Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-03 / 2. szám

1928 január 1. , •hmmiihb !•—«MWI • P£LMAGYAH0**SZAG ' ' 21 36 Bécsi Kötess Kelen-banH T%T" vtmmmmpHisaiHmiMiraammu A lэeliIfJ;yralIlf&2sieE, elé ? Wimmer Fülöp megfelebbezle azt a közgyűlési haíározaíoí, amelyik tudomásul vette aas interpellációjára adott polgármesteri választ. Mint emlékezetes, Wimmer Fülöp a decemberi közgyűlésen meginterpellálta a város tanácsát, hogy miért nem hajtják végre a közgyűlés kérdésében hozott közigazgatási bírósági ítéletet. A városi tanács elodázó javaslatát a közgyűlés tudomásul velte. E határozatot az interpelláló bizottsági tag megfeleb.bezte a belügyminiszterhez. A felebbezés indokolásának lényege a következő: Az iránt interpelláltam a polgármestert, illetve ö tanácsot, hogy a Nagyméltóságod által 46053/927 IV. száma leirattal december 16-án, vagyis a 22-ére összehívóit közgyűlést 7 nappal megelőzőleg a polgármester úrhoz érkezett 5263/926. K. számú közigazgatási bírósági Ítéletet miért nem hozta be kellő javaslattal a közgyűlésbe és milyen álláspontot foglal el e közigazgatási ítélettel szemben. Erre a tanács azt az elodázó választ adta, hogy — bár a novemberi közgyűlésen a törvényhatósági bizottság kiegészítésére vonatkozó indítványom már oly széles mederben tárgyaltatott, hogy a szóban forgó kérdés minden irányban és minden vonatkozásban világosan állott a lek. Tanács előtt — a rendelkezésre állott 7 nap alatt e fontos tárgyat kellő javaslattal nem terjeszthette elő. A polgármester ur válaszában kifejtette azt a nemcsak eró'szakos, de törvényellenes álláspontját, amely szerint a közigazgatási bíróság ítélete csak azt állapítja meg, hogy a törvényhatósági bizottság kiegészítésének »törvényes akadálya nincsc, bevárhatónak tartja az uj közigazgatási törvényt és csak ha majd hosszabb idő múlva meggyőződnék arról, hogy az országgyűlés ezt az uj közigazgatási törvényt nem alkotja meg, akkor fog a törvényhatósági bizottság kiegészítéséhez hozzálátni. Ezzel az állásponttal szembetj bebizonyitottam azt, hogy az adóhivatal által a folyó 1927. évre elkészített legtöbb adót fizetők névjegyzéke szerint 97 uj virilista jogot nyert arra, hogy mint törvényhatósági bizottsági tag a város közgyűlésén résztvehessen és 44 azok száma, akik az 1910-ben megválasztott, tehát a most már 17 éves közgyűlés tagjai sorából elhaltak, ugy hogy 44 uj tag a polgárság választása alapján nyerne a közgyűlésen helyet. Hogy ez az összesen 141 uj tag, vagyis a tör vényhatósági bizottsági tagok számáuak fele mit jelentene a közgyűlés egész összetételére nézve, talán nem kell magyarázni, amikor a jelenlegi 17 éves közgyűlésen rendszerint és a legfontosabb i tárgyaknál legfeljebb 60—70 bizottsági tag jelenik meg, ezek között több. mint 40, tehát az állandó többség hivatalnok, ugy hogy a polgármester ur az e hivatalnokokra való természetes befolyása folytán, minden többé-kevésbé fontos ügyet az ilyen összeállítású közgyűlésen keresztülvisz. Az ilyen közgyűléssel tudta a polgármester ur keresztülvinni p. o. azt, hogy a gáz- és villanygyár, amelynek 1920-ban már a városra vissza kellett volna háramlania, a milliárdos hozamával még ma is egy részvénytársaság birtokában van, csak ezzel a közgyűléssel tudta a