Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-24 / 19. szám

eztotlí- Szerkesztőség: DcAk Ferenc licca Telefon: 13 33.^Кladóhlvatal, íöloönkönyvlAr éi Jegyiroda: Aradi асе» 8. Telefon: 306. Nyomda: Löw Unó* vicce 19. Telefon: 16- -34.« » « » « » Kedd, 1928 január 24 9 S 0 IV. ÉVFOLYAM 19. SZAM MAKÓr SzerkettMt»ég 6s kiadóhivatal: Url ucca (V. Telefon: 151. szAm.« »«»<<» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Andrdssy ucca 25. Telelőn: 49. szdm. «» « » « » « » «» Elöílzclísi ara navonla 3-20, vidéken é* a fővárosban 3 00. KUlföldttn 0-40 pengd. Egyes szara lö, vasdr- és Ünnepnap 24 fillér Magas protekciók. A sógorság, komaság állandó rákfenéje volt a magyar közéletnek és országigazgatásnak, valószínűleg még régebb idő óta, mint ahogy a hazai történetírás megállapítja, pedig annak is jómessze visszaér a kutató szeme. Ez lette tönkre a rendi világban az igazságszolgáltatásunkat, ez korrumpálta a kiegyezés utáni Magyarországon a közigazgatást és alighanem volt annyi része a háborús összeomlásban is, mint a destruktiv sajtónak. Legalább is nem valószínű, hogy a kiváló agg főherceg, aki nem annyira katonai talentuma, mint inkább szerencsés rokoni összeköttetései révén lett az osztrák-magyar haderő generál isszimusza, nem valószínű, hogy a tiszteletreméltó főherceg a legmagasabb családi protekció nélkül alkalmasnak találtatott volna arra, hogy napoleoni zsenialiiással pergesse a háború véres kockáját. vTiszont a jelenből visszanézve a közelmúltra és a régmúltra, lehet bizonyos enyhítő körülményt is találni. Nevezetesen azt. hogy a sógorság, komaság, atyafiság ősi rendszere bizonyos patriarkális vonással ékeskedett. Ha kellemetlen, sőt sokszor veszedelmes volt is, az emberek belenyugodjak, hogy ez more patrio van így. így csinálták az atyáink, dédatyáink és az ősatyáink is, hát mért rontanák a régi szokást az utódok'/ A rendszer rátapadt közéletünk fájára, mint a moha az ezrréves tölgyre, de legalább ebből a fából nőtt ki s hozzátartozott az antikvitáshoz. Bűn volt, de lega'ább nemzeti s olykor szimpatikusán is fogadta a nemzet. Például Tisza Kálmánnak, aki nagy mestere volt ennek a rendszernek, nagy érdeméül tudták be a maga korában, hogy kártyacsa'.ákon és muzsikás tíinom-dánomokban, gavalléros könnyelműségekbe belepusztult régi csa'ádok sarjait mentette meg az elzülléstől azzal, hogy hivatalba Uugta őket, el kell ismerni, hogy nem mindig kárára a hivatalnak, inert sok érdemes tehetséget mentett meg ezáltal a magyar életnek. Azonban ez a palriarká'is világ visszahozhatatlanul elsülyedt a háborúval, — csak a rendszer nem sülyedt el, sőt a pártfogolás régi családi rendsz re átalakult, kiszélesedett, nagy keretű protekcióvá lett, amelyben — sok szomorú bizonyságot tesz mellette az utolsó évek politikai botrányainak története — domináns elem lett a nemzetközi jelleg, a korrupció. A sógor, a koma, az atyafi hajdanta nem szorult közvetítőkre, akik egy, vagy más formában megfizettetik a közbenjárásukat, ha nem anyagi érdekkel, akkor erkölcsi haszonnal. Mindenki tudja, hogy a kijárás ina üzletté lett s valószínűleg nein is rossz üzletté, mert különben nem kereskednének olyan sokan vele. S a kijárás ma már nem szorítkozik közhivatalok, kitüntetések, dinek, rangok, eJő'épf'tések zsíros sta'lurro'; és éhen. halastól mentő napidijasi tinlatartók megszerzésére, hanem kiterjed az ipari és kereskedelmi élet minden ágára. A könyvügynök, képügynök, a szobor ügy nö'{. a fogporügynök és a meszelőnyélügynök mind fel van szerelve magas és még magasabb, sokszor szcdüőcn magas helyről szár na .ó ajánlólevelekkel, amelyekkel egyformán megrohamozzák a főispánokat, a városok méltóságos polgár» ' mestereit és a falvak tekintetes jegyzőit. Ha ¡Szeged polgármesterének felszisszenese a címeres névjegyü ügynökök és magas, magasabb és legmagasabb protektoraik ellen országos nyilvánosság elé kerül, nagyon hamar országos visszhangja lesz. Ha Szeged törvényhatósága feliratban kérne védelmet e különös tatárjárás ellen, véreink és atyánkfiai, ahogy a törvényhatóságok titulálni szokták egymást, mindenütt egyhangú és őszinte lelkesedéssel rántanák ki a kardot a közvagyon védelmében, amely ellen ezek az offenzivák intézve vannak, a legtöbb helyen eredményesen. De másról is szó van itt, mint a közvagyon védelméről, mert az az ellen intézett üzleti támadást egy kis kényelmetlenség árán ki lehet védeni. Egyszerűen ajtót kell