurja csütörtökön és pénteken a Korzóban. Ha a város nem Rap engedélyi a 3 millió pengős Uölcsön felvételére, az Mén nem lesz épitRezés. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi városházán egyre nagyobb nyugtalanságot okoz az, hogy a hárommilliópengős városi kölcsön felvételének kormányhatósági engedélyezése rendületlenül késik, pedig az errevonatkozó közgyűlési határozatot mái- hónapokkal ezelőtt felterjesztette a tanács. Az illetékesek szinte holtbizonyosra vették, hogy a kormány minden nehézség nélkül megadja a kért engedélyt és ebben a reményben a kölcsön nagyrészét már el is költötték. A kölcsön rendeltetése, mint ismeretes, különféle. A város ebből szándékozik fedezni a híd restaurálásának költségeit, ebből vásárolja meg a kisuasut motoros mozdonyait, ebből épiti fel a jövő évben a két uj városi bérházat, a Szent György-uccait és a Gyöngytyuk-uccait. A motoros mozdonyokat a tanács a napokban már meg is rendelte és a megrendelés alkalmával százharmincölezer pengőt kifizetett az esedékes első részlet kiegyenlitésére, a hid restaurálási munkálatai már régen megkezdődtek, a restaurálásra előirányzott összeg nagyrésze már elfogyott, igy tehát teljes mértékben érthető az az aggodalom, amelyet a jóváhagyás késedelme kelt. Érdeklődtünk ebben az ügyben a polgármesternél, aki elmondotta, hogy a kölcsön jóváhagyását már többször megsürgette ugy a belügy-, mint a pénzügyminisztériumban, sőt a Nemzeti Banknál is és mindenütt kedvező, biztató válaszokat kapott. Érthetetlennek taríja, hogy a sok biztatás után mégis ilyen nehezen megy a dolog. — Valószínűleg a pénzügyminisztériumban aggodalmaskodnak — mondotta a polgármester —, mert a pénzügyminiszter a külföldi kölcsönök elszaporodásától a magyar valuta stabilitását félti. A magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy ez a hárommilliópengős kölcsön megbillentené a valuta egyensúlyát, hiszen Szeged város egészen jó és biztos adós, a kölcsön visszafizetésére kifogástalan garanciákat tud nyújtani. Nemrégen tanulmányoztam át Debrecen költségvetését és abból*iegállapitotlam, hogy Debrecennek sokkal, de sokkal több kölcsöne van, mint nekünk. Debrecen függő kölcsöne több, mint tizenötmillió pengő, nekünk viszont tizenegymillió pengőnél nincs több adósságunk, de ebben már benne van a kisvasút épilésére fölvett első Speyer-kölcsön és az egyetemi hozzájárulásra fölvett második Speyer-kölcsön is. A Szegeddel szemben tanúsított aggodalom tehát teljesen alaptalan. Eszünk ágában sincs eladósitani a várost, de fejlődését sem akaszthatjuk meg ilyen bagatellnek nevezhető öszszegek miatt. Ugy számítom, hogy a kölcsönök terén egészen húszmillió pengőig mehetünk el egyelőre, ha tehát ezt a legutóbb kért hárommillió pengőt megkapjuk, meg hatmillió marad hátra. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy ezt a hatmillió pengőt mire kívánja majd fordítani? — Előre nem lehet ezt megmondani. Nincs értelme a jóslatoknak. Amikor jósolnom kellene, vagy programot kellene adnom akár a legközelebbi jövőre is, mindig a nyolcvanas évek újságjai jutnak az eszembe. Tessék föllapozni ezeket a lapokat. Talán nincsen olyan számuk, amelyben ne lenne szó a vásárcsarnok közeli fölépítéséről, vagy a tanyai kisvasutról és íme, vásárcsarnokja még ma sincs a városnak, a kisvasút építése pedig legalább harminc esztendeig szerepelt minden újesztendei programban. — Mi lesz akkor, ha a kormány nem adja meg az engedélyt a hárommillió pengő felvételére? — kérdeztük. — A téli hónapokat arra szántam, hogy kihajtsam ezt a dolgot. Fel kell majd járnom sűrűn Pestre, hogy beszéljek az illetékesekkel és kisürgessem a jóváhagyást. Nem tudom elhinni, hogy akcióm meddő maradhat, hiszen a városnak tényleg szüksége van erre a kölcsönre. Ha nem kapjuk meg mégsem ezt a pénzt, akkor sutba dobjuk az ujesztendőre. készített építkezési terveket, akkor nem építhetünk sem munkáslakásokat, sem bérpalotát. Az Inasgyerek elveszhette a rábízott pénzt, a rendőrségen raMéíöríéneíel feleníett. (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap este történt, hogy Perován József szabóinas vakmerő