tanács élén a polgármester néhány hónappal ezelőtt elérni azt, hogy 800.000 pengős »ajándékkal» a város oly befektetések költségeinek felét vállalta magára, amely befektetéseket a vállalatnak szerződés értelmében kizárólag sajátjából kellett volna eszközölnie. Csak az ilyen összetételű közgyűlés — fejti ki J alatt teljesitse törvényes kötelességét a 17 év óta a továbbiakban részletesen a felebbezés — tehette, i fennálló törvényhatósági bizottság mindkét iránva közérdek sérelmével a kisvasúti végállomás he- I ban való kiegészítése iránt. lyét a Rudolf-térre s csak ez a közgyűlés tagadhatta meg a közgyűlés felfrissítése törvényes parancsának teljesítését. A polgármester ur eljárása, amelleyl a közigazgatási bíróság ítéletének ellenére nem intézkedik a törvényhatósági bizottság kiegészitése iránt, kézzelfoghatóan jogfosztás ama 97 polgárral szemben, akiknek, a legtöbb adót fizetve, joguk vau a közgyűlésbe bevonulni, evidens jogfosztás ama 44 polgárra nézve is, akiket az 1886. évi törvény alapján a polgárság bizalma a közgyűlésbe beküldene. Mély tisztelettel arra kérem tehát Nagvméltóságodat a 36362/927. számú közgyűlési határozat megsemmisítésével azonnal elrendelni kegyeskedjék, hogy a polgármester a lehető legrövidebb idő Tesmészeles fepei csak a rókissl állomás mögötti tóból gyűjthetnek a Közegészségügyi kihágást kövei el, aki a Tisza legét, vagy más óiíóvte íegél vermeü el. (A Délmagyarország munkatársától.) Hetek óta tart már a kemény fagy, amely vastag jégkérget vont a vizek fölé, de a természetes jég gyűjtését a jégveremtulajdonosok csak most kezdhetik meg, mert meglehetősen éles harc kerekedett a városházán a jéggyüjtés egészségügyi szempontjainak tisztázása körül. A múltban a veremtulajdonosokat nem korlátozta ezen a téren semmi. Vermeikbe onnan fagyok megérkezésének pillanatában ismét felujult. A tanács dr. Pálfy József tanácsnokot, az előljárósági ügyosztály vezetőjét bízta meg az uj jéggyüjtési szabályrendelet elkészítésével. Pálfy József tanácsnok a hétfői tanácsülésen ismertet'e szabályrendelet-tervezetét. Hosszú vita után a tanács ugy határozott, hogy csak két állóvízről engedi a természtes jéggyüjlcst, még pedig a körtöltésen belül a Vöröskeresztszállíthatták a természetes jeget, ahonnan tó vizéről, a körtöltésen kívül pedig a rókusi akarták, akár a Tiszáról, akár a város bel- és külterületén lévő tavakból. Az elmúlt esztentőben azonban ez ellen óvást emelt a főorvosi hivatal. Hivatkozott a bakteorológiai vizsgálatok eredményére, amely szerint ugg az állóvizek, mint a Tisza vize fertőzött, az egészségre ártalmas, tehát megcsúfolása minden közegészségügyi óvatosságnak, ha a város engedélyt ad arra, hogy a veremtulajdonosok ezeknek a vizeknek a jegét raktározzák és árusítsák el a nyári hónapokban a fogyasztó közönségnek. Nagy vita támadt a Tisza jege körül. Sokan azt erősítgették, hogy a folyóvíz jege nem veszedelmes, hiszen a folyóparti népek ivásra is használják azon az alapon, hogy a viz néhány méternyi uton megemészt minden piszkot és elpusztít minden baktériumot. A főorvosi hivatalnak ezzel szemben az volt a véleménye, hogy a folyó vize, különösen a város területén még az állóvíznél is veszedelmesebb, mert a szennycsalornák tartalma is belefolyik és kilométerekre