mutatni, nem a szegény ügynöknek, aki nehéz verejtékkel keresi a kenyerét, hanem a magas protektorok ajánlólevelének, akár kegyelmes i kézzel vannak azok aláírva, akár csak mélj tóságossal. Sokkal nagyobb veszélyben forog | itt a közvagyonnál a tekintély elve, amire a ! mai dicsőséges reneszánsz építve van s amit minden miniszteri nyilatkozatban és minden ! hivatalos pohárköszöntőben féltenek az át'; kos destrukciótól. Az illetékes körök legyenek vele tisztában, hogy a tckintélyromboláslan sokkal ra^yo' b ré-zük van a magas tekintélyektől származó ajánlóleveleknek, mint az újságpapírnak, amelyet máről-holnapra elvisz a szél. Hogyan? — kérdi a főispán, a polgármester, a falusi jegyző, akik mind mentesek a destrukció bacillusaitól s kérdi a közpolgár is, aki különben lelkes hive a tekintélyek kurzusának — milyen a'anon garantálja ez a méltóságos és kegyelmes tekintély ez ügynöki portékák szolidságát? A fogpor még csak hagyján, de Hogy őtekintélyességc kipróbálta volna a meszelőnyel megbízhatóságát, azt nehéz elhinni. De még azt is inkább, mint föltenni azt, hogy a magas protektorok elolvassák azt a könyvet, amelyről sajátkezű aláírásukkal bizonyítják, hogy aki azt megveszi, az halhatatlan érdemeket szerez magának a haza talpraállitása körül, amiből következik, hogy az, aki nem veszi meg, elvetemedett hazaáruló és mordályégető. Aki pedig nem próbált ki valamit, akár mosószódát, akár disz-albumot, hogy adhatja az oda nagy nevét és súlyos tekintélyét annak a támogatására? Kossuth Lajosnak, Deák Ferencnek, Szilágyi Dezsőnek, Wlassics Gyulának, vagy csak államtitkáraiknak és tanácsosaiknak a nevével sohase házaltak az országban se címeres névjegyü, se névjegyicleii ügynökök, pedig azoknak is volt néminemű tekintélyük. Nyilván azért, mert vigyázlak rá, nemcsak a maguk érdekében, hanem a köz érdekében is és nem engedték oda semmilyen üzleti vállalkozás céljaira se jóhiszeműségből, se politikai érdekbői. se nem egészen önzetlen és érdektelen ki járók tolakodó szószólására. Tiltotta valami megíratlan belső törvény, közéleti izlés és etika parancsa, amely teljesen kiveszett a magát nemzeti megujhoI dásnak nevező korszakból. Ha kiveszett a | lelkekből, bele kell irni a törvénykönyvbe. ! A közjogi állások tekintélye éppen olyan országos közkincs, mint az ország címere. S ahogy az ország címerét tilos derüre-borura reklámcélokra használni, éppen ugy meg kell ' tiltani a magas, magasabb és legmagasabb ' protekciókat is. Fagyhullám vonul Svédországból dél felé. Ötvenhárom fok hideg Északsvédországban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A Berliner Tagpblatt stockholmi jelentése szerint fszal svédországban évtizedek óta nem tapasztalt hidegre fordult az idő. Wojmek városában a hőmérő tegnap este 53 fok Celsius hideget mutatott.' A városban minden élet kihalt és az emberek: bezárkóztak szobáikba. A fagyhullám egyre terjed dél felé és Stockholmban ma 20 fok hideg volt. Hóviharok és növekvőhldeg Németországban Keletnémetországban a hőmérő állandóan süly ed és amíg a Rajna-vidéken ma 5 fokos meleg volt, Berlinben 5 fok hideget mutatott a hőmérő, Keletporoszország egyes részeiben 10 fokot. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Sziléziában tegnap este óta heves hóviharok dúlnak, amelyek rengeteg forgalmi akadályt idéztek elő. Az országutak teljesen behavazottak és minden közlekedést be kellett szüntetni. ,,/ix Egyesült Államok és Anglia köszöít a &áboru eíkerfilge/eíleii". Anglia lakosságának 97 százaléka nem f»agyfa magát befolyásolni a fpáboius uszítóktól. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Londonból jcl.ntik: Plunkett tengernagy tegnapi nyilatkozata, amely sz rint az Eg esült Államok és Anglia között a háború elkerülhetetlen, Amerika politikai köreiben kinos feltűnést keltett. Borah szenátor nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amilyben többek között a következőket mondotta: — Ezeknek a tengerésztiszteknek a nyilatj kozatai rendkívül ügyetlenek és mindenek felett Angliában fognak óriási visszhangot kelteni. Hallatlan, hogy tengerésztisztek nyVtan kifejezést mernek adni politikai véleményük* nek. Londonból jelenlik: Plunkett nyilatkozata az angol sajtóban rendkívül heves kommen« á o! a. váltott ki. Az esti lapok hangsúly zzájs hogy az amerikai haditengerészet politikája ai Őrültséggel határos, hiszen nem kevesebbről van sző» minthogy az Egyesült Államok /•-•al