rablótámadásról tett jelentést a rendőrségnek. Előadása szerint a Rákóczitéren egy ismeretlen ember rátámadt, leteperte és összes pénzét elrabolta. Az inasgyerek azt is elmondta, hogy az eset után azonnal a Valéria-téren posztoló rendőrhöz rohant és kétségbeesve mesélte el a történteket. A rendőr a megszeppent inasgyereket előállította a központi ügyeletre, ahol jegyzőkönyvbe foglalták A.25 olvasó rovata A Dugonlcs-íér! barrikádoSc. Igentisztelt Szerkesztő Ur t Szeged kereskedővilága egyáltalában nem volt megelégedve a karácsonyi és ujéví forgalommal. A szűkre szabott kereseti lehe!5ségek a középosztályt szinte teljesen elzárták a vásárlások¡01 és ha látszólag a város képe ezekben e napokban a szokoltnói élénkebbnek mutatkozolt, valójában nagyon jelentéktelen összegek cseréltek gazdát. Méltán panaszkodtak azonban a Kórász-uccni kereskedők, akik a város legfrekventáltabb részén a legjobb ünnepi forgalomra számítottak. Ezeknek a kereskedőknek a nincstelenségen kívül még a Dugonicsáén barrikádokkal is meg kellett küzdeniök, amelyek a hónapok óta feltépett villamossínek mentén meredeznek a közlekedés elé, a Dugonics-tér felől pedig egyszerűen elzárják az utat a Kárász-ucca torkolatába. Nem tudunk elképzelni még egy várost, ahol ilyen halmeresztő forgalmi akadállyal vegzélnák a vásárló közönséget és a kereskedővilágot. A villamosok már régjen futkostak a Zrínyi-uccában, amikor a Kárász-uccán és a ' a rablótámadás részleteit. A rendőrségi ügyeleten azonban kétségbevonták az inasgyerek előadását, aki azután a későbbi vallatások során beismerte, hogy a rablótámadási kalandot ő találta ki. Beismerte most már azt is, hogy a nála lévő pénzt elvesztette. A rendőrségen azonban igy sem hitték el a kis inasgyerek bemondását, hanem nyomozást indítottak abban az irányban, hogy a kis inasgyerek mit csinált a nála lévő nagyobb pénzösszeggel. v Dugonics-téren az oltfe'ejlett sínek ezernyi baji, bosszúságot okoztak, Hiába volt minden kérés, könyörgés, a villamossínek ottmaradtak, sőt egyizben feltűnő boirányt ís idéztek elő. Az országos dalosversenyen ugyanis a bevonuláskor a Hungáriát vivő díszkocsi a rozoga síneken és a kövezeten összetörött. A lapok hiába sürgették a visszás állapotok megszűr.« tetését, csak november eleién foglak hozzá a sínek felszedéséhez. A Kölcsey-uccában hosszú hetek alatt be is fejezték a munkálatokat, azonban a Kárászucca végén és a Dugonics-téren szépen körülbarrikádozták az uttestet, szinte egy egész városrészre parancsolván rá, hogy kerülővel jusson a város főuccájába. A Kárászucca vége és a Dugonics-térnek ez a része a város egyik legforgalmasabb pontja volt, ahol novemberig még közlekedési rendőr is teljesített szolgálatot, Elképzelhető, hogy ilyen fontos helynek a forgalomból való kikapcsolása mennyire bénitólag hat ennek a környéknek üzleteire. Az egyáltalán nem lehet mentség, hogy a hideg időjárás miatt nem készülhettek el a munkálatokkal, mert azoknak elvégzésére már julius óta éppen elég idő állott rendelkezésre. i Tiszteletiéi; Kárász-uccaiak. Francia tisztek Szilveszter éj|e! meggyalázták a hriwlgshaferi Bismarck-szobrot. Frankfurt, január 3. Ludwigshafen rajnamenti városkában Szilveszter éjszakáján részeg francia tisztek különböző botrányokat okoztak. Ludwigshafen megszállott német terület, ahol rengeteg francia katona és igen sok francia tiszt állomásozik. A tisztek a Szilveszter alkalmából a ludwigshafeni kaszinóban gyűltek össze, ahol rengeteg italt fogyasztottak. A kora hajnali órákban egy iiz lisztből álló csoport elindult a városba. A Bismarcktéren a tisztek átmásztak a Bismarck-szobrot körülvevő keritésen s meggyalázták a szobrot. Trágyát és szemetet vittek a szobor talapzatára, majd gúnyos szónoklatokat tartottak. Egy uccai járó-kelőt, eki megbotránkozásának adott kifejezést a tisztek viselkedésén, elverlek, majd a legközelebbi francia őrszobába vitték, ahonnan csak másnap engedlék szabadon. A ludwigshafeni lakosság körében óriási az izgalom. I Megérkezett a világhirQ selyem ¡harisnya. 71 ! Lampe! és Hegyi cégnél mindlen sziszben Icap&ató. Minden jsái éri garancia. jmnmmuuumaMmmanmnnBuauut