bepiszkítja, megfertőzi a vizet. Az érdekeltségek és a város közötti harc a nyári hónapokban szünetelt, de most, a téli A Korzóban 4, 6 és fél 9 érakor kezdődnek az előadások. EiVAR OSI MO»2SI Január 3,, 4., 5 én, kedden, szerdán, csütörtökön Csak 16 éven felülieknek ! Brcdi Sándor világsikerű miire 10 felvonásban Iván Mosiouliine főszereplésével SZEREPLŐK: Lyon rabbi E. Bruiícr Constaniin orosz herceg Iván Mosjoukine Lyon Lea .. Meiiry Pfollbln Azonkívül: KI a feriö.oo®. Dráma 6 felviinísbiii Fösiereplő: Alicc Lake. rjKMmmmKmwmssBEEBs&s&ss imm'^f m vasútállomás pályatestjc mögött elterülő névtelen tó vizéről. A tanács tudomása szerint ugyanis ezekbe a vizekbe nem torkolik szennyvízcsatorna, a tavak tiszta ártézi vizből táplálkoznak, aggodalomra tehát semmi ok sincs. Más állóvizekre és a Tiszára is kimondotta a tanács a jéggyüjtési tilalmat. Az uj szabályrendelet szerint a megjelölt két állóvízből gyűjtött jeget is csak raktári hütésro adhatják el a veremlulajdonosok, a magánháztartásokba nem kerülhet belőle egyetlen darab sem, a magánháztartások, amelyekben lehetetlen a jég felhasználási módjának ellenőrzése, csak müjeget használhatnak. A tanácsülésen vita keletkezett a Vöröskereszt-tó körül is. Pálfy tanácsnok szerint ez a tó azonos a Vértóval, amelynek fertőzött a vize, mert a gázgyár szennyvize ömlik bele. A polgármester viszont ugy tudta, hogy a két tó nem azonos, hogy a Vértó megszűnt, miután medrét évekkel ezelőtt feltöltötték. A tanácsülés után azonban Pálfy tanácsnok a mérnöki hivatal segítségével megállapította, hogy a polgármester álláspontja tévedésen alapul, mert a Vértó azonos a Vöröskereszt-lóval és a gázgyár szennyvizét ez a meglévő tó fogadja be. Ennek értelmében megváltoztatta a tanács határozatát és a végleges szabályrendelet értelmében természetes jeget csakis a Rókus-állomás pályatestje mögött elterülő tó vizéről gyűjthetnek a jégveremtulajdonosok. Máshonnan szigorúan tilos a természetes jég gyűjtése és a szabály betartását a rendőrség fogja ellenőrizni. Azok ellen, akik máshonnan gyűjtenék a jeget, a rendőrség eljárást indit közegészségügyi kihágás címén. Elöadásak kezdeie 5, 7 és 9, vasár és iinn-pnap 3,5, 7, 9 órakor. O R ^ HARRY LIEDTKE és leguiebb filmje január 3., 4-én, kedden, szerdán Csak re éven idillieknek! ESZTERHAZY ÁGNES siirmű 6 felvonásban. — Azoaktviii: J^LY "ST Főszereplők: Dolly Dawis és Igó Syn, egy szerelmes fjőrlice regénje 8 íe vonósban. Elíadisok kezde e 4, 6, fél 9, vasár- és ünnepnap 3 5, 7,9 órakor — A Nyugat jauuár 1 i száma rendkívüli terjedelemben jelent meg. Az ünnepi szám tartalma: Babits Mihály Fenyő Miksának ajánlott verse: Az elmaradt tószt. Füst Milán verse: Barátaimhoz. Kimagasló értéke a számnak Réti István, a kitűnő festőművész nagy cikke, amelyben gyermekkora emlékeit írja meg. Kerustok Károly pompás tanulmányt ir Rippl-Rónairól. Krúdy Gyula elbeszélése (A hírlapíró és a halál), Színi Gyula Jókai-regényének egy elragadó fejezete, Tersánszfcy J. Jenő önéletrajzának a nagybányai festőkolóniával foglalkozó részlete, Karinthy Frigyes Füst Milánnak ajánlott verse és Gulyás Pál Babits Mihályhoz irt verse teszik még a szám szépirodalmi tartalmát. Negyedévi előfizetés 10 pengő. Kiadóhivatal: Budapest, VII.. Ilka-